A nyugdíjcélú megtakarítás jó eséllyel életünk leghosszabb futamidejű befektetése. Ilyen hosszú időtávon kulcsfontosságú, hogy milyen hozamot sikerül elérni az adott befektetési portfólióval. Sokakat érdekelhet tehát, hogy hogyan muzsikáltak az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók az elmúlt évek során. Megnéztük, milyen hozamokat érhettek el azok, akik szerencsésen választottak.
Mire való egy önkéntes nyugdíjpénztár?
Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) az egyik államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) mellett. Ezek a megtakarítások arra szolgálnak, hogy a mai aktív dolgozók havi rendszerességgel takarékoskodjanak a saját időskorukra. Ezáltal az évek során egy jelentős tőkét halmozhatnak fel, amely plusz jövedelmet tud majd biztosítani az állami nyugdíjon felül. Mivel egyre többen ismerik fel a nyugdíjrendszer nehézségeit, a nyugdíj-megtakarítások egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan működnek az ÖNYP befektetések?
Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések a tagok rendelkezése szerint kerülnek befektetésre. A legtöbb esetben 3-5 portfólió közül lehet választani: ezek között részvénytúlsúlyos és kötvénytúlsúlyos portfóliók egyaránt szerepelnek. Akik hajlandók magasabb kockázatot vállalni, ők hosszú távon magasabb hozamot érhetnek el. Akik pedig inkább a biztonságot választják, ők általában alacsonyabb hozamra tehetnek szert az évek során. A hozam kérdése azért fontos, mert ez az egy tényező nagyon jelentős hatást gyakorol a megtakarítás várható lejárati értékére. Érdemes tudni, hogy a pénz értékét nem csak az elérhető hozamok növelik: az éves befizetésekre 20%-os SZJA-visszatérítés jár az államtól!
Nézd meg a kalkulátorral, hogy te mennyi pénzt gyűjthetnél össze nyugdíjas korodra!
Milyen hozamokat lehetett elérni az elmúlt években?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai nyilvánosan elérhetőek a Magyar Nemzeti Bank honlapján, az elmúlt 15 évre visszamenőleg. Ez nagy segítség a megtakarítók számára, hiszen így könnyedén összehasonlíthatóvá válik az egyes pénztárak teljesítménye. A legfontosabb mutató a „nettó hozam”, amely a költségekkel korrigált hozamot jelenti. Ez tehát azt a nyereséget mutatja, amit a befektetők ténylegesen zsebre tehettek. Az alábbi ábrán bemutatjuk, hogy melyik pénztár milyen eredményekkel tudott szolgálni a tagjainak.
Látható, hogy a 2014-től 2019-ig tartó 6 évben a legtöbb pénztár 5-6% közötti átlagos éves hozamot produkált. Ez összhangban van azzal, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók 10-15 éves időtávon is 6% körüli hozam elérésére képesek. Ekkora hozam mellett havi 20 000 forintos befizetéssel 30 év során akár 25 millió forintos vagyon is felépíthető! Fontos, hogy az ábrán látható értékek az adott pénztár által kínált összes portfólió átlagát mutatják: azaz mindegyik pénztáron belül léteznek a feltüntetett értéknél magasabb és alacsonyabb hozamú portfóliók is. Volt olyan portfólió is, amely évi 9%-os hozamot tudott produkálni a vizsgált időszakban! Általánosságban elmondható, hogy a nagyrészt részvényeket tartalmazó portfóliók átlagon felül teljesítenek, a kötvénytúlsúlyos portfóliók pedig átlagon alul.
Hogyan érdemes nyugdíjcélra befektetni?
Erre a kérdésre csak az adott élethelyzet pontos ismeretében lehet megfontolt választ adni. Leginkább azt érdemes átgondolni, hogy mennyi idő van hátra a megtakarítás várható felhasználásáig. Akik már fiatal korban elkezdik a takarékoskodást, nekik van idejük arra, hogy kihasználják a részvényekben rejlő magasabb potenciált. Éppen ezért az ő esetükben megalapozott döntés lehet a magasabb kockázatú befektetések választása. Akik már közelednek a nyugdíjkorhatár elé, nekik a legfontosabb szempont a biztonság: a meglévő vagyon értékét kell megőrizni, ennek érdekében pedig akár jelentősen csökkenteni a kockázatot. Számukra a kötvénytúlsúlyos portfóliók lehetnek célravezetők.
Mi alapján érdemes nyugdíjmegtakarítást választani?
A nyugdíjcélú megtakarítások esetében fontos szempont a hozam, de nem szabad kizárólag ez alapján dönteni. Mindenképpen szem előtt kell tartani többek között a megtakarítás hozzáférhetőségét: az önkéntes nyugdíjpénztárak ebből a szempontból kissé rugalmatlan konstrukciónak számítanak. A jelenlegi szabályozás értelmében a pénztári tagok csak a nyugdíjjogosultság tényleges megszerzése esetén vehetik fel a megtakarításaikat. Azaz, ha az állami nyugdíjkorhatár emelkedik, azzal a megtakarítások lejárati időpontja is kitolódik. A nyugdíjbiztosítások ezzel szemben 65 éves korban mindenképp hozzáférhetővé válnak.
A legmegfelelőbb nyugdíjmegtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.
