Mindenki fél attól, hogy egyszer tévedésből rossz számlaszámra utal pénzt. Érdemes is óvatosan eljárni, mert a bankok a számlaszámot csak formailag ellenőrzik, hogy az kihez tartozik, annak már nem az ő dolguk utánajárni. Éppen ezért egy hibásan megadott számlaszám miatti téves utalás bizony teljes egészében az utalást kezdeményező felelőssége. Persze ez nem azt jelenti, hogy ilyenkor már le is mondhatunk a pénzünkről.
A banki rendszerek a megbízások befogadásakor automatikusan vizsgálják, hogy a kedvezményezett számlaszáma formailag megfelel-e az előírásoknak (a karakterek számát és a beépített ellenőrző kódokat tudják áttekinteni). Azonban az MNB (Magyar Nemzeti Bank) szerint az ellenőrzés nem terjed ki arra, hogy a megadott számlaszámot és tulajdonosát helyesen tüntettük-e fel, mivel ezzel az információval csak a kedvezményezett bankszámláját vezető hitelintézet rendelkezik.
A bankok az átutalással beérkező pénzösszegeket a bankszámlaszám alapján könyvelik le. Ezért is nagyon fontos, hogy az átutalási megbízást a számlaszám megadásakor, a tranzakció jóváhagyása előtt még egyszer ellenőrizzük. Ha pedig hibás számlaszámmal rögzítettük a megbízást – ráadásul még a formai ellenőrzésen is átcsúszott, mert elméletileg létezhet olyan bankszámlaszám is –, akkor a pénz egy idegen bankszámla-tulajdonos számlájára kerülhet.
Hirdetés
Hirdetés
Mit tegyünk, ha rossz számlára utalunk?
Ebben az esetben célszerű a lehető leggyorsabban a számlavezető bankhoz fordulnunk azzal a kéréssel, hogy vegye fel a kapcsolatot a téves utalást kapott bankszámla tulajdonosával (bankon belüli utalás esetén) vagy a kedvezményezett bankkal a visszautalás érdekében (bankon kívüli műveletnél). Sajnos automatikus megoldás nincs ilyenkor, ugyanis minden esetben a tévesen megadott bankszámla tulajdonosa dönt arról, hogy eleget tesz-e a kérésnek, s visszaadja-e a kapott pénzt. Ha igen, akkor a visszautalandó összegből valószínűleg levonja a visszautalás őt terhelő díját.
Ha már a bankszámláddal foglalkozol, érdemes ellenőrizned azt is, nincs-e olcsóbb, vagy akár teljesen ingyenes bankszámla számodra Magyarországon:
Amennyiben nem működik együtt – és a bankszámla nem „pénzforgalmi számla”, azaz nem vállalkozás vagy szervezet számlája –, akkor lehetőség van a kedvezményezett számlavezető bankjától elkérni a bankszámla tulajdonosának nevét és címét a felmerült kár rendezése érdekében indítandó további eljárásokhoz.
Téves utalás esetén a hitelintézeti törvény szerinti adatközlés – amennyiben „nem pénzforgalmi számlatulajdonos” nevéről és címéről van szó – nem jelenti a banktitok sérelmét. Tehát, ha a téves átutalást egy „fizetési számlával” rendelkező magánszemély kapta, akkor az ő nevét és címét kiadhatja a bank. Ha pedig egy vállalkozás
„pénzforgalmi számlájára” érkezett a téves utalás, akkor annak bankszámlaszáma nyilvánosan elérhető a cégadatok között.
Végső megoldás: a bírósági út
A tévesen elutalt összeg megtartása úgynevezett jogalap nélküli gazdagodásnak számít, így végső soron akár bíróság is kötelezheti a tévedésből „nyerészkedni” kívánó felet a visszafizetésre. Jó példa erre egy idei eset, amikor a másodfokon eljáró Szekszárdi Törvényszék 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte jogtalan elsajátítás vétsége és sikkasztás bűntette miatt azt az asszonyt, aki 2016 őszén a részére tévedésből átutalt magasabb összeget felszólítás ellenére nem fizette vissza, hanem saját céljaira felhasználta. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette, továbbá kötelezte a vádlottat a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére. Itt egyébként nem téves címre utaltak, hanem véletlenül a kívántnál nagyobb összeg átutalása történt, amit a fogadó fél nem volt hajlandó visszafizetni.
Az előbbiből látható, hogy a pénz visszaszerzése egészen hosszadalmas is lehet, hiszen az előbbi eset 2016-ban történt, vagyis csak a másodfokú ítéletre 4 évet kellett várni.