A jegybank július 22-től 0,6%-ra csökkentette az alapkamatot. Ez a lépése – a júniusi kamatvágással ellentétben – nem érte váratlanul az elemzőket. Az MNB kamatcsökkenés kapcsán kiadott kommunikációjában azonban volt néhány váratlan elem. Éppen ezért megvizsgáltuk milyen hatása is lehet a változásnak a hitelekre.
A személyi kölcsönök kamata nem fog változni
A korábbi alapkamat csökkenéssel ellentétben a mostani kamatvágásnak nem lesz hatása a személyi kölcsönök kamatára, THM értékére. A járványveszély és a gazdasági visszaesés miatt 2020. év végéig a fedezetlen hitelek maximális THM értéke az alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladhatja meg. (Fontos, hogy ez a korlát csak a 2020-as évre érvényes, jövőre ezen hitelek kondíciói megemelkedhetnek.)
Viszont a THM plafont az aktuális fél év első napján érvényes alapkamat alapján szükséges meghatározni. Azaz az idei év hátralévő időszakára továbbra is a 5,75%-os THM maximum marad érvényben, mivel július 1-én 0,75% volt az alapkamat.
A jövő évtől igényelhető új személyi kölcsönök maximális THM értékére már lehet hatása az alapkamat jelenlegi csökkenésének. Azonban a jövő évtől – a vészhelyzetet megelőző szabályoknak megfelelően – a teljes hiteldíj mutató személyi kölcsönök esetében legfeljebb 24 százalékponttal haladhatja meg a félévet megelőző hónap első napján érvényes alapkamatot. Az egyes pénzintézetek azonban a jelenlegi szigorú THM plafon kihirdetése előtt is megfeleltek a jövő évtől érvénybe lépő 24,6%-os THM korlátnak. Vagyis a maximális hiteldíj mutató értékének csökkenése – amennyiben nem történik valami újabb módosítás – a személyi kölcsönök piacán érdemi változást nem fog okozni 2021-től sem.
Hirdetés
Hirdetés
A változó kamatozású lakáshitelek kamatára közvetlen hatása lehet az alapkamat csökkenésének
Egy változó kamatozású lakáshitel – melynek kamatát a bank akár éven belül is megváltoztathatja – kamatának mértéke jellemzően egy referencia mutatóhoz – van kötve, ez általában a BUBOR – az a kamat amelyen a bankok jellemzően rövidebb futamidőre hajlandók hitelt nyújtani egymásnak – szokott lenni. Annak megváltozása közvetlen hatással van ezen konstrukciók kamatára is.
Az új hiteligényléseknek elenyésző része – kevesebb, mint 1 százaléka – változó kamatozású -, viszont a meglévő lakáshitelek kamatának jelentős része 3 havi BUBOR-hoz kötött. (Ez annak is köszönhető, hogy a régi deviza hiteleket a forintra váltás során 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású kölcsönné alakították át.)
A 3 havi BUBOR eddigi mozgása alapján várhatóan gyorsan le fogja követni a jegybanki alapkamat újabb csökkenését is – feltéve, hogy az MNB az egyhetes betéti kamatokat hozzáigazítja az új alapkamathoz -, ez pedig igen gyorsan begyűrűzhet a változó kamatozású lakáshitelek kamatába, törlesztőrészletébe.
Egy augusztusban forduló hitel kamata 0,5 százalékponttal csökkenhetne a BUBOR várható változása miatt, ennek következtében 1 700 forinttal csökkenne a törlesztőrészlete egy 8 millió forint összegű, 10 éves hátralévő futamidejű kölcsönnek. Ugyanakkor még mindig 1 300 forinttal magasabb lenne a havi fizetnivaló, mint év elején volt. Akkor ugyanis a kamat még kedvezőbb volt – a 3 havi BUBOR 0,37 százalékponttal alacsonyabb szinten volt referencia mutató július végére várható értékénél.
Mi fog történni a hosszú kamatperiódusú kölcsönökkel?
Talán az egyik legizgalmasabb kérdés az, hogy a hosszú kamatperiódusú kölcsönök kondíciói hogyan fognak alakulni a jövőben. A hosszú futamidejű hozamok ugyanis csak minimálisan reagáltak az alapkamat júniusi csökkentésére.
Érdemes megnézni a 10 éves futamidejű hozamokat, ezek alakulása befolyásolja ugyanis a hiteligénylők körében jelenleg igen népszerű 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek kamatát. (Ezen konstrukcióknál a hozamok változása nem megy át automatikusan a hitelkamatokba is, ugyanakkor a bank kamatköltségét jól tükrözi, annak változása pedig már megjelenhet a hitelkondíciókban.)
A BIRS – azt mutatja meg, hogy a bankok milyen kamaton hajlandók hosszú futamidőre kölcsönt adni egymásnak – és az állampapír hozam jól leírja a bankok hitelkamat költségét, ezek csökkenése lehetőséget teremt a hitelkamatok mérséklésére. Azonban a júniusi alapkamat változása csak minimálisan épült be a hosszú futamidejű hozamokba. Mivel a júliusi kamatvágást az MNB előre bejelentette, ezért annak hatását – legalábbis részben – már eddig is beárazta a piac. Akkor mégis miért várhatunk most a hosszú futamidejű hozamoknál érdemi csökkenést?
Éppen ezért pontosan nem tudhatjuk hogyan alakul a hosszú kamatperiódusú lakáshitelek kamata a közeljövőben. Mindenképpen érdemes figyelni az MNB tevékenységét az elkövetkező időszakban, illetve a BIRS és az állampapírhozamokat is megéri nyomon követni. Ugyanakkor nem jó döntés feltétlenül kivárni annak, aki már kiszemelte álmai otthonát, célegyenesben van a lakásvásárlással. A hitelkamat esetleges 0,3 százalékpontos csökkenése – a jegybanki alapkamat két lépcsős módosítása ekkora kamatmérséklést tenne indokolttá – miatt ugyanis 2 300 forinttal lenne kevesebb egy 15 millió forint összegű, 20 éves futamidejű lakáshitel törlesztőrészlete. Emiatt ugyan 20 év alatt jelentős összeget – 550 ezer forintot – spórolhatnánk, viszont ez annyit nem ér, hogy lemaradjunk álmaink otthonáról.