Hanyatlik a legolcsóbb nyugdíj-megtakarítás – Ki tartja életben?

A jelenleg elérhető háromféle nyugdíjcélú megtakarítás között a nyugdíj-előtakarékossági számla sajátos helyet foglal el. Ugyanakkor széles körben elterjedt megoldásnak korántsem mondható, ráadásul az ilyen módon takarékoskodók száma is évről-évre csökken. A CashMester heti részében a NYESZ  jellemzőiről olvashatsz el mindent, és felfedjük, hogy miért kerülhetett háttérbe.

Mi történt pontosan?

Azt már eddig is tudtuk, hogy a nyugdíj-megtakarítás frontján vannak jól bejáratott konstrukciók, azonban a jegybank friss statisztikája most még inkább árnyalja a képet. Jól látszik, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) száma évről-évre csak zsugorodik, pedig ez is adóelőnyöket biztosít és a 20%-os adó-visszatérítés is jár hozzá. Most meg is mutatjuk azokat az okokat, amiért a NYESZ lemaradónak bizonyul a nyugdíj-megtakarítások között.

Mit jelent ez magyarul?

Hazánkban viszonylag szűk azoknak a tábora, akik valamilyen formában gondoskodnak a nyugdíjukról, azonban még így is vannak a többség által preferált megtakarítási megoldások. Sokan a nyugdíjbiztosításba és az önkéntes nyugdíjpénztárba helyezték a bizodalmukat (nagy lehet az értékesítői nyomás is), így nem véletlen, hogy a NYESZ kevésbé elterjedt. 2017 végén mintegy 121 ezer NYESZ számla volt, ezzel szemben 1,05 millió ÖNYP tag, de a biztosítások száma is 1,4 millióra tehető.

A NYESZ tulajdonképpen egy értékpapírszámlát jelent, azzal a kivétellel, hogy ezen a nyugdíj-kiegészítésre szánt befektetéseket lehet tárolni. A legfőbb előny a számla fenntartásának olcsósága, ugyanakkor a befektetések teljes körét a takarékoskodónak kell meghatároznia. Tehát nincsenek előre meghatározott portfóliók, vagy eszközalapok, amiket profi szakember kezelnek.

Ergo viszonylag nagy szakértelmet kíván, így elsősorban egy szűkebb szegmens számára jöhet szóba, aki maga szeretné irányítani a befektetései sorsát. Márpedig a saját döntések igen hangsúlyosak, hiszen ettől függ a későbbi nyugdíj-kiegészítés mértéke.

Ez alapján a NYESZ lehetőségével elsősorban a magasabb jövedelemmel rendelkezők élhetnek, akik igyekeznek teljes mértékben kiaknázzák az adó-visszatérítést is. A rendszeres megtakarítási ütemezéssel szemben inkább az évi egyszeri, nagyobb összegű befizetések dominálnak.

Miért kellene engem érdekelnie?

A nyugdíj-megtakarítások esetében (mint minden pénzügyi döntésnél) a megfelelő tájékozódás mellett célszerű döntést hozni. Az biztos, hogy a NYESZ a sajátos jellemzők miatt az átlagos befektető számára nagy kockázatot jelenthet (az pedig nem megoldás, ha valaki csak állampapírt vásárol). Nagy a veszélye a tipikus befektetői hibák elkövetésének, emellett a megfelelő befektetési palettával rendelkező brókercéget is meg kell találni.

Átlagos befektetőként nem feltétlenül rossz dolog, ha helyettünk döntenek a konkrét befektetésekről és mi csak az irányt adjuk meg. Nem véletlen, hogy a jegybank is elsősorban az önkéntes pénztárakban és a nyugdíjbiztosításban látja a jövőt, ahol 1 millióval több szerződést várnak 2026-ra.

A legrosszabb, amit tehetünk a tétlenség. A jegybank szakértői szerint is nagyon fontos lenne a hosszú távú gondolkodás, a jövedelem 3-9%-ának megfelelő összeget félretenni rendszeres megtakarítás formájában.

Hasonló témákról értesülhetsz a Bankmonitor legújabb CashMester című hírleveléből. Ha szeretnél gyorsan, praktikus információkhoz hozzájutni hetente egyszer, amiből forintosítható hasznod származhat, akkor regisztrálj. Megéri!