Azt hinnénk, hogy Magyarországon kelendőek a hitelek. Azonban ha jobban utánanézünk, kiderül, hogy erről egyáltalán nincs szó. Mind a régiós és az európai statisztikákat megvizsgálva arra derül fény, hogy a hitelfelvétel lendülete nálunk a legkisebb.
A tények azt mutatják, hogy Magyarországon a hitelfelvételi kedv a személyi kölcsönök és a lakáshitelek esetén javult. A korábbi évtizedhez képest az jelenti a fő változást, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi gyakori felvétele helyett az emberek manapság inkább személyi kölcsönt választanak, azt pedig sokszor hitelkiváltási céllal. Így a szabad felhasználású jelzáloghitelek aránya nagyot csökkent, gyakorlatilag alig igényel újat a lakosság. Az éves jövedelemhez viszonyítva a lakosság teljes hitelállományának aránya a legkisebb a régióban. A szlovákok vezetik a sort, az arányuk majdnem a miénk duplája. A lengyeleknél és a cseheknél magas az arány, az éves jövedelmük feletti, míg a szlovénoktól kevésbé maradunk el ilyen tekintetben.
,
A magyar lakosság hitelállománya 2008 IV. negyedéve és 2018 I. negyedéve között 27,17%-kal csökkent. A Dél-Európában történő 9,04%-os csökkenés mellett Közép-Kelet-Európa 36,37%-os és Nyugat-Európa 42,58%-os növekedése igazán nagy kontrasztot jelent.
A régiót vizsgálva kifejezetten alacsony az eladósodottsági szintünk. A szlovákok és a lengyelek a legeladósodottabbak, de a csehektől és a szlovénoktól is elmaradunk.
Az utóbbi években nőtt itthon a megtakarítások összege a hitelállomány csökkenésével párhuzamosan. Eközben a szlovákoknál ezzel ellentétes folyamat volt megfigyelhető. Egyre több hitelt vettek fel a megtakarításaikhoz képest. A cseheknél és a szlovénoknál enyhe csökkenés volt, míg a lengyeleknél nagyjából stagnált a hitel és a megtakarítás aránya.
Azt érdemes a fentiekkel kapcsolatban megjegyezni, hogy bőven van tér itthon a lakossági hitelfelvétel bővülésére. Ahhoz, hogy elérjük a régiós átlagot, fejenként közel félmillió forint kölcsönt kellene még felvennünk.
