A nyugdíjból származó jövedelem alapvető forrása az időskori éveinkben jelentkező kiadások finanszírozásának. Éppen ezért célszerű előre gondolkodnunk és utánajárnunk, hogy várhatóan mekkora összeg folyósítására számíthatunk nyugdíjazásunkat követően. Az idősek helyzetét továbbra is nehezíti a nyugdíjak és az átlagbérek szintje közötti folyamatosan növekvő különbség, mely meghaladhatja a 100 ezer forintot is. Mit szükséges tudni a nyugdíjak meghatározásának módjáról, és mégis mekkora nyugdíjra elegendő a magyar átlagbér? Csábráki Dávid írása
A magyar nyugdíjrendszer
Magyarországon úgynevezett felosztó-kirovó rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy a mindenkori aktív dolgozók által befizetett járulékokból kerül folyósításra a nyugdíjra jogosultak állami nyugdíja. Emiatt különösen fontos az, hogy a munkavállalók felől beérkező járulékok fedezzék a nyugdíjasok számára folyósítandó összeget.
A rendszer kockázatát az aktív munkavállalók, vagyis az eltartók és a nyugdíjasok arányának kedvezőtlen irányba történő elmozdulása jelenti. A lakosság összetételének megváltozása ugyanis kedvezőtlen hatással lehet a nyugdíjak összegére. Ez a Magyarországon is fennálló, elöregedő társadalmak esetén jelenthet komoly kihívást az állam számára, mivel az aktív dolgozók számának csökkenése és a nyugdíjasok számának növekedése mellett csak akkor fenntartható hosszútávon a rendszer, ha idővel a nyugdíjak mértékének csökkenése következik be.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan számítják nyugdíjunkat?
A nyugdíjak mértékét alapvetően az 1988. január 1-jét követően szerzett jövedelmek (kereset, jutalom), a kereseti napok száma és a szolgálati évek (munkával töltött évek) száma határozza meg. A nyugdíj összegének meghatározása ezek alapján úgy történik, hogy a béridőszakban szerzett nettó átlagkeresetünket megszorozzuk a szolgálati évek számának megfelelő nyugdíjszorzóval.
Fontos, hogy a nyugdíj meghatározásául szolgáló átlagkereset számításakor a járulékoktól (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék) mentesített és személyi jövedelemadóval csökkentett nettó jövedelmet kell alapul venni.
A jövedelmek szintje között már néhány év elteltével is számottevő különbséget tapasztalhatunk, hosszabb időtávon pedig már elég szembetűnő eltéréseket figyelhetünk meg. Példaként, amíg 1988-ban 8 968 Ft volt a bruttó átlagkereset, addig 2018-ban már 329 943 Ft bruttó jövedelemre tettek szert átlagosan a munkavállalók. Éppen ezért szükséges, hogy a nyugdíjazásunkat megelőző években szerzett jövedelmünket kiigazítsuk. Ez azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset növekedésének megfelelő, úgynevezett valorizációs szorzószámmal a nyugdíjazást megelőző naptári év jövedelmi szintjére hozzuk keresetünket.
A nettósított és valorizált keresetek ismeretében már könnyen meghatározható a béridőszakban szerzett nettó átlagkeresetünk. Ezt az összeget meghatározott szintek felett csak bizonyos mértékben szabad figyelembe venni. Ha a nettó havi átlagkeresetünk nagysága 372 000 Ft-nál több, akkor a 372 001 és 421 000 Ft közötti résznek a 90%-át, míg a 421 000 Ft feletti rész 80%-át veszik figyelembe a nyugdíjak meghatározásánál. Ezt hívjuk degressziónak.
Utolsó lépésként a degresszált havi átlagkeresetünket szükséges megszorozni a munkával töltött évek számának megfelelő szorzószámmal. A végeredmény mutatja meg a számunkra a folyósítandó öregségi nyugdíj összegét.
A magyar nyugdíjszámítási rendszer egyértelműen a bonyolultabbak közé tartozik, az általános leíráson túl számos speciális eset is lehetséges. Saját számításainkkal igencsak hosszadalmas a nyugdíj összegének meghatározása, így ehhez érdemes online nyugdíj-kalkulátorokat segítségül hívnunk.
Mekkora nyugdíjra számíthatunk átlagos kereset esetén?
Abban az esetben, ha dolgozói életpályánk során jövedelmünk mindvégig a bruttó átlagkereset szintjének megfelelően alakult, 2019. év elején történő nyugdíjazás, évente átlagosan 30 kieső nap (táppénz, baleseti táppénz, fizetés nélküli időszak hossza) és 40 év szolgálati idő mellett, akkor a Magyar Államkincstár nyugdíj-kalkulátora alapján 205 890 Ft öregségi nyugdíjra vagyunk jogosultak.
Ez az összeg 23 ezer Ft-tal alacsonyabb, mint a nyugdíjazásunk idején aktuális havi nettó átlagbér. A nyugdíj így önmagában alacsonyabb mértékű jövedelmet jelent számunkra, mint ha munkaviszonnyal rendelkeznénk, azaz saját megtakarítás hiányában kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetbe kerülünk. Ráadásul Magyarországon a nyugdíjemelésnél az infláció mértéke az irányadó, ami jóval szerényebb emelést (2-3%) jelentett az utóbbi években, mint az átlagbérek dinamikus növekedése (8-12%). Ennek következtében a nyugdíjak mértéke nagyon lemaradt a bérekéhez képest.
A várakozások alapján a nyugdíjemelés és az átlagbér növekedés közötti erőteljes különbség a következő években sem tűnik el. Ha évi 3%-os inflációt – ez megfelel az MNB célkitűzéseinek – és 8%-os nettó átlagbérnövekedést feltételezünk az elkövetkező időszakban, akkor 5 év múlva nyugdíjunk már 97 ezer forinttal lehet kevesebb az akkori nettó átlagbérnél.
Mivel pótolhatjuk ki állami nyugdíjunkat?
A jövőnk egyúttal saját kezünkben is van, hiszen már egészen fiatal korunk óta számos lehetőségünk van arra, hogy időskori megélhetésünkről gondoskodjunk. Az állami nyugdíj kiegészítésére az önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) teremtenek kitűnő lehetőséget. Az aktív munkavállalói évek alatt félretett megtakarításunk nyugdíjcélú befektetésével komoly összeggel gyarapodhat időskori jövedelmünk. A megtakarítási formák egyszeri és rendszeres befizetést is lehetővé tesznek, így mindig a kiadásainknak megfelelően tudunk pénzt félretenni. A befizetésekkel és az ezek után járó évi 20%-os állami támogatással jelentős havi nyugdíjkiegészítésre és a mai környezethez képest magas éves átlagos hozamra tehetünk szert. Akár már havi 20 000 Ft havi megtakarítás is elegendő lehet ahhoz, hogy a várható havi nyugdíjunk elérje a bérek szintjét, miközben évente átlagosan 13% hozamot érhetünk el. Ezekkel a megtakarításokkal képesek vagyunk a lassan növekvő nyugdíjak hatása ellen védekezni.
Ha szeretnél a jövődre gondolni, és tájékozódnál, hogy várhatóan mennyivel nőhet havi nyugdíjad a megtakarítások nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően, akkor használd a Bankmonitor Nyugdíj-megtakarítás Kalkulátorát.