Egy 20 millió Ft-os lakáshitel felvétele alapesetben akár 500 ezer Ft egyszeri kiadással is járhat, ám a bankok szinte mindegyike ad kisebb-nagyobb kedvezményt akciós jelleggel, ami vagy díjelengedést, vagy utólagos visszatérítést jelent. A fizetendő összegek között ennek ellenére jelentős különbségek vannak, így aki szűkös anyagi forrásokkal vág bele a hitelfelvételbe, annak ezt is érdemes figyelembe vennie a lakáskölcsön kiválasztásakor.
Egy lakáshitel esetében már maga az igénylés is jelentős kiadással járhat, ennek költségeit pedig előre meg kell tudni finanszírozni. Az akár félmillió forintos összköltség több tételből áll össze, amelyek többsége abból adódik, hogy a lakáshitel-szerződésbe ingatlanfedezetet is be kell vonni.
Milyen költségei vannak egy lakáshitelnek?
Jelentős tétel például az értékbecslés költsége, amikor felmérik a fedezetként felkínált – többnyire ez az, amit a hitellel megvásárlunk – ingatlan forgalmi értékét, ami alapján azután a bank meghatározhatja, hogy mekkora hitelösszegre számíthat az igénylő. A hitelösszeg nem haladhatja meg ugyanis a becsült forgalmi érték 80%-át , ám ez csak jogszabályi korlát, a bankok általában ennél kevesebbet hiteleznek. (A felvehető hitel nagyságát az ingatlan becsült forgalmi értékén kívül az igazolt nettó jövedelem nagysága is befolyásolja, hiszen egy legalább 10 éves kamatperiódusú lakáshitelnél – 500 ezer Ft nettó jövedelem alatt – a kereset legfeljebb 50%-át lehet hiteltörlesztőkre fordítani.
Mindenképpen számolni kell az úgynevezett folyósítási jutalékkal is, ami a hitelösszeg 1%-a is lehet, ami egy 20 millió Ft-os – manapság egyáltalán nem kiugróan nagy – hitelnél már 200 ezer Ft-os kiadást jelent. Komoly teher még a közjegyzői díj is, ami a példaként felhozott 20 milliós lakáshitelnél nagyjából 120 ezer Ft-ot tesz ki, ám bizonyos esetekben ez jelentősen lecsökkenthető. (A közjegyzői díjakról itt olvashatsz részletesen.) A földhivatali ügyintézés – tulajdoni lap lekérés, jelzálog bejegyzése – valamivel kisebb tételek, ám együttesen ezek is 12 ezer Ft feletti kiadással járnak.
Bár nem kapcsolódik magához a lakáshitel igényléséhez, de nem feledkezhetünk meg az ügyvédi díjról sem, hiszen minden ingatlan adásvételt kötelező ügyvédi vagy közjegyzői okiratba foglalni, illetve az ügyvéd jár el a tulajdoni jog bejegyzésével kapcsolatban is a Földhivatalnál. Az ügyvédi költség az ingatlan vételárának 0,5-3%-a lehet, ami egy 40 millió forintos lakás vagy ház esetében 200 ezer Ft és 1,2 millió Ft közötti kiadást jelenthet. Általában elmondható, hogy a kisebb értékű ingatlanoknál magasabb a felszámított százalékos díj, illetve az is gyakori, hogy meghatároznak egy minimális összeget – többnyire 50 ezer Ft körül van ez – , amit mindenképp kiszámláznak.
Hirdetés
Hirdetés
Nem mindig a legolcsóbb lakáshitelnek a legkisebb az induló költsége
Mindenki igyekszik megtalálni a lehető legolcsóbb lakáshitelt, ami érthető, hiszen senki nem szeret a szükségesnél többet fizetni valamiért. Ráadásul a lakáshiteleknél jelentős különbségek vannak az egyes bankok „áraiban”: táblázatunkban látható, hogy egy 20 millió Ft-os kölcsönnél 30 ezer Ft is lehet a differencia a törlesztők között, ami teljes visszafizetésben két évtized alatt már több mint 7 millió Ft-ot jelent.
Bár a hitelek összehasonlíthatóságának talán legjobb mutatója a THM (teljes hiteldíj-mutató), hiszen ez a hitelhez közvetlenül kapcsolódó csaknem összes költséget magában foglalja százalékos formában, mégsem biztos, hogy a legalacsonyabb THM-ű hitelnek a legkisebb az egyszeri költsége. Előfordulhat ugyanis, hogy bár az egyszeri költségek magasabbak egy hitelnél, ám a kamata kedvezőbb, így végül a THM-e is alacsonyabb lesz. A dolog persze fordítva is igaz: összességében (teljes visszafizetésben) lehet drágább egy hitel úgy is, hogy az egyszeri díja alacsony.
És, hogy a dolog még bonyolultabb legyen, a bankok szinte mindegyike ad valamilyen kedvezményt a hitelhez kapcsolódó egyszer költségekre, amelyek egy része díjelengedés, míg máskor utólag térítenek vissza bizonyos tételeket. Ez azért nem mindegy, mert az utóbbi esetben az ügyfélnek előre meg kell tudnia finanszíroznia bizonyos díjakat, vagyis nagyobb önerőre lesz szüksége.
Bankmonitor tipp:
- Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy mielőtt kifizeted a foglalót egy ingatlanra, mindenképp keress magadnak hitelt, illetve ellenőrizd, hogy egyáltalán hitelképes vagy-e, és ha igen, mekkora összegre számíthatsz. Ez azért nagyon fontos, mert ha a hiteligénylés elutasítása miatt végül nem jön létre az adásvétel, akkor könnyen elbukhatod a kifizetett foglaló összegét is. Kérhetsz akár előzetes hitelminősítést is a kiválasztott banktól, ami bár nem hitelígérvény, mégis nagyobb biztonságot jelent.
- Minden ingatlanvásárláshoz és hitelfelvételhez kapcsolódó költséget előre mérj fel, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés, nehogy ezen múljon a hiteligénylés sikere.
- Választhatsz hitelt az egyszeri költségek alapján is, de célszerűbb a havi törlesztőt és a teljes visszafizetést nézni, hiszen ez utóbbi mutatja meg legjobban, hogy a banktól felvett tőkén felül mennyivel kell többet visszafizetned összességében.