Egy bizonyos vagyoni szint fölött az ember már mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzét a legbiztonságosabb helyen tudja, és ebbe akár az is belefér, hogy külföldön kamatoztatja azt. Ez hazánkban is teljesen elterjedt gyakorlat, alsó hangon is 3 ezer milliárd lehet a magyarok külföldön tartott vagyon. Így nem csoda, hogy a kormány is elkövetett mindent, hogy ezek a pénzek hazakerüljenek. Ráadásul a jövőre életbe lépő bankszámlainformáció-csere olyan pénzügyi központok szerepét is csökkentheti, mint Svájc, ahol a rejtegetett vagyonok egy jelentős része lapul.
A becslések szerint ma a hazai privátbankokban, vagyis a legtehetősebbek által elérhető banki szegmensben már több mint 4 ezer milliárd forintnyi összeg lehet. Természetesen a privátbankokon kívül összegeket is figyelembe véve (egyéb pénzügyi-, ingatlanvagyon, nem legális vagyon) a tényleges vagyon jóval nagyobb lehet.
Van azonban egy olyan szelet, amire még nehezebb rálátni, ez pedig a magyarok által külföldön tartott vagyon nagysága. Ezernyi oka lehet, hogy a befektető külföld felé fordul, a legfőbb motívum a kedvező adózási formák kihasználása, de például sokan egyszerűen a vagyon mérete miatt logikusan országok között osztják meg a megtakarítást. A becslések szerint durván 3 ezer milliárd forint lehet a külföldön tartott magyar vagyon nagysága, és az elmúlt években nagyságrendileg évi 200-300 milliárd forint áramlott ki hazánkból.
Valószínűleg mindenki hallott már arról legendákat, hogy a leggazdagabbak pénze például svájci bankszámlákon hever, ahol akár privátbankárok hada foglalkozik a vagyon befektetésével. Ez valóban így van, hiszen Svájc méltán híres a privátbankjairól, melyek már akár több milliárdos vagyonnal rendelkező magyarok számára is felkapott célpontnak számítanak.
Figyelembe véve, hogy Svájc szerepe az országhatáron túli vagyonok kezelésében globális mértékben hatalmas, nem lehet meglepő, hogy a magyarok körében is nagyon népszerű célpont. Az itteni bankok a legkiemelkedőbb szolgáltatásokkal csalogatják a külföldi tehetőseket, gyakorlatilag minden pénzügyi problémára megoldást kínálva, persze ennek az árát is megkérik.
Hamarosan azonban jelentősen változhat a helyzet, ugyanis az életbe lépő nemzetközi adatcsere egyezmény keretében kötelező lesz a külföldi bankoknak felfedni, mekkora pénzek is parkolnak náluk. Ugyanakkor a megszűnő adóamnesztiával az eddigi kiskapuk is bezárulnak, így akinek rejtegetnivalója van, ezentúl komoly akadályokba ütközhet.
Hirdetés
Hirdetés
Így lehetett fájdalommentesen hazahozni a külföldi vagyonokat
Jól mutatja, hogy mekkora a külföldön tartott magyar pénzek nagysága, hogy az állam már többször is próbálkozott adóamnesztiával hazacsalogatni az országhatáron túlra menekített pénzeket. A kezdeményezések nem bizonyultak igazán sikeresnek, azonban a 3 évvel ezelőtt elindult és egészen az év elejéig elérhető stabilitási megtakarítási számla (SMSZ) bevezetését már nagyobb érdeklődés övezte.
2014 és 2016 között több, mint 2000 ilyen számlát nyitottak a bankoknál, amelyek révén 155 milliárd forintnyi vagyon hazahozatala valósult meg. A lehetőség egyébként még befektetésnek sem volt rossz, hiszen a számlára érkező pénzből állampapírt kellett vásárolni, és már egy év után rendkívül előnyös 10%-os adó megfizetése mellett lehetett a vagyonhoz hozzájutni. A kapott papír birtokában pedig senki sem vizsgálhatta annak a vagyonnak az eredetét.
Azonban az SMSZ-szel nem ért véget a történet, ugyanis egészen június 30-ig élt az adóamnesztia lehetősége, vagyis kedvező adózás mellett hazahozni a külföldön tárolt vagyonokat. Az utólagos adófizetés révén gyakorlatilag 10%-os jövedelemadó és önellenőrzési pótlék megfizetésével, vagy adó- és illetékmentes cégrészesedés vásárlással nyílt lehetőség a külföldi pénzek kifehérítésére. Azonban az elmúlt félévben az adóamnesztia nem mozgatott meg nagy vagyonokat, annak ellenére, hogy ez volt az utolsó hasonló lehetőség. Ugyan pontos adatok még nincsenek, de a piaci szereplők előzetes közlése szerint néhány tízmilliárd forintot hoztak haza a magyarok külföldről.
Kiderül, mekkora összegek vannak külföldön
A külföldi pénzek nyomon követése legkésőbb jövőre világszerte megoldott lesz, ugyanis az OECD által kidolgozott automatikus bankszámlainformáció-csere életbe lép. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adóhatóságok számára elérhetővé válnak az állampolgáraik külföldi számlaadatai is, amit a bankok szolgáltatnak, tehát nem maradnak eltitkolható pénzösszegek.
Gyakorlatilag 2018-ig 101 ország fog az egyezmény alá tartozni, többek közt olyan fontos pénzügyi központok is, mint Svájc, Szingapúr, Hongkong, Szaúd-Arábia. Ezzel együtt nehéz lesz külföldön elrejteni a félig legális vagy illegális pénzeket, hiszen a külföldi bankok gyakorlatilag minden információt megosztanak majd a NAV-val.
Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ az AEGON Alapkezelő és a Bankmonitor következő szemináriumán 2017.07.12-én 17:30-kor a Kálvin téren. A rendezvény ingyenes, de a férőhelyek végessége miatt regisztrációhoz kötött.
