Sokszor felmerülő kérdés a betétek biztonsága zűrösebb gazdasági és politikai körülmények közt. Legyen ez akár a forint mélyrepülése, a magyar államcsődtől való félelem, vagy egy takarékszövetkezet csődje (lásd Soltvadkert és vidéke takarékszövetkezet), mindig előkerül, mennyire biztonságosak a bankbetétek? Érdemes akár azon is gondolkodni, hogy vigyük a pénzt külföldre?
Menekülni mégsem kell
Alapvetően a bankbetétek biztonságáról az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) gondoskodik Magyarországon 100 000 euró értékhatárig, ami mind a tőkére, mind pedig a kamatra vonatkozik. A betétesek pénzét tehát közel 30 millió forintig fizeti vissza az intézet betétesenként és bankonként. A biztosítás vonatkozik külföldiekre is, tehát ha egy biztosított pénzintézetnél gondba kerülne egy külföldi állampolgár, az OBA annak részére is kártalanítást fizetne a fenti összeghatárig.
Az Európai-uniós országokban megegyezik a biztosítási összeg maximuma, tehát minden tagországban 100 000 euró ez a határ. Hazánkban a lekötött betétekre és a folyószámlabetétekre is kiterjed a biztosítás, illetve szintén biztosítottak a banki letéti jegyek és kötvények. Az értékpapírok viszont más kategóriába esnek, ezek biztonságáról a BEVA gondoskodik.
Hirdetés
Hirdetés
Gördülékenyen ment az ügyintézés
Pozitív példa a Soltvadkert és vidéke takarékszövetkezet engedélyének visszavonása (nem csőd, mert az mindeddig nem következett be, hanem hatósági engedélyvisszavonás történt és ezzel egyidejűleg végelszámolási eljárás indult) – természetesen betétbiztosítási szempontból. A betétesek kártalanítása gyakorlatilag 10 munkanap alatt (!) befejeződött (a betéteseknek több, mint 98%-át fizette ki az OBA ez alatt az idő alatt), az összes kifizetés pedig már június 26-án haladta a 33 milliárd forintot. A jogszabályoknak eleget téve nem tett különbséget az OBA a jogi- és magánszemélyek közt, összesen 13 724 magánszemély és 1 376 szervezet került kártalanításra.
Forrás a tagintézményektől
A kártérítést minden esetben az OBA saját vagyonából végzi, amit a 164 tagintézmény befizetései és a befizetések befektetéseiből származó hozamok gyarapítanak, ezzel biztosítva a biztosítási rendszer működését. A megfelelő információkat és a biztosítás menetét vázolja az OBA weboldala, ahol a kártalanítási összeg három módja is megtalálható.
Nehézség mégis lehet
Egy dologra azért szeretnénk, ha sosem kerülne sor, ez pedig az a helyzet, amikor nem egy takarékszövetkezet, de egy tízszer ekkora betétállománnyal rendelkező bank megy csődbe, jókora kártérítési számlát hagyva az OBA-ra. Ugyanakkor van erre is megoldás törvényi keretek közt: „A betétbiztosításról szóló, először 1993-ban elfogadott törvény is szabályozta már az ilyen esetet. Ha elfogyna a pénze, az OBA hitelt vehet fel a jegybanktól, vagy az államtól, de akár a piacról is. Betétbiztosítási kártalanításnak pénzügyi akadálya tehát nem lehet. Fontos azonban tudni, hogy a betétbiztosítás egyedi bankválságok kapcsán tud hatékony lenni, rendszerválságok kezelése nem feladata.” – Forrás: OBA nyilatkozat
Az mindenesetre mindenképpen megfontolandó, hogy a betétesek több pénzintézetben tartsák pénzüket, elsősorban ha az meghaladja a biztosítás felső határaként megjelölt 100 000 eurót. Előfordultak ugyanis olyan takarékszövetkezeti ügyfelek is, akik elveszítették a biztosított értékhatár feletti betéti részt, akár több tíz millió forintot is.
