Hiába rendelkezünk egy évek óta jelentős profitot termelő céggel, ha hosszú távú hitelt, beruházási hitelt szeretnénk, a bankok az esetek 99%-ában elő fognak írni cégünk számára olyan fedezeti követelményt, melynek célja, hogy a bank hitele a legrosszabb kimenetel esetén (nem tudjuk teljesíteni a hitel visszafizetését a jövőben) is megtérüljön. A vállalkozók és cégtulajdonosok a fedezeti igény megemlítését már önmagában rosszul viselik, ez elől azonban nem tudunk kitérni.
A következő lehetséges banki fedezet típusokat érdemes sorra vennünk, mielőtt vállalati hitelért folyamodnánk. Összefoglalónk elsősorban a hosszúlejáratú hitelek esetén megjelenő potenciális banki elvárásokat tartalmazza. Rövid lejáratú folyószámlahitelt jellemzően lényegesen enyhébb követelményrendszer mellett el tudunk érni, bár nem zárható ki, hogy az alábbiak közül egyes fedezeteket ott is elvár a bank.
FEDEZETEK, GARANCIÁK
1., Ingatlan fedezet
Céges tulajdonban, vagy magántulajdonban lévő per- és tehermentes ingatlan jelzálogba vonása az egyik legalapvetőbb banki hitelbiztosíték. Speciális esetektől eltekintve ennek kikötésére mindig számíthatunk. Ne lepődjünk meg, ha bankunk az ingatlanunk értékét alacsonyabbra fogja becsülni, mint a fejünkben élő piaci ár.
2., Eszköz, vagy készlet fedezet
Termelő eszközök, vagy készletek is jelenthetnek fedezetet a hitel mögött, amennyiben ezek értékesíthetősége biztosított. Termelő eszközök esetén külön műfajt jelent (erősítve a hitelképességet), ha az eszközre vonatkozóan van visszavásárlási garanciánk.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy ha cégünk kötelezettségeit nem tudja időben teljesíteni, s a bank jogosulttá válik a zálogjoggal terhelt eszközök, illetve készletek értékesítésére, azt akár a piacinál jóval alacsonyabb áron is megteszi.
3., Készpénz, vagy értékpapír fedezet
Értékpapír fedezet esetén a tulajdonos, vagy a cég birtokában lévő értékpapírok (leginkább állampapírok) kerülhetnek zárolásra. A zárolás természetesen nem jelenti azt, hogy az értékpapírok haszna, a kamat ne illetne meg minket. Az értékpapír fedezet jellemzően kiegészítő biztosíték, hiszen 100 millió Ft hitel mögé 100 millió Ft állampapír biztosítékot tenni nem egy ésszerű üzlet. Főként olyan esetben merülhet fel az értékpapír fedezet igénye, ha a felajánlott ingatlanfedezet valamivel alacsonyabb értékkel bír, mint amennyit a bank elvár.
EGY PÉLDA: 500 millió Ft hitel esetén a bank 75%-os fedezettséget kér, ami 375 millió Ft tárgyiasult, megfogható fedezetet jelent. Ez példánkban összeáll egy 250 millió Ft-ot érő telephelyből, 100 millió Ft értékű termelő berendezésből. Marad 25 millió Ft fedezet hiány, mely – amennyiben rendelkezésre áll – teljesíthető állampapírok zárolásával.
4., Üzletrész, mint fedezet
Üzletrészen alapított zálogjog nem jelent mást, mint a bank esetleges jogosultságát arra, hogy az általa finanszírozott vállalatban követeléseiért cserébe részesedést szerezzen, ezáltal biztosítva magának a cég irányításába való beleszólási jogot, melytől térülésüket remélhetik hosszú távon. Nagyon leegyszerűsítve: fizetésképtelenség esetén a bank megszerzi a cégben meglévő tulajdonunkat.
5., Anyavállalat kézfizető kezességvállalása
Kényes téma. A nagyobb cégcsoportok gyakran zokon veszik a bankok ez irányú kérését, pedig ezzel a tényleges felelősségvállaláson túl leányvállalatuk melletti elkötelezettségükről kell tanúbizonyságot tenniük, melyet a bankok kimondatlanul is elvárnak ügyfeleiktől.
6., Tulajdonos kézfizető kezessége
Hasonlóan az anyavállalat kézfizető kezességvállalásához, egy vagy két-három tulajdonossal rendelkező cég esetén a bankok a tulajdonosoktól is elvárják a helytállást a vállalat kötelezettségeiért. Ez a biztosítéki forma a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonosok magánvagyonuk 100%-ával felelnek a késedelmes kötelezettségért.
7., Követelés engedményezés
Mára már a múlté a csendes engedményezés korábbi kényelmes gyakorlata, amikor üzleti partnerünk értesítése nélkül tudtuk követeléseinket a bankra engedményezni (azaz a kiszámlázott értéket nem a cég, hanem a bank kapja meg fizetési nehézség esetén). A szigorított jogszabályoknak köszönhetően követelésünk bankokra történő engedményezése csak abban az esetben érvényes, ha az üzleti partnerünk (a kötelezett) arról értesítést kap. Ennek megtörténtét természetesen igazolnunk kell a hitelező bank felé. Késedelmes fizetés esetén a bank haladéktalanul értesítheti a cégnek tartozó partnert arról, hogy utalását milyen módon, milyen számlára irányítsa az engedményezési szerződésnek megfelelően.
8., Hitelgarancia
Az esetek jelentős részében a bank egy harmadik fél bevonásán keresztül is biztosítani szeretné a legrosszabb kimenetelt (adós nem tud fizetni). Különösen igaz ez a napjainkban nagyon népszerű növekedési hitel esetében. Hitelgarancia intézménye esetén a garanciát nyújtó állami szervezet önállóan is megvizsgálja cégünk hitelképességét, majd ezt követően dönt arról, hogy 50%-ig, 60%-ig, vagy maximum 80%-ig garantálja a hitelt a bank számára. (Itt a gyanútlan cégtulajdonos rögtön arra gondolhat, ha van hitelgarancia, akkor nincs szükség ingatlan, vagy más eszköz fedezetre a hitel mögé. A szomorú valóság pedig az, hogy a hitelgarancia feltétele, hogy legyen ingatlan vagy ingó fedezet a hitel mögött.)
Ki nyújthat hitelgaranciát? A Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA), illetve az NHP+ esetében már az MNB is (bár erről az adós nem feltétlenül fog értesülni).
Fentiek közül természetesen egy-egy hitelhez nem kell az összes potenciális fedezetet produkálnunk, az adott hitel esetében a bank egyedileg dönt arról, hogy mit vár el az adóstól. Jó tudni, hogy az elvárt fedezet egy adott hiteligény esetén (akár drámai mértékben is) eltérő lesz a különböző bankoknál.
Ha hajlandó és képes vagy fedezet nyújtásra a bank számára és jelenleg is van hitelfelvételi szándékod, akkor az alábbi form kitöltésével megvizsgálhatod, hogy kaphatsz-e a napjainkban legnépszerűbb növekedési hitelből:
TOVÁBBI PÉNZÜGYI KÖTÖTTSÉGEK
A bankok a hitelért cserébe jellemzően nem csak fedezetet kérnek, de biztosítani szeretnék különböző korlátozások révén azt is, hogy a céges vagyon ne tűnjön el a hitel futamideje alatt. Ezen túlmenően növeli a bankok biztonságérzetét, ha a számlavezetés náluk történik.
1., Számlaforgalom
Alapszabály, hogy a hitelt nyújtó bank a cég számlaforgalmából a vállalat által felvett hitelek arányában kíván részesedni. Ha csak egy bank nyújt hitelt, akkor el fogja várni, hogy az összes számlaforgalom nála legyen. A bank így tudja legtisztábban követni cégünk terveknek megfelelő működését. A gyakorlatban bizonyos mértékű számlaforgalom is kikötésre kerülhet, ennek megszegését akár szankcióhoz is köthetik, figyeljünk rá.
2., Tulajdonosi hitel alárendeltsége
Tagi kölcsön, illetve egyéb kapcsolt vállalkozás által biztosított hitel megléte esetén biztos szerződéses kikötés a bankok oldaláról a banki hitel elsődlegessége, ami nem jelent mást, hogy a tulajdonosi hitel visszafizetése csak a bank felé való kötelezettségek teljes rendezése után lehetséges.
3., További hitelfelvétel korlátozása
A bankok kényesek a témára. Még abban az esetben is tegyük meg azt a gesztust, hogy bankunkat előzetesen informáljuk más banknál történő hitelfelvételi szándékunkról, ha ez nincs számunkra előírva. Későbbi esetleges fedezetek körüli konfliktusokat, félreértéseket előzhetünk meg ezzel a lépésünkkel. A legtöbb hitelszerződés azonban explicit kiköti, hogy nem vehetünk fel új hitelt a bank hozzájárulása nélkül (ennek nyilvánvalóan az az értelme, hogy az új hitel befolyásolni fogja a régi hitel visszafizetési képességét is).
4., Osztalékfizetés korlátozása
Tulajdonosként számolnunk kell azzal, hogy amíg tartozásunk van a bankkal szemben, osztalékot nem, vagy csak bizonyos számviteli mutatók teljesülése esetén kaphatunk.
5., Eszköz vagy üzletrész értékesítés korlátozása
A fedezetként bevont eszközök a hitel visszafizetéséig nem, vagy csak banki hozzájárulás mellett értékesíthetők, ami a készletek esetében természetesen egy adott készletszint megtartását jelenti.
Tulajdonos váltás, üzletrész értékesítés esetében a bank értesítési kötelezettséget ír elő, de szigorúbb esetben akár engedélyhez is kötheti az ilyen típusú céges tranzakciókat.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
