Mindjárt itt az év vége, így elérkezett az idő arra is, hogy áttekintsük, hogyan is muzsikáltak 2016-ban a befektetéseink. Míg a betétek egyre jobban háttérbe kerültek az alacsony kamatok miatt, az állampapíroknál ehhez képest vonzóbb hozammal számolhattunk, de az igazi főnyereményt a befektetési alapokkal és részvényekkel üthettük meg. Ugyanakkor a költségekre sem árt figyelni, hiszen hiába értünk el jó eredményt, ha a díjak miatt nem tudjuk kiélvezni.
Gyéren hoztak a bankbetétek
Az elmúlt évek során több lépcsőben érkezett el a jegybanki alapkamat mostani 0,9 százalékos mélypontjára, ami természetesen nagymértékben meghatározza azt is, milyen kamatok mellett érhetők el a megtakarítások. Ha azt szeretnénk szemléltetni, hogy egy befektetéssel mekkora summát érhettünk el idén, akkor az egy évvel ezelőtti kamatokat kell figyelembe venni.
A Bankmonitor saját adatbázisa alapján, az év elején elérhető átlagos betéti kamat kicsivel volt magasabb, mint egy százalék. Viszont a jelenlegi kamatokhoz viszonyítva még így is jól járt, aki az év elején helyezte megtakarítását betétbe, ugyanis most már csak 0,5 százalék mellett tudjuk megtenni. Kivételek persze mindig vannak, így manapság is lehet találni vonzó kamattal kecsegető bankbetétet.
Ráadásul az alacsony kamatok még az elkövetkező pár évben még biztos kitartanak, ami a bankbetéteken is éreztetni fogja hatását, így a jövőben sem reménykedhetünk magasabb betéti kamatokban.
Hirdetés
Hirdetés
Az állampapírral vonzó hozamot érhettünk el
A jegybank intézkedései a mindenki számára elérhető államkötvények hozamát is lejjebb hozták, ami leginkább a rövid lejáratú állampapírokon látszódik meg. Míg az év elején is 1 százalékos hozam mellett vásárolhattunk egy éves diszkontkincstárjegyet, addig ma már ennek hozama is csak 0,4 százalék körül van.
Szerencsére ott vannak a lakossági állampapírok is, melyek még mindig kifejezetten vonzó hozammal kecsegtetnek számunkra, habár a tavalyihoz képest esetükben is csökkent a hozam. A lakosság körében elsősorban a rövid, a fél- és egy éves lejáratok a legnépszerűbbek, ami jól látszik abból, hogy ezek teszik ki a lakosság által tartott állampapír állomány több, mint felét.
Egy éve Kamatozó Kincstárjegyet még 2,75 százalékos hozam mellett tudunk vásárolni, míg jelenleg 2,25 százalékos hozam érhető el. Viszont azok számára, akik a hosszabb időtávtól sem riadnak vissza a Prémium és Bónusz Magyar Államkötvény is jó szolgálatot tehet. Ugyan a kamatbázis csökkenése miatt esetükben is mérséklődött az elérhető hozam, de a Bónusz Magyar Államkötvénnyel még így is gond nélkül feltornászható a hozamunk 3,36 százalékig.
A befektetési alapokkal még jól kereshettünk
A befektetési alapok szerepe a kamatcsökkenéssel párhuzamosan felértékelődött, hiszen velük még szemmel látható hozamot érhettünk el. Ugyan itt is jól körül kell néznünk ahhoz, hogy igazán jó teljesítményű alapot fogjunk ki, és a lehetőségeink is egyre szűkülnek.
A pénzpiaci alapok általában a betétekkel összevethető hozamot szoktak kínálni, ennek ellenére egy éves időhorizonton csak 0,3 százalékot érhettünk el velük. Még a legnagyobb vagyont kezelő OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap is csak 0,1 százalékos hozamot tudott felmutatni.
A kötvényalapokkal még 2-3 éve megcsinálhattuk a szerencsénket, azonban az elmúlt egy évben már nem tudtak kiemelkedő teljesítményt hozni. Sokkal többet a jövőben sem várhatunk tőlük, pláne akkor, ha elindul a hozamemelkedés, hiszen ekkor a hosszú kötvényalapoknál még nagyobb vesztésegekbe is belefuthatunk.
Ugyanakkor az abszolút hozamú alapok révén még szép summa is üthette a markunk, például a legnagyobb kezelt vagyonnal rendelkező OTP Supra 10 százalékkal is gazdagíthatott minket. Az alapkategóriát a végletek jellemezték, olyan alapot is találtunk, amivel 12 százalékos veszteséget értünk el, de akár 30 százalék fölötti hozam is a markunkat üthette.
Ugyan a részvények csak egy szűkebb kör számára lehetnek érdekesek, de aki a hazai részvénypiacon fektette be a pénzét az különösen jól járhatott, ugyanis az idén 26 százalékos hozamra is szert tehetett. Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy volt jó pár olyan év is, mikor kifejezetten rosszul teljesített a magyar részvénypiac, így nem vehetünk mérget a további jó folytatásra.
Figyeljünk a költségekre is
Az persze csak egy része a dolognak, hogy mekkora hozamot értünk el, ha a befektetésünk költségei szinte teljesen el is viszik a profitunkat. Manapság, mikor a kockázatmentesen elérhető hozam 2 százalék környékén van, fél százalékos költség is igen sokat nyom a latba.
Ha egy hagyományos értékpapírszámlával rendelkezünk, az azon tartott összegtől függően úgy számolhatunk, hogy hozamunkból évi 1,5-3 százalékot a hozamunkból máris lecsíp a fizetendő költség. És az adózásról még nem is beszéltünk, ugyanis az elért hozam után még bizony a 15 százalékos kamatadót és 6 százalékos EHO-t is ki kell csengetni.
Ha állampapír befektetésünk van, a költségeket például úgy úszhatjuk meg, hogy a Magyar Államkincstárnál nyitunk számlát, mivel itt teljesen ingyenes a számla fenntartása. De ha az olcsóságra pályázunk, akkor az online befektetési szolgáltatók között is érdemes lehet szétnézni, hiszen a számlavezetési költségeink ez esetben is eltűnhetnek.
Ha hosszabb távon gondolkodunk, akkor pedig egy Tartós Befektetési Számla (TBSZ) jelent jó lehetőséget, hiszen 5 éves időtávon teljesen mentesüljünk az adófizetés alól. Szerencsére jövőre a törvényi változásoknak köszönhetően a 6 százalékos EHO-val már nem kell számolni, de a kamatadó fizetése alól még mindig kibúvót jelent a TBSZ.
