Elsöprő népszerűségnek örvend a lakástakarék. Legyen szó lakásvásárlásról, felújításról vagy lakáshitel visszafizetéséről, a lakástakaréknál nincs jobb és biztosabb megoldás. Nem csoda, hiszen a lakástakarékba befizetett minden forint után 30%-os állami támogatás jár, évente maximum 72 ezer forint. Havi 20 ezer forintos befizetéssel számolva, 4 év alatt már 1,2-1,3 millió forint gyűjthető össze, ami 10% feletti hozamnak felel meg. Ráadásul a kapott állami támogatást meg is többszörözhetjük, mutatjuk hogyan!
1. Miét érdemes lakástakarékot kötni?
A lakástakarék egy rendszeres megtakarítási forma, tehát nincs szükség nagy összegű kezdeti befektetésre. Már havi pár ezer forintos megtakarítás esetén is érdemes igénybe venni. Hogy miért?
- Állami támogatás: minden egyes befizetett forint után 30%-os állami támogatást írnak jóvá a számlán. A támogatás felső határa évi 72 ezer forint. A teljes állami támogatás kihasználáshoz havonta 20 ezer forintot kell megtakarítani.
- Betéti kamat: jellemzően 0,1%, de elérheti a 3%-ot is, ami kimagasló ajánlatnak számít a jelenlegi kamatkörnyezetben, gondoljunk például a lekötött betétek 1% körüli szintjére.
- Kamatadó és EHO mentes megtakarítás.
- OBA garancia: a lakástakarékban elhelyezett pénzre kiterjed az Országos Betétbiztosítási Alap védelme.
Hirdetés
Hirdetés
2. Mekkora összeg gyűjthető össze?
A lakástakarékban 4 év alatt havi 20 ezer forintos befizetéssel számolva 1,2-1,3 millió forint gyűlik össze. Ez 10% feletti hozamnak (EBKM) felel meg, ráadásul kockázatmentesen. Van ennél jobb lakáscélú befektetés? Nincs.
A lakástakarékban összegyűjtött pénzt állami támogatással együtt leghamarabb 4 év takarékoskodás után lehet elkölteni. A megtakarítási idő – legrövidebb 4 év, leghosszabb 10 év – lejártakor, ha éppen nem tudjuk mire fordítani a pénzt, akkor sincs gond, az addig jóváírt összeg tovább kamatozik.
Ha pedig megvan, hogy mire szeretnénk felhasználni a lakástakarékpénztári megtakarítást, akkor még ki kell várni egy 3 hónapos kiutalási időt, ami várhatóan hamarosan 2 hónapra fog csökkeni.
3. Mire lehet elkölteni?
Az állami támogatással növelt összeget bármilyen lakáscélra el lehet költeni. De mi tartozik a lakáscél kategóriába? Jóval több dolog, mint gondolnánk:
- Lakásvásárlás, építés, bővítés, felújítás, korszerűsítés
- Közművesítés
- Lakáshitel visszafizetése (előtörlesztés)
- A lakással kapcsolatban megvásárolhatók belőle a teljesség igénye nélkül:
- beépíthető eszközök (pl.: bútor, háztartási gép)
- távirányító bejárati kapuhoz
- purhab, szilikon
- szappantartó, tükör
- szauna
- kútfúrás, tereprendezés
- konténer, anyag- és sitt szállítás
- galéria, gardrób
- gipszstukkók
- radiátorhoz hő visszaverő fólia
A fenti listából is látszik, hogy rendkívül széles a lakástakarék felhasználási köre.
Fontos: lakásvásárlás és lakáshitel előtörlesztés kivételével minden esetben számlával kell igazolni a megvalósult lakáscélt. Lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződést kell benyújtani, lakáshitel visszafizetésekor pedig a hitelszerződés és egy banki igazolás szükséges.
Bizonyos lakástakarékoknál nem muszáj számlával igazolni a lakáscélú felhasználást, hanem egy értékbecsléssel kiváltható az (viszont ezt mindenképp egyeztessük le, mielőtt felhasználnánk az összegyűjtött pénzt, nehogy utólag pórul járjunk).
4. Hogyan lehet megtöbbszörözni a támogatást?
Alapszabály, hogy egy embernek egy időszakra csak egy lakástakarék szerződés után jár az állami támogatás.
Azonban bármely szerződésen meg lehet jelölni egy kedvezményezettet (alapesetben a szerződő tekinthető a kedvezményezettnek). A kedvezményezett kizárólag közeli hozzátartozó lehet, akit egészen a kiutalásig lehet módsoítani. Fontos, hogy a megtakarítási időszak végén viszont minden esetben a kedvezményezett dönti el, hogy mire használja fel az összegyűjtött pénzt, attól függetlenül, hogy ki fizette a lakástakarékot.
Például, ha egy apuka köt 3 szerződést és az egyiken a feleségét, másikon a gyermekét jelöli meg kedvezményezettnek, akkor mindhárom megtakarítást egy közös lakáscélhoz (bármely közeli hozzátartozó lakására) is fel lehet használni, így megtöbbszörözve az állami támogatást.
5. Milyen költségekkel jár a lakástakarék?
- Számlanyitási díj: a szerződéses összeg 1%-a. A szerződéses összeg magában foglalja a megtakarítási időszak végére összegyűjtött pénzt (befizetések, betéti kamat, állami támogatás), illetve a felvehető hitel összegét (sohasem kötelező a hitelt felvenni, mindössze egy opció). Azaz 4 éves megtakarítási idő esetén 28-32 ezer forint, míg egy 10 éves konstrukciónál már 70-80 ezer forint. Ha nem szeretnél számlanyitási díjat fizetni, akkor nézd meg a Bankmonitor akcióját!
- Számlavezetési díj: havi 150 Ft
- Módosítási díjak: ha például lerövidítjük a megtakarítási időt, megnöveljük a szerződéses összeget vagy sürgősségi kifizetést kérünk, az további költséggel jár.
Gyakori a lakástakarékoknál, hogy kedvezményt adnak a számlanyitási díjból, amennyiben az ügyfél igénybe vesz még további banki, biztosítói terméket is. Ezek jelentősebb addicionális költséggel is járhatnak, amire nagyon oda kell figyelni! Előfordulhat, hogy a plusz termék költsége többe kerül, mint a lakástakarékhoz kapott kedvezmény. Ezért az apró betűs részeket mindig olvassuk el a szerződéskötés előtt, és győződjünk meg arról, hogy valóban a legmegfelelőbb ajánlatot sikerült-e kiválasztani!
