Tegnap jelent meg a hír, hogy egy magát pénzügyi tanácsadónak tituláló „szakértő” 138 embertől összesen 400 millió forintot gyűjtött össze befektetési célra, melyet teljes egészében elsikkasztott. Fejenként tehát átlagosan közel 3 millió forintot buknak a károsultak. A hír kapcsán érdemes egy kicsit elgondolkozni: hogyan lehetséges, hogy egy ilyen eset ma – rendkívül sok hasonló előzmény után is – megtörténhet? Akárhogyan is gondolkodunk a válasz viszonylag egyszerű: az emberek még mindig szeretik elhinni, hogy vannak csodák és a könnyen megszerezhető pénz reményében hatalmasat buknak. Néhány jó tanács, hogyan kerüld el az ilyen helyzeteket.
A történet dióhéjban: X.Y. magas hozamú befektetési lehetőséget kínált, mely mindenki számára vonzónak tűnik. Hamisított papírokkal begyűjtötte a pénzt, legyártott néhány papírt a korábban befektetőknek, hogy milyen jó hozamot ért el. Innentől kezdve pedig már a kelepcében lévő emberek konkrét jóindulatból ajánlották a saját barátaiknak is a „szenzációs” befektetést. Végeredmény: nagyítóval sem lehet megtalálni azt a 400 millió Ft-ot, amit a csalóra bíztak. Ez fejenként átlagosan 3 millió Ft veszteség, de nem ritka a 10 millió forintos veszteség sem! Ugyanez a sztori picit más díszletekkel (megvalósulási körülményekkel) évről évre előfordul hazánkban. Az alábbiakban néhány praktikus tanácsot szeretnénk adni arra vonatkozóan, hogyan kerüljük el az áldozati bárány szerepét.
1., Soha ne adj pénzt az ügynöknek!
A legtöbb esetben tiltott is az ügynök számára készpénz átvétele az ügyféltől. Vannak kivételek persze, ahol nem tiltott, de ezekben az esetekben is van rá lehetőség, hogy ne az ügynöknek adjuk oda a pénzt, hanem közvetlen a banknak, biztosítónak fizessük be. (Utalásnál természetesen célszerű ellenőrizni, hogy az adott számlaszám ténylegesen kinek a tulajdona, de itt már bizonyos védelmet ad, hogy a bank nem teljesíti az utalást, ha nem a feltüntetett számlatulajdonosé a számlaszám.)
Csak halkan jegyezzük meg, hogy készpénzt egyébként lassan senkinek nem adunk, mivel a tranzakciós illeték miatt drága mulatsággá vált. Ugyanakkor ettől függetlenül sem jutna eszünkbe akár ötszázezer forintot sem készpénzben átadni befektetésre, még a banknak is utalással biztosítjuk az összeget…
2., Ne hidd el, hogy vannak csodák!
Ha 4%-ot kapsz a pénzedért a bankban, akkor elkerülhetetlen, hogy már egy 8%-os hozamajánlat esetén is többlet kockázatod legyen. Többlet kockázat nélkül nem érhető el a banki kamatoknál magasabb hozam.
Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy „nem szeretnék semmi extrát, 10%-os éves kamat nekem elegendő” önmagában ellentmondás. Ilyen nem létezik… Tisztába kell tenni a saját elvárásainkat is, ha a banki kamatok több mint kétszeresét akarjuk megkeresni, akkor az oda vezethet, hogy veszíthetünk is a pénzünkből.
Nem a 10%-os hozam megcélzása az eredendő bűn, hanem az, hogy ezt kockázat nélkül szeretnénk megtenni! Ebben az esetben ugyanis szimplán elhitetik velünk a lehetetlent és nem leszünk tisztában azzal, hogy milyen kockázatot vállaltunk ténylegesen.
3., Mégis kinek a kicsodája, akire rábízom a pénzem?
Nagyon fontos, hogy ismerjük az adott bankot, pénzügyi szolgáltatót, akinek a pénzünket oda akarjuk adni. És itt elsősorban nem a bankokkal van a probléma. A bankok szabályozottsága olyan erős, hogy maga a banki státusz már egy erőteljes védelmet ad számunkra. A fő gond a „soha nem hallottam” pénzügyi szolgáltatókkal van, akik nagyon szép prospektust, logot tudnak mutatni, de ettől ők még fűszál erejével rendelkeznek a szélviharban… A PSZÁF engedély felmutatása sem egy erős produkció. Egy PSZÁF ügynöki tevékenységi engedélyt megszerezni kb. 3 hónap és 50 ezer Ft befektetést igényel… A PSZÁF ügynöki engedély annyit jelent, hogy az adott személy jogosult erős korlátozásokkal behatárolt pénzügyi tevékenység végzésére. Itt már nagyon kevesek fordítanak figyelmet arra, hogy az engedélyben mi szerepel…
Ha egy olyan pénzügyi szolgáltató kezd szimpatikussá válni, akiről korábban még nem hallottál, akkor ellenőrizd a következőket:
- a nála elhelyezett pénzek rendelkeznek-e bármilyen külső, állami védelemmel (pl. OBA, BEVA garanciák csőd esetére) – persze fontos tudni, hogy a befektetéseken elszenvedett veszteséget semmilyen szervezet nem fogja kifizetni számunkra
- található-e olyan általunk hitelesnek tartott forrás által megjelentetett információ, mely az adott szervezetet szakmai és hiteles szereplőként tünteti fel
- mióta végzi tevékenységét? mekkora tőkével rendelkezik?
4., Tudd, hogy kitől mit várhatsz
Napjainkban népszerű dolog „nem szeretni” a bankokat. De azért 10 millió forint befektethető pénz esetén érdemes tisztában lenni azzal, hogy mit kaphatunk azoktól a bankoktól, melyek esetében több tízmilliárdos tőke és állami garancia áll rendelkezésre (OBA, BEVA). 5 millió forint vagyon felett sokkal célszerűbb az egyes bankok prémium banki szolgáltatásait megvizsgálni, melynek keretében konkrét befektetési tanácsokat, portfólió összeállítást kaphattok. A prémium banki szolgáltatás összköltsége mindennel együtt a befektethető pénz 2%-ra tehető jellemzően, míg egy ügynök által kínált konstrukció (unit-linked) költsége 3%-nál indul, de az átlagértéke leginkább 6-7%.
5., Mindig olvasd el a szerződést!
Dolgoztál 2-3-5-10… évet, hogy a befektethető pénzed meglegyen. A saját egészséged értelmében megéri, hogy szánj rá legalább 1-2 órát, hogy az összegyűjtött pénz befektetéséhez tartozó szerződést elolvasd és – nagyon fontos – meg is értsd. Ha nem érted, akkor kérd ki olyan szakember véleményét, aki független a szerződést eléd helyező embertől!
6., Legyél tisztában a befektetésektől várható hozamokkal
Nem vetekedhet a Barátok közt szappanopera izgalmaival a befektetési alapok teljesítményeit bemutató szolgáltatásunk. Ennek ellenére célszerű időközönként rápillantani, hiszen a befektetési alapok egyelőre a legolcsóbb alternatívát kínálják költség oldalon és közel 1000 befektetési alap hozamrangsora jól szemlélteti, mire képesek a professzionális befektetők. (Soha ne felejtsd el, hogy minden esetben a múltban elért hozamokat fogod látni, mely nem jelent garanciát a jövőbeli hozamra. Ugyanakkor szolgáltatásainkban megtalálod az egyes befektetési alapok oldalán a hozam hosszú távú alakulását, így láthatod, hogy az adott befektetési alapnak csak az elmúlt egy évben volt jó hozama, vagy az elmúlt 3-5 évben rendszeresen jó hozamot termelt.)
1
7., Ne hagyd ki az adóhatékony és államilag támogatott konstrukciókat
Ha azt sikerült elérnünk, hogy biztonságos helyen fektessük be a pénzünket, akkor a jó döntéshez mindig vizsgálnunk kell még, hogy létezik-e adókedvezményes lehetőség, amivel élni tudunk (ilyen lehet a tartós befektetési számla, nyugdíj előtakarékossági számla). Ezen konstrukciók természetszerűen hosszabb távú befektetésekhez kapcsolódnak.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
