A 2008-as válság előtt nagyon népszerűek voltak a szabad felhasználású jelzáloghitelek, amelyek az ingatlanfedezetnek köszönhetően a személyi kölcsönöknél alacsonyabb kamatú megoldást jelentettek. Megnéztük, hogy most mi a helyzet ezekkel. Alternatívái lehetnek ezek a személyi kölcsönöknek?
Mindenki a maximum 5,9% THM-ű személyi kölcsönökről beszél mostanság, ugyanis kedvező megoldást jelenthetnek az átmeneti likviditási problémákkal küzdők számára. Ezek a személyi kölcsönök azonban sokat veszítettek előnyükből a kormány utólag megjelenő részletszabályozását követően, ami engedélyezte a bankok számára, hogy a kedvezményes, 5,9%-os THM (teljes hiteldíj-mutató) csak az év végéig éljen, ezt követen pedig a hiteldíj-mutató megemelkedhet. Jelenleg az Erste Bank, az OTP Bank és a K&H Bank kínál ilyen, 2020. december 31-ig kedvező THM-ű konstrukciót. A Takarékban egyedüliként még most is olyan személyi kölcsönt kínál, aminél a THM végig fix, ám kérdés hogy ez mikor változik, illetve ez a termék nem mindenki számára elérhető.
Bár a 9 hónapnyi alacsonyan tartott törlesztő biztosan nagy előnyt jelent most sokaknak, mindenképp érdemes átgondolni, hogy a 2021-től érvényes, magasabb törlesztőt is ki tudjuk-e gazdákodni a futamidő végéig. Például a K&H Bank személyi hitelénél 2 millió Ft-os hitelösszegnél 3 000 Ft, 3 millió Ft-nál 4 5 00 Ft, 5 millió Ft-nál pedig 7 500 Ft lesz az emelkedés.
A másik kérdés az, hogy vajon az új személyi kölcsönök jelentik-e az optimális megoldást? Az új, „csökkentett árú” személyi kölcsönöknél ugyanis korlátozott az elérhető hitelösszeg nagysága. Az OTP esetében ez 5 millió forint a plafon, míg a Takarékbank 8 millió forintnál, a K&H Bank az úgynevezett kiemelt személyi kölcsönénél pedig 10 millió forintnál húzta meg a felső határt. A K&H Bank esetében ez ráadásul csak akkor lehetséges, ha az igénylő legalább 300 ezer Ft havi nettó jövedelmet igazol, valamint ingatlan vásárlásra vagy felújítási céllal igényli a kölcsönt.
Nem csak a mximális hitelösszeg, de a futamidő hossza is erősen limitált a személyi kölcsönök esetében. Az OTP Banknál 5 év (60 hónap), a Takarákbanknál 84 hónap, a K&H Banknál 120 hónap ez. Ez akkor jelenthet problémát, ha valaki alacsonyabb havi törlesztőket szeretne.
Mit tehet az, akinek több hitelre van szüksége, esetleg szeretne hosszabb futamidőt, például azért, hogy a havi törlesztőt ezzel lecsökkentse? És vajon van olcsóbb megoldás jelenleg a „csökkentett árú” személyi hiteleknél? A válaszhoz a „nagy rivális”, az egykor oly népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelek között érdemes keresgélni.
Ahogy táblázatunkban láható, a Bankmonitor lakáshite kalkulátora szerint jelenleg több bank is kínál 6% alatti THM-mel szabad felhasználású jelzáloghitelt, mégpedig a most legnépszerűbb 10 éves kamatperiódussal. (Vagyis egy évtizedik a bank egyoldalúan nem módosíthat a kamaton, ezzel pedig a havi törlesztőn.)
A jeltáloghitelek előnye tehát a nagyobb maximális hitelösszeg, valamint a jobban elnyújtható futamidő, ám hátrányuk a hosszabb (1,5-2 hónapos) átfutási idő, a magasabb induló költség, valamint az, hogy itt mindenképp szükség van ingatlanfedezet bevonására. A személyi kölcsönök ezzel szemben egy hét alatt megkérkezhetnek a számlára, az induló költség pedig alacsonyabb, hiszen nincs szükség értékbecslésre, közjegyző igénybevételére valamint földhivatali ügyintézésre.
Ahogy a Bankmonitor gyűjtésből látható, a bankok termékei közül csak néhánynak emelkedett a költsége január óta, ám vannak olyan nehezetítések, amelyek a kalkulátorból nem derülnek ki. Az egyik ilyen, hogy sok bank óvatosabb az értékbecslés során, vagyis a jogszabály által biztosított 80%-os fedezeti arány helyett inkáb 50-70%-ig hiteleznek. A szakértők azt is tapasztalják, hogy ugyanakkora jövedelemre most kevesebb maximális havi törlesztőt engednek meg a bankok az adósoknak.
További nehezítés, hogy a koronavírus helyzett miatt a leginkább érintett ágazatokban dolgozókat most nem minden bank hitelezi, mint ahogy az egyéni vállalkozók és a külföldön dolgozók sem feltétlenül hitelképesek jelenleg.
