Ahány ház, annyi szokás. Ez a mondás a különböző országok megtakarítási és hitelfelvételi szokásaira is jellemző. A GfK piackutató számaiból kiderül, hogy vannak olyan népek, akik inkább a fogukhoz verik a garast, mások viszont költekeznek, ha kell hitelből is. Vajon mi jellemez minket, magyarokat?
Kik a leginkább spórolósak?
A 15 évesnél idősebb
németek, csehek, szlovákok és osztrákok több mint fele rendelkezik banki megtakarítással. Ráadásul ezen országok polgárai vannak a legkevésbé eladósodva is.
Ausztriában és Németországban háromszor annyian vannak azok, akiknek van spórolt pénzük, mint azok, akik hitelt vettek fel. De nem panaszkodhatnak a csehek és a szlovákok sem, mert ott meg kétszer több spórolós van, mint adós.
A szlovének, a macedónok és a horvátok jelentik a választóvonalat. Ezekben az országokban a megtakarítással és a hitellel rendelkezők aránya nagyjából azonos. Itt a teljes lakosság 20 százalékának van bankbetétje.
A hitelfelvevők aránya Szerbiában, Ukrajnában és Törökországban jóval nagyobb a megtakarítással rendelkezőkénél. Déli szomszédunknál például csak a lakosság 2,6 százalékának van pénze a bankban, viszont ötször ennyien rendelkeznek hitellel. A felmérést készítő GfK piackutató megjegyzi: a mértnél több embernek lehet megtakarítása, ám ők
valószínűleg nem bankban tartják a pénzüket.
Hol állnak a magyarok?
Bankban a magyaroknak csak 11 százaléka tartja a pénzét, viszont minden negyedik embernek van nálunk hitele. Ezzel az aránnyal a régióban negyedikek vagyunk. A számok mögött egyszerű magyarázat rejlik. A vonzó devizahitelek miatt sokan adósodtak el Magyarországon, de
sokan meg is égették magukat. Emiatt a hitelt felvételt tervezők aránya nagyon alacsony. Az elmúlt évek gazdasági nehézségei a megtakarítással rendelkezők számát is lecsökkentették, igaz,
akiknek maradt spórolt pénzük, azok szépen növelni tudták a félretett összeget.
Igaz, ezek az összegek nem bankbetétben fialnak, annak ugyanis rendkívül alacsonyak, mindössze 3 százalék körüliek a kamatai. Emiatt aztán csak
az elmúlt egy évben 1130 milliárd forintot vettek ki a magyarok a bankokból. A pénzek két másik szektorba áramlottak nagy valószínűség szerint. Az infláció felett 3 százalékos hozamot kínáló
lakossági állampapírokba, valamint a befektetési alapokba. Előbbibe 742 milliárd utóbbiba 3353 milliárd ment 2013-ban. A befektetési alapok közül a legnagyobb nyertesnek a pénzpiaci, a kötvény és az abszolút hozamú alapok bizonyultak.
Hogy a slágerterméknek számító befektetési jegyek közül melyik lehet számodra a legmegfelelőbb, azt befektetési alap kalkulátorunkkal most könnyen megtalálod!
1
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
