Napról napra egyre több devizahiteles károsult kapja kézhez az elszámolást tartalmazó levelet. Legnagyobb döbbenetükre a visszatérítés utáni tőketartozás nem, vagy csak alig alacsonyabb, mint az eredetileg felvett hitel forint összege. Értetlenül állnak és azt kérdezik, vajon hova lett az eddig befizetett törlesztőrészletük? Mindenre van magyarázat! A havi befizetés nem veszett el csak átalakult!
Hová lett az eddig befizetett összeg?
Egy képzeletbeli példán keresztül könnyen megérthetjük, hogyan is lehetséges az, hogy most többel tartozunk, mint hitelfelvételkor annak ellenére, hogy minden alkalommal pontosan fizettünk. Tegyük fel, hogy H. György 2007-ben, 20 éves futamidőre, 7 millió forintnak megfelelő svájci frank hitelt vett fel.
Az első lényegi pont, hogy deviza alapú hitelről van szó. Ennek következtében a forint árfolyamának mozgása drasztikusan befolyásolja a havonta fizetendő törlesztőrészletet és a forintban kimutatott fennálló tartozás összegét is. A forintban kifejezett tartozást úgy kapjuk meg, hogy a devizában kifejezett összeget megszorozzuk az éppen aktuális árfolyammal. Így fordulhat elő az, hogy 2012-ben már több mint 10 millió forinttal tartoztunk pedig eredetileg csak 7 millió forintot vettünk fel.
Mivel kezdetben 1 svájci frankért 160, később viszont már 250 forintot kellett adni, ezért a hitel törlesztőrészlete is több mint 50%-kal magasabb (változatlan kamatszint esetén)! Tehát hiába fizeted pontosan a horribilis havi részleteket, a forintban nyilvántartott tartozás nemhogy csökken, de egyenesen nő az árfolyam gyengülése miatt. DE nézzük meg a hiteltartozás devizában fennálló összegét: az minden alkalommal csökkent! Vagyis ablakon kidobott pénzről szó sincs, mindössze annyi a magyarázat, hogy ugyanannyi svájci frankért cserébe időről időre egyre több forintot kellett adni.
Ugye az árfolyam gyengülése miatt is kárpótolnak az elszámolás során?
NEM. A várva várt visszatérített összeg számítása során gyakori hiba, hogy összekeverjük az árfolyamváltozás (devizakockázat) és az árfolyamrés fogalmát. Az árfolyamváltozás kockázata az, hogy 1 frankért éppen hány forintot kell adni. A Kúria döntése értelmében pedig az árfolyamváltozás pozitív (=forint erősödése) és negatív (=forint gyengülése) következménye egyaránt az adóst terheli, abból visszatérítés nem jár. Tehát hiába volt folyósításkor 1 frank mindössze 160 forint, ha ez később 250-re emelkedett, akkor az árfolyamváltozásból származó veszteséget nem fogják visszafizetni.
Az elszámolás során az egyoldalú kamat- és költségemelés mellett csak a tisztességtelen árfolyamrés alkalmazása után jár visszatérítés. Az árfolyamrés a bank által alkalmazott és az MNB középárfolyama közötti különbség. Az első lépésben átszámítják a hiteltartozás kezdeti devizaértékét úgy, mintha az adott forintösszeget az aktuális MNB középárfolyamon folyósította volna a bank. Mivel az MNB árfolyam magasabb a bank által alkalmazott folyósítási (vételi) árfolyamnál, ezért a kezdeti devizatartozás kisebb lesz. Másodszor pedig havi szinten összehasonlítják a törlesztéskor alkalmazott banki eladási árfolyamot az MNB középárfolyammal, amiből szintén túlfizetés keletkezett. Így összességében két forrásból táplálkozik az árfolyamrésből származó visszatérítés.
De nincs minden veszve, még csökkentheted a törlesztőd
Az elszámolás során forintosították a hiteledet és erre a hitelösszegre adott a bankod egy ajánlatot. Ezt az ajánlatot nem vagy köteles elfogadni. Ha más banknál találsz jobb ajánlatot, akkor a jelenlegi bankodtól a levél kézhezvételétől számított 60 napig ingyen eljöhetsz.
Az alacsony MNB alapkamat miatt a lakáshitelek kamatai is sohasem látott mélyponton vannak. Ez azt jelenti, hogy létezhet olyan megoldás, amivel a törlesztőd alacsonyabb lesz, mint amit most az elszámoló levélben látsz.
Ehhez készítettünk neked egy kalkulátort, hogy megtudd, mennyivel csökkentheted a törlesztődet:
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
