A nyugdíjra való takarékoskodás hazánkban egyik legismertebb és legegyszerűbb formáját az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) jelenti. A pénztárak sikeres múltat tudhatnak maguk mögött, amit jól mutat, hogy a 15 éves hozamuk a 7,22%-ot is elérte. A hazánkban jelenlévő 41 önkéntes pénztárnak a tavalyi év végén 1,14 millió tagja volt, ami alapján minden ötödik ember készül a nyugdíjra ilyen formában. Ami aggodalomra ad okot az az, hogy a fiatal generációk aránya rendkívül alacsony a pénztárakban, hiszen húszból mindösszesen egy 30 év alatti fiatal tagja valamelyik önkéntes pénztárnak, holott nekik lenne a legnagyobb félnivalójuk.
Nagy fejtörést okoz a pénztárak korfája
Az önkéntes nyugdíjpénztárak immár több, mint 20 éves múltra tekintenek vissza, ami alapján a működésük összességében sikeresnek mondható. A kezelt vagyon és a tagdíjbefizetések száma kisebb döccenőkkel évről-évre növekedett, a befizetéseket terhelő költség pedig a felére csökkent az elmúlt 15 évben (az iparáig költségterhelés 0,84%-os volt tavaly). Emellett a pénztárak a tagok nagy örömére rendkívül jó teljesítményre voltak képesek, a tavalyi évben 6,59%-os, de még az elmúlt 15 évben is 7,22%-os hozamot tudtak felmutatni (ez az inflációt is jelentősen meghaladja: a reálhozam 4,79% volt tavaly, a 15 éves pedig 3,36%).
Ami problémát jelent, hogy ugyan a rendszer 1993-as indulását követően évekig dinamikus volt a taglétszám bővülése, addig az elmúlt 5-10 évben a friss utánpótlás elakadt, az új belépők aránya jelentősen lecsökkent.
Ennek ellenére a hazai lakosság körében az öngondoskodásra való igény nőtt. Ezt jól mutatja, hogy az önkéntes pénztári befizetések nagysága annak ellenére növekedett, hogy maga a taglétszám az elmúlt 10 évben csökkent. Az átlagos befizetési összeg tavaly 80 ezer forint volt tavaly, amiből az egyéni befizetés 45 ezer forint volt, míg a munkáltatótól érkező tagdíj pedig 35 ezer forintra rúgott.
Nagy gondot jelent, hogy pontosan a 30 év alatti fiatalabb generációk befizetése hiányzik, akiket nagymértékben fenyeget a következő évtizedekben várható nyugdíjcsökkenés. Míg az átlagos önkéntes nyugdíjpénztári vagyon 1,12 millió forintot tesz ki, addig 24 éves korig a 100 ezer forintot sem éri el az átlagos egyenleg, de a 33 éves korcsoportban is mindösszesen 500 ezer forint körüli.
Korábban már a Bankmonitor, de aktuálisan a jegybank is bemutatta egy friss elemzésében hogyan oszlanak meg kor szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok. A 2000-es évek elején még kiegyenlítettebb volt a korfa, de mára az akkor csatlakozott fiatal korcsoport az időközben belépőkkel együtt adja a pénztárak legnagyobb befizetői bázisát.
Jelenleg a 20-30 éves tagok száma a legalacsonyabb, ők csupán az összes önkéntes nyugdíjpénztári tag 7%-át teszik ki, szemben az idősebb korcsoportokkal, ahol kiegyenlítettebb a megoszlás. A 20-30 éves önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők aránya a teljes 20-30-as korcsoporthoz mérve csupán 5%, vagyis 20-ból 1 fiatal gondoskodik ilyen módon a nyugdíjra. Az idősebb korosztályokban már 14% körül mozog ez az arány.
Ebből is látszik, hogy a rendszer az idősebbek felé tolódik el, ráadásul a belépés átlagos időpontja 30-35 éves korra tehető.
A következő kalkulátor segítségével könnyen kiderítheted, hogy mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthatsz!
Hirdetés
Hirdetés
Nagy szükség lenne a fiatal öngondoskodókra
A jegybank elemzése, de az önkéntes pénztárak szövetsége is a legnagyobb problémák közé sorolja, hogy az utóbbi években rohamosan csökkent a munkáltatók hozzájárulása. Ennek legfőbb oka, hogy a cafetéria elemként választható önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a növekvő adóteher miatt kevésbé éri meg a munkáltatóknak, a választható cafetéria elemek közül is kikerült.
Ez leginkább az alacsony jövedelműek és a fiatalok számára hátrányos, akik a saját jövedelmükből kevésbé képesek a számla összegét gyarapítani. Jelenleg azok tudnak saját erőből is nagyobb összegeket félretenni a hosszú távú célokra, akik már stabil jövedelemmel rendelkeznek, és túl vannak az első nagyobb pénzügyi megpróbáltatásokon (lakásvásárlás, autóvásárlás).
Ugyanakkor a társadalom elöregedése miatt alapvetően csökken a munkaerő-piacra belépő fiatalok száma, de a munkavállalás kezdete is jelentősen kitolódott (például az elhúzódó tanulás miatt).
A következő évtizedekben a szakértők a nyugdíjak jelentős csökkenésére számítanak, amit elsősorban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok magyaráznak. A nyugdíj összegének munkabérhez viszonyított arányát mutató, úgynevezett helyettesítési ráta a jelenlegi 72 százalékról 2040-re 40 százalékra csökkenhet. Ez a különbség pedig csak az időben elkezdett öngondoskodással hidalható át.
A fiatalok olyan szempontból is szerencsés helyzetben vannak, hogy náluk a hátralévő idő hosszúsága és a kamatos kamat hatása miatt még kis összegekkel is érdemi nyugdíj-kiegészítést gyűjthetnek össze. Például havi 5 ezer forintos befizetéssel 40 éven keresztül egy önkéntes pénztárban kamatoztatva 7,4 millió forintot érhető el (az állami támogatással együtt). Később, mondjuk 35 évesen kezdve havi 5 ezer forinttal már csak 4,21 millió gyűlik össze, a kiesett 10 évet csak 4-5 ezer forintos havi többlet befizetés árán lehet behozni.
