Hitel felvételekor nem csak az induló banki költségekre és földhivatali díjakra érdemes tartalékot képeznünk, hanem a megkerülhetetlen közjegyző díjazására is félre kell tennünk. Aki egyszer már felvett lakáshitelt, azoknak a többsége közjegyző szeretne lenni, hiszen egy átlagos hitel felvételekor ez a költség 60-100 ezer Ft-ot is elér (maximum 45-60 perces munkáért). A közjegyzői költségeket rendeleti úton szabályozzák, mégis tartalmazhat szubjektív elemeket is. Távolról – a Bankmonitor irodájából nézve – a közjegyzői tevékenységet, egyszerűen nincs könnyebb terep a hitelezés élénkítésére, mint a közjegyzői díjak csökkentése. És ezzel a legtöbb ügyvéd véleménye is egybevág.
Rögtön nézzünk is meg egy konkrét példát!
A számolás során 8 millió Ft-os ügyértékkel, 20 oldalas közjegyzői okirattal, 4 eredeti és 1 másolt példánnyal, valamint 2 db névaláírás valódiságának tanúsításáért felszámított költséggel kalkuláltunk. Azt, hogy egyoldalú, többoldalú vagy jelzálog-hitelintézet által kötött okiratot kell készíttetnünk a közjegyzővel, arra sajnos nincs ráhatásunk. A közjegyzői díjak közötti eltérést a szerződés típusa jelenti. A legdrágább a többoldalú közjegyzői okirat a közel 120 ezer forintos díjával, szemben az egyoldalú vagy akár a jelzálog-hitelintézetek által kötött szerződésekkel, ahol a közjegyzői díj „csupán” ennek töredékét jelenti az adott ügylet során.
A szerződés aláírásakor lehetőségünk van saját közjegyzőt választani, így akár spórolhatunk is, ha többoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat helyett, elégséges egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kötni (természetesen ehhez a bank hozzájárulása is szükséges).
Lássuk a részleteket!
Legyen szó akár szabad felhasználású vagy adott hitelcélhoz kötött jelzáloghitelről az ügyletet közokiratba kell foglalni, ami a közjegyző feladata. A közokiratba foglalás átlagos költsége egy 8 millió Ft-os hitel esetén megközelítőleg 80 ezer Ft, ami a következő tételekből tevődik össze:
Fontos kiemelni, hogy a szerződés tartalma és bonyolultsága erősen befolyásolja a közjegyzői díjakat, ezért közjegyző és közjegyző díjszabása eltérhet egymástól (legrosszabb esetben akár kétszeres költségekkel is találkozhatunk). Az IM rendelet megfogalmazása szerint ugyanis a közjegyzőnek jogában áll megítélni a szerződés bonyolultságát és annak megfelelő díjtételt alkalmazni.
A közjegyzői díj két fő része a munkadíj és költségtérítés:
Hitelszerződés esetén az ügyérték egyértelműen megállapítható (a felvett hitel összege), így a tevékenységre fordított idő alapú árazással nem kell foglalkoznunk. Érdemes a közjegyző hivatalába ellátogatni, ugyanis ha külső helyszínre hívjuk, akkor annak többletköltsége van. Az egyéb munkadíjak közé tartozik az okiratról készült másolat hitelesítésének, valamint a névaláírás valódiságának tanúsításának díja.
Készkiadás alatt a közokirat leírási díját kell érteni. Ez azt jelenti, hogy minél rövidebb a közokirat, annál többet tudnánk rajta megspórolni, azonban az oldalszámot nem tudjuk befolyásolni, így ezzel a lehetőséggel nem tudunk élni. Végül költségátalányként a munkadíj 40%-a illeti meg a közjegyzőt.
Az ügyértékhez igazodó munkadíjat érdemes részletesebben is megvizsgálni, ugyanis a többi költségelemmel ellentétben bonyolultabban számítható:
Ez azt jelenti, hogyha felveszünk egy 8 millió Ft-os hitelt, akkor az alapdíj 56.700 Ft. Ezen felül még további 15.000 Ft költséggel kell számolnunk, melyet úgy kaptunk meg, hogy az 5 millió Ft feletti rész, jelen esetben 3 millió Ft-nak vesszük a 0,5%-át. Tehát ez egy többoldalú szerződés esetében 71.700 Ft-os ügyérték alapú díjat jelent.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
