Azt már szinte mindenki tudja, hogy a hitelmoratórium miatt nem emelkedhet a hitelek a törlesztőrészlete. Kivé persze, ha a kamat a szüneteltetés alatt egyébként megemelkedne. Azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy a kamatemelkedés befolyásolja a moratórium pénzügyi hatását is. Ez a hatás pedig nem kicsi: egy 10 millió forint összegű, forintra váltott devizahitel esetén plusz 100 ezer forintot kellene kifizetnünk a moratórium és kamatemelkedés együttes hatása miatt.
A hitelmoratórium ideje alatt nem kell megfizetnünk a kölcsönünk havi törlesztőrészletét, akár 2021. június végéig. A szüneteltetés minden 2020. március 18-ig folyósított hitelre érvényes. Ugyanakkor dönthetünk úgy, hogy részleteket tovább fizetjük, ugyanis bármikor ki lehet lépni a szüneteltetésből.
A moratórium azonban nem jelent tartozáselengedést: a felhalmozott kamatot a hátralévő futamidő alatt havi egyenlő részletekben kell megfizetnünk a szüneteltetést követően. A bankok viszont nem számolhatnak fel plusz kamatot a moratórium alatt felhalmozott kamatra, ezzel a kamatos kamatozás negatív hatása erre az összegre nem érvényesül.
További elvárás, hogy a moratóriumot követően a törlesztőrészlet nem haladhatja meg a szüneteltetés előtti összeget. Ezt a bankok úgy érik el, hogy a futamidőt meghosszabbítják. A törlesztő csak akkor emelkedhet meg, ha a szüneteltetés alatt a kölcsön kamata is megnőne. Van azonban más hatása is a kamatemelkedésnek.
Hirdetés
Hirdetés
Miért lehet rossz a moratórium emelkedő kamatkörnyezetben?
Önmagában a kamatemelkedés hatna a hitelünkre akkor is, ha nem éltünk volna a moratórium nyújtotta lehetőséggel. Azonban a fizetés szüneteltetése miatt a drágulás hatása nagyobb lehet. Ennek több oka is van:
- A kamatemelkedés hatására a szüneteltetés alatt felhalmozott kamat összege nagyobb lesz.
- A több felhalmozott kamat miatt a futamidőt is nagyobb mértékben kell meghosszabbítani. (Nagyobb összeget kell úgy elosztani, hogy az beleférjen az eredeti kölcsön törlesztőrészletébe.)
- A moratórium alatt nem csökken a fennálló tartozásunk, vagyis a megemelkedett kamatot nagyobb tartozásra kell fizetnünk annál, mintha nem éltünk volna a szüneteltetéssel.
A forintra váltott deviza hitelek kamata emelkedett a moratórium ideje alatt
A változó kamatozású lakáshitelek kamata azonban emelkedhetett az utóbbi időben. Ilyenek például a forintra váltott devizahitelek is, melyek kamata három havonta változhat, méghozzá a 3 havi BUBOR mutató aktuális értékének megfelelően.
Márpedig a 3 havi BUBOR a moratórium kezdete óta emelkedett. A 2020. februárra érvényes 0,23%-os értékéhez képest átlagosan 0,50 százalékponttal magasabban van a mutató. De átmenetileg elérte az 1,10 százalékot is. Ez pedig megjelenik a hitelkamatokban még akkor is, ha éppen moratórium alatt van a kölcsön.
A kamatemelkedés és a moratórium együttes hatásának bemutatására vegyünk egy forintra váltott devizahitelt, melynek kamata a moratóriumot megelőzően utoljára 2020. februárjában változott. A BUROR értékére még 2,5 százalék kamatfelárat tesz rá a bank, így a szüneteltetés kezdetekor a kölcsön kamata 2,73 százalék volt. A moratórium indulásakor a fennálló tartozás 10 millió forint, a hátralévő futamidő pedig 15 év volt.
Érdemes összevetni a kamatemelkedés hatását azzal az esettel, amikor a kamat végig változatlan szinten maradna: így lehet a legjobban kiszűrni magának a kamatváltozásnak a hatását. A kamat a moratórium ideje alatt a 3 havi BUBOR módosulása miatt többször is változott – alapvetően az eredeti szint felett volt végig -, emiatt a szüneteltetés alatt felhalmozott kamat is megnőtt 341 ezer forintról 398 ezer forintra.
A szüneteltetés alatt felhalmozott kamat emelkedése miatt a futamidő kitolás mértéke is 1 hónappal megnőtt: 22 hónap helyett 23 hónap hosszabbítás szükséges. Ez pedig befolyásolja a teljes visszafizetendő összeget is.
Alapvetően a kamatemelkedés nélkül is megemelkedne a példában szereplő kölcsönre visszafizetendő teljes összeg a moratórium miatt 430 ezer forinttal, ha viszont az eddigi kamatváltozásokat is figyelembe vesszük, akkor a szüneteltetés miatt 530 ezer forinttal kellen összességében többet visszafizetni a hitelre. Vagyis a kamatváltozás ténylegesen 100 ezer forinttal növelte meg a moratórium teljes visszafizetendő összegre gyakorolt negatív hatását. (Természetesen a kamatemelkedés hatása ennél nagyobb, az azonban moratórium kihasználása nélkül is megjelenne a kölcsönre visszafizetendő teljes összegben.)
Mi lesz a moratóriummal és a hitelkamatokkal?
A moratórium elvileg lejár 2021. június utolsó napján, ám információink szerint a rászorulók számára meghosszabbítják majd 2022. június végéig.
Az érintett ügyfélkör is kiléphet természetesen a szüneteltetés hatálya alól a későbbiekben is: ezen döntés meghozatalakor azonban nem szabad megfeledkezni – a fent leírtak alapján legalábbis semmiképpen – a várható kamatváltozásokról sem. Az MNB hét eleji bejelentése alapján – az alapkamat emelése sem kizárt júniusban – ugyanis a hozamok emelkedése várható. Ez már meg is jelent a BUBOR-ban is: a 3 havi BUBOR jelenlegi értéke már 0,89 százalék. Emiatt a forintra váltott devizahitellel rendelkezők újabb, kisebb mértékű kamatemelkedésre számíthatnak.
Hogyan döntsünk a moratórium hosszabbításakor?
Ha érintett lesz hitelünk a moratórium hosszabbításában, akkor el kell döntenünk, hogy bent maradunk, vagy kilépünk belőle. A döntés nem egyszerű, a Bankmonitor szakértői összeszedtek azonban néhány szempontot, amit érdemes figyelembe venni:
- Ha bajba jutottunk, emiatt nem tudnánk fizetni a törlesztőrészleteket, akkor a hitelmoratórium továbbra is nagy segítséget nyújthat.
- Ha kölcsönünk hosszú kamatperiódusú, vagy fix kamatozású, akkor az emelkedő hozamok – egyenlőre – nem lesznek hatással ránk, emiatt ezt nem is kell feltétlenül figyelembe venni a döntés során.
- Akkor viszont érdemes már kilépni a moratóriumból, ha az anyagi helyzetünk stabil, a kölcsön törlesztését pedig ki tudjuk fizetni minden gond nélkül.