Egy érdekes OECD statisztikára bukkantunk a hétvégén. Az összeállítás azt vizsgálja, hogy a lakosság mennyit takarít meg a számára rendelkezésre álló jövedelemből. A 2012-es év meglehetősen szomorú képet fest a magyar megtakarítási hajlandóságról: kevesebb, mint fele a nemzetközi átlagnak, mindössze 2,4%.
Mi az a megtakarítási ráta?
Pénzügyi értelemben azt nevezik megtakarítási rátának, hogy a rendelkezésre álló elkölthető jövedelemből (azaz a nettó fizetésünkből), mennyit tudunk megtakarítani. Általában éves szinten mérik, azaz ez a statisztika sem beszél róla, hogy havonta tesszük-e félre a pénzt, vagy esetleg az év végi prémiumhoz köthetően egy összegben.
Az OECD tagországokban a tavalyi évben a megtakarítási ráta átlaga 5,4% volt, azaz száz egység jövedelemből 5,4-et takarítottak meg és fektettek be valamilyen formában. Ezzel szemben az euró zóna átlaga 7,7% volt, míg Magyarországon a megtakarítási ráta csak 2,4%-ot ért el. (Minden bizonnyal nem kis szerepet játszott ebben országunk meglehetősen gyenge gazdasági növekedéséhez kapcsolódó gyenge jövedelmi viszonyok.)
Egyik kedvenc témánk, hogy megtakarítani mindig érdemes, még akkor is, ha pillanatnyilag nem tudjuk meghatározni, hogy csekély megtakarításunk mellett mennyi idő alatt lesz nagyon sok pénzünk.
Hazánkban is számtalan lehetőség van arra, hogy elkezdjünk akár havi pár ezer forinttal takarékoskodni. Az egyik legegyszerűbb forma a megtakarítási számla/betét, mely kellő rugalmasságot is nyújt, nem „fagyasztja be” megtakarításunkat, hiszen bármikor hozzáférhetünk, maximum egy hónapnyi kamat feláldozásával.
Ízelítőként a legjobb lekötött betéti ajánlatok 1 éves időtávra.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
