Miért ekkora a különbség a hitel és a betéti kamatok között?

Miért ekkora a különbség a hitel és a betéti kamatok között?
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2019-05-23
 

Az ember joggal teheti fel a kérdést, hiszen a jegybanki alapkamat nagyon alacsony, mindössye 0,9%, a betéti kamatok pedig sok esetben még ezt a szintet sem érik el. Márciusban a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján a lakáshitelek átlagos kamatszintje eközben 4,98% volt. Miből eredhet a különbség? Ennek próbálunk most utánajárni.

Amikor arra keressük a választ, hogy miért ilyen „magas” a hitelünk kamata, akkor először azt kell megvizsgálnunk, hogy miként is határozzák meg kamataikat a bankok. Nézzük, milyen költségei lehetnek hitelnyújtás során a pénzintézeteknek.

A hitelnyújtás közvetlen költségei

Először is a banknak meg kell szereznie azt az összeget, amit később számunkra kölcsön fog adni. A bank természetesen betéteket is gyűjt, így akár azt is mondhatnánk, hogy a forrás már adott. Ez részben igaz is, ugyanakkor a betétek futamideje és az egyes hitelek kamatperiódusa között elég nagy lehet az eltérés. Ráadásul hitelnyújtáskor annak a kockázatát is kezelni kell, hogy időközben betéteket feltörhetik az ügyfelek, és kiveszik a pénzüket.

Emiatt sokkal jobb megközelítés lehet a hitelösszeg forrásköltségeinek meghatározásakor azt feltételezni, hogy a bank a „piacról” szerzi be a szükséges összeget. Emiatt érdemes nyomon követni 1 éves vagy annál rövidebb kamatperiódus esetében a Budapesti Bankközi Forint Kamatlábat (BUBOR), míg évnél hosszabb kamatperiódusnál a BIRS mutatót. Mindkét index azt hivatott megmutatni, hogy a bankok éppen milyen áron hajlandók egymásnak hitelt adni különböző futamidőkre. A BUBOR és a BIRS között alapvető különbség, hogy míg az előbbi 3, 6 illetve 12 hónapos futamidőkre vonatkozik, addig a BIRS a 2-15 éves futamidőkre számított bankközi kamatokat mutatja meg.

Az jól látható, hogy hosszabb időre magasabb díjért adnak kölcsön egymásnak a bankok. Ez megmagyarázza, hogy a hosszabb kamatperiódusnál miért kell magasabb kamatot fizetnünk nekünk is, hiszen a bank a kölcsönadott pénzhez drágábban juthat hozzá. Ez abból a szempontból is logikus, hogy a hosszabb kamatperiódus jobban véd minket egy esetleges pénzügyi sokkal szemben. Ezt a biztonságot pedig meg kell fizetnie a hitelfelvevőknek.

Az sem mindegy, hogy milyen futamidőre vesszük fel a kölcsönt, ugyanis hosszabb futamidő esetén növekszik a bank likviditási kockázata, amit beépít a költségei közé. Nézzünk erre néhány magyarázatot. Ha kölcsönt kapunk a banktól, akkor elveszíti annak a  lehetőségét, hogy ezt az összeget másnak adja oda később, akár magasabb kamatszinten. Hosszabb futamidő esetén tovább kell nélkülöznie pénzét, és annak a lehetősége is nagyobb, hogy a kamatszint számára kedvezőbb irányba mozdul el. Így a futamidő növekedésével a likviditási költségek is emelkednek. A bankok sok esetben az átlagos igényelt futamidőt alapul véve határozzák meg ezt a költségelemet, azaz nem adnak eltérő árat a különböző lejáratú kölcsönökre.

Az átvállalt díjtételek is a bank pénztárcáját terhelik. Jelen esetben nem azokra az elemekre gondolunk, melyeket a hitelintézet saját díjaiból enged el számunkra, ezek ugyanis nem költséget növelnek, hanem bevételt csökkentenek. Azokról az átvállalt kiadásokról van szó, amiket a bankoknak meg kell fizetnie helyettünk egy harmadik fél felé. Ilyen lehet például az értékbecslési díj, a tartozáselismerő okirat költsége, vagy éppen az egyes tulajdoni lapok, térképmásolatok lekérésének díja. Ez összeségében egy 10 millió Ft-os hitel esetében akár 80-90 ezer forint is lehet. Elképzelhető, hogy ez az induláskor felmerülő költség csak több év alatt térül meg a pénzintézetnek. Emiatt gyakran vissza kell fizessük az átvállalt díjakat is, ha a futamidő első pár évében előtörlesztenénk. A közvetítőknek, partnereknek kifizetett jutalékok is költségként jelennek meg a bank oldalán, ezeket is figyelembe veszik a kamat meghatározásakor.

Sajnos nem miden ügyfél fizeti rendesen hitelét. A hitelintézetnek tervezéskor azt is figyelembe kell vennie, hogy milyen költségekkel jár, ha valaki nem tudja rendezni havi kötelezettségeit. A behajtási, végrehajtási költségek mellett ide sorolható akár a nemfizetés miatti tőkeleírás is. A pénzintézetek múltbeli tapasztalataik alapján próbálják megbecsülni, hogy a hozzánk hasonló ügyfelek csoportjában mennyire lehet gyakori a fizetési probléma, és annak mi lenne a költségvonzata. Ez az oka annak, hogy válság idején fokozottan emelkednek a kamatok, hiszen a piaci források drágulása mellett a nem fizetők száma is növekszik, ami maga után vonja a kapcsolódó becsült költségek emelkedését is.

Hitelünk kamata mindenképpen meg kell haladja a közvetlen költségek évesített, felvett tőkére vetített százalékos nagyságát, sőt a hitelhez csak közvetetten kapcsolódó banki kiadások (pl. alkalmazottak bére, bankfiók bérleti díja, üzemeltetési költségei stb.) egy részét is fedeznie kell.

Hirdetés

Hirdetés

Kamaton felüli bevételek, kedvezmények

Ugyanakkor a kamaton kívül a hitelezőnek más, a kölcsönhöz kapcsolódó bevételi forrásai is vannak. Ilyenek lehetnek azok a kötelező szolgáltatásokból származó díjak és jutalékok, melyeket a pénzintézet előír a hitelfelvétel során valamilyen kedvezmény feltételeként. Számos bank saját fiókjában kötött hitelfedezeti életbiztosításért, vagy vagyonbiztosításért, esetleg egy meghatározott folyószámla megnyitásáért kamat vagy díjkedvezményt nyújt. Mindezen költségek és kiegészítő bevételek alapján határozza meg a bank a kamatot az egyes ügyfélcsoportoknak. Mi pedig egy hitelkérelem benyújtása során megtudhatjuk, hogy mekkora lenne a kamatunk attól függően, melyik csoportba tartozunk, esetlegesen milyen további feltételeket, kiegészítő termékeket vennénk igénybe.

Mennyire magasak a kamatok ténylegesen?

Kérdés, hogy tényleg olyan magasak lennének ezek a kamatok? Az inflációhoz viszonyítva a hitelfelvétel költsége igen kedvező.

Jól látható, hogy a különbség az 5 éves  BIRS és az 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek kamata között beszűkült az elmúlt időszakban. Ez vélhetően a nemfizetés kockázatának, valamint a likviditási költségek csökkenésével is magyarázható. Ugyanakkor a fokozódó banki verseny és a nagyon alacsony kamatkörnyezet miatt vélhetően a bankok profitelvárásai is mérséklődtek.

Mindezek alapján kedvező lehetőség kínálkozik hosszú kamatperiódusú hitel felvételére. A Bankmonitor lakáshitel Kalkulátora alapján a jelenleg legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú kölcsön már 4,15%-os kamattal elérhető. Azonban az ingatlanárak drasztikus emelkedésével a szükséges hitelösszeg is megnövekedett. Ha lakást vásárolnál, és kíváncsi vagy mennyi hitelösszegre lennél jogosult, használd a Bankmonitor „Mennyi Lakáshitelt Kaphatok?” Kalkulátorát és megtudhatod kérdésedre a választ.

Lakáshitel kalkulátor
Spórolj akár Milliókat
Ft
Ft
év
Ft
Bankmonitor

Hirdetés
Az élet legnagyobb pénzügyi kérdéseiben (és ilyen a lakáshitel felvétel) kizárólag megfontoltan érdemes döntést hozni. Használd a Bankmonitor.hu Lakáshitel-kalkulátorát: 13 bank több, mint 100 hiteltermékét tudod összehasonlítani részletesen

És itt nincs vége: a Bankmonitor segít Neked az ügyintézésben. A Bankmonitor kiemelt és ingyenes szolgáltatása keretében egyszerre több banktól is konkrét hitel ajánlatot mutatunk be Neked, mely akár 6 hónapig is érvényes. Nem kell küzdened a bankfiókban, a Földhivatalban, mindent elintézünk helyetted a hitelhez jutásig és az időközben felmerülő esetleges problémákra azonnali megoldási javaslatot adunk. Kényelmes, gyors, megbízható – válaszd a Bankmonitort. Garantáltan ugyanazokkal a feltételekkel kapod meg (sokkal kényelmesebben) a hitelt nálunk, mint ha bemennél a bankfiókba. Sőt! Több esetben is egyedi kedvezményeket kínálunk (ingyenes előtörlesztés, ingyenes utalás…stb), melyeket a bankfiókban nem kapsz meg.

Hirdetés