Sok esetben előfordul, hogy számlánkon olyan elintéznivaló akad, amelyhez személyesen kell a fiókba mennünk, de idő hiányában vagy a távolság miatt nehéz kivitelezni. Ilyenkor jól jöhet egy rendelkező vagy meghatalmazott a bankszámlán, aki elintézi helyettünk, amit kell. Nem árt azonban tudni, milyen jogai vannak egy rendelkezőnek, hogyan adhatunk meghatalmazást és főként milyen ügyekben. Ha tudatosak vagyunk, akkor bizony arra is gondolnunk kell, hogy mi történik a számlánkon lévő pénzzel halálunk esetén.
A legtisztább jogviszony az egyedüli tulajdonos vagy „banki nyelven” kizárólagos rendelkező. Ilyenkor a számlán lévő pénzhez csak a számla tulajdonosa férhet hozzá senki más.
Persze az sem ritka eset, hogy többen is hozzáférhetnek az adott számlához. A gyakorlatban ez úgy képzelhető el, hogy
- egy tulajdonosa van a számlának, és a többi számlahasználó már csak meghatalmazott (rendelkező),
- vagy többen (akár mindenki) közösen tulajdonolják a számlát.
A lényegi különbség a tulajdonos és a meghatalmazott között a mindennapokban ritkán domborodik ki. A meghatalmazott is utalhat a számláról, pénzt vehet fel, látja az egyenleget, költéseket, stb.
Mégis mi a különbség a tulajdonos és a meghatalmazott között?
Leegyszerűsítve: a számlatulajdonos jogilag tulajdonolja a számlán lévő pénzt, míg a meghatalmazott, csak használhatja azt. Általában akkor szembesülnek a különbséggel, amikor a meghatalmazott szeretne egy újabb meghatalmazottat rendelni a számlához, és ez nem lehetséges, ugyanis szerződésmódosítást érintő ügyekben nem járhat el. Sőt az is elképzelhető, hogy a meghatalmazott nem kapott teljes körű meghatalmazást. A tulajdonos rendelkezése alapján, ugyanis lehetséges, hogy csak egy adott számlához fér hozzá.
A klasszikus „kéttanús meghatalmazás”
A számlatulajdonos közokiratban, vagy két tanú által aláírt magánokiratban például meghatározott összeg felvételére meghatalmazást adhat. A meghatalmazás lehet eseti vagy állandó, de mindenképpen szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy azt a bank el tudja fogadni. Tehát ne lepődjünk meg, ha egy hirtelenjében készített meghatalmazással a bankban nem lesz lehetőségünk ügyeket intézni.
Vegyünk néhány életszerű példát
Apa a számlatulajdonos Anya a meghatalmazott, és az immár nagykorú gyereküket szeretnék meghatalmazni. Ilyenkor hiába fárad be Anyuka a gyermekkel a bankba, ezt nem tudják elintézni. Ehhez mindenképp Apa kell. Ő az, aki eldöntheti, hogy kinek ad meghatalmazást a számlája felett, és kinek a meghatalmazását vonja vissza. A számlát is csak ő tudja bezárni. Ha valami történik vele (és ez a bank tudomására jut), akkor a számlát a hagyatékig zárolják. Ilyenkor a meghatalmazott sem tud pénzt felvenni, utalni. Meg kell várni a hagyatéki eljárás eredményét, azaz, hogy ki örökölte az adott számlán lévő pénzt. Majd csak ezután kerül az ő nevére a számlán lévő összeg.
Más a helyzet, ha Apa és Anya mindketten tulajdonosok, és mindketten önállóan is rendelkeznek a számla felett. Ilyen esetben elég csak egyiküknek jelen lenni a gyermekükkel a meghatalmazáshoz. Megkötések azonban itt is vannak. Például egyedül nem zárhatja be a közös számlát egyik tulajdonos sem, illetve valamelyikük halála esetén ugyanúgy zárolják (jobb esetben csak az összeg felének erejéig) a számlát a hagyatéki eljárás végéig.
Társtulajdonosok esetén választhatják a tulajdonosok az együttes rendelkezést is. Ilyenkor Anya és Apa aláírása kell minden egyes dokumentumra, egymás nélkül nem tudnak semmit sem intézni. Bármelyikükkel történik valami, a zárolás ugyanúgy megtörténik a számla felett. (Érdemes megjegyezni, hogy van olyan bank, akinél társtulajdonos egyáltalán nem létező kategória. Fontos tudni azt is, hogy az adott bank szabályzataitól függ, hogy milyen jogokkal rendelkezik a tulajdonos, és milyennel a meghatalmazott. Magának a meghatalmazás mikéntjét is szabályozzák.)
Hogyan kerülhető el a számla zárolása?
Ha a tulajdonos, vagy társtulajdonos elhalálozik, akkor a banknak kötelező a számlát zárolni, amint arról tudomást szerez. Ha előrelátóak vagyunk, egy-két ezer forint ellenében ezt elkerülhetjük. A megoldás kulcsa a haláleseti rendelkezés. Ezzel a tulajdonos megadhatja, hogy halála esetén kié legyen (és milyen arányban) a számlán lévő pénz. Így az összeg nem képezi hagyaték részét és nem kerül be a hagyatéki eljárásba. Ilyenkor a személyazonosság igazolásával az összeg a halálesti kedvezményezettet, adott esetben kedvezményezetteket illeti meg.
Mennyibe is kerül egy ilyen rendelkezés?
Díjmentesen tehetjük ezt meg az
AXA Banknál, illetve az
OTP Bank Prémium Plusz számlacsomagjánál, de a
Net számlacsomag esetén is 50% kedvezményben részesülünk. Ezen túlmenően a többi banknál ez a díjtétel 1 000 és 1 783 Ft között mozog.
A fentiek tükrében fontos tudnunk, hogy milyen jogviszonyban szerepelünk egy adott számlán. Lehet, hogy meghatalmazottként, lehet, hogy tulajdonosként, de mindenképp fontos, hogy tisztában legyünk a státuszunkkal. Ha pedig be szeretnénk biztosítani, hogy szeretteink pénzhez jussanak halálunk esetén, akkor mindenképp érdemes haláleseti kedvezményezettet megadni.
De ennyire ne szaladjunk előre! Elsőként szerződjünk egy kedvező számlacsomagra, amit könnyen megtalálhatunk a számlacsomag-kalkulátorral!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
