Hosszú távú megtakarításainknál óriási szerepe van annak, hogy a kezdeti célokat soha ne veszítsük szem elől. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az általunk vállalt kockázat soha ne legyen nagyobb annál, amit még el tudunk viselni. Erre pedig nagyon kell figyelnünk, mert a piacok a közbenjárásunk nélkül is átalakítják megtakarításaink szerkezetét, így pedig pénzünk az általunk vállaltnál is nagyobb veszélybe kerülhet. Lássuk, mire is kell figyelnünk, hogy ezt a hibát könnyedén elkerülhessük!
Megtakarításaink tervezésének első lépése mindig a számunkra elfogadható kockázat meghatározása. Ez a kályha, innen indul a tánc. Miután ezzel megvagyunk már meg tudjuk mondani, hogy adott eszközök (befektetési alapok, állampapírok, részvények stb.) mekkora részét tehetik ki befektetésünknek. Hatalmas hibát követünk el viszont, ha az idő előrehaladtával nem figyelünk ezeknek az arányoknak az állandóságára, és hagyjuk, hogy a piacok eltérítsenek bennünket kijelölt utunkról.
Egy több eszközosztályból összeállított portfóliónál ugyanis elképzelhetetlen, hogy az egyes elemek árfolyamai azonos mértékben változzanak. Így viszont nagyon hamar azt vehetjük észre, hogy a kezdetben a kockázattűrésünkhöz igazított arányok jelentősen elcsúsznak. Hiszen, ha egyik-másik elem árfolyama jobban emelkedik, mint a többié, az a portfólióból is nagyobb részt fog kitenni. Az arányokat ilyenkor ennek az elemnek a leépítésével vissza kell rendezni.
Bár lehet, hogy nem tűnik túl logikusnak, hogy egy éppen felfutó ágban lévő eszközosztályt építsünk le olyanok kedvéért, amelyeknek pillanatnyilag nem megy annyira a szekere, gondoljuk át ezt újra! A hangsúly ugyanis ilyenkor elsősorban nem a hozamokon, hanem a kockázaton van. Portfóliónkat mindig a saját kockázattűrésünknek megfelelően dolgozzuk ki, így ha ezek az arányok felbomlanak, akkor könnyen egy olyan befektetéssel nézhetünk már szembe, amibe eszünkbe sem jutott volna pénzt tennünk. Hiszen ez akár sokkal nagyobb arányú veszteségekhez vezethet, mint amit el tudtunk volna viselni.
Hogy valóban képesek lennénk-e arra, hogy szükség esetén a megfelelő lépést tegyük, kockázat nélkül kideríthetjük a valós piaci helyzetekre épülő befektetési szimulátorral:
<< KIPRÓBÁLOM A BEFEKTETÉSI SZIMULÁTORT>>
Nézzünk is erre egy szemléletes példát!
Tegyük fel, hogy portfóliónkat 2009 végén úgy alakítottuk ki, hogy 50%-ban Erste Rövid kötvény alapot, 30%-ban Erste Nyugat-európai részvény alapot, 20%-ban pedig Erste Tőkevédett Likviditási alapot tartalmazzon. Az azóta eltelt idő alatt a rövid kötvény alap árfolyama jelentősen emelkedett, a másik két alap viszont ennél jóval kisebb növekedést ért el. Ennek hatására pedig idén április végére az alábbi ábrán is látható egészen eltérő arányok alakultak volna ki.
Ahhoz tehát, hogy a kezdeti egyensúly helyreálljon, éppen a legnagyobb hozamot elérő rövid kötvény alap befektetési jegyeiből kell eladnunk, és a másik két alapjaiba fektetnünk azt a megfelelő arányban. Természetesen portfóliónk kiegyensúlyozását nem kell minden nap elvégeznünk, hiszen ennek akkora költsége lenne, ami akár összes hozamunkat felemésztené.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
