loading

Drágulhatnak a hitelek a jegybank által belengetett kamatemelés hatására

Virág Barnabás az MNB alelnöke a Reutersnek adott interjújában kilátásba helyezte, hogy a jegybank a növekvő  inflációs kockázatok miatt változtathat a monetáris politikán. Már júniusban megemelheti a jegybank az egyhetes betét kamatát, de akár az alapkamatot is módosíthatják. Milyen hatása lehet ezeknek a lépéseknek, illetve magának a bejelentésnek? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a lakáshitel kalkulátorunk.

Egyáltalán nem kizárt, hogy az MNB júniusban megemeli a jegybanki alapkamatot, legalábbis ez derült ki Virág Barnabás, az MNB alelnökének szavaiból. A vártnál magasabb, 5,10%-os áprilisi átlagos áremelkedés és a hosszú távon fokozódó inflációs várakozások is közre játszhatnak a jegybanki politika módosításában.

Az MNB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása és ennek érdekében – nem kizárt, hogy már júniusban – hajlandók akár a jegybanki alapkamatot is megemelni.

Virág Barnabás elmondása alapján az alábbi lépésekre lehet számítani:

  • A hosszú távú inflációs kockázat kezelésére megemelheti a jegybank az alapkamatot.
  • A rövid távú kockázatok kezelésére pedig az MNB aktívan fogja használni az egyhetes betéti kamatot.
  • Az eszközvásárlási program módosítása egyenlőre nem várható: azt a lépést mindenképpen megelőzné a korábban említett két elem. Vagyis az állampapír hozamokat továbbra is stabilan szeretné tartani a jegybank.

Ezeknek a lépéseknek komoly hatása lehet a gazdaságra, sőt már a hír is komoly hatással volt a pénzpiacra.

A forint szárnyal a jegybank bejelentésére

A forint árfolyama jelentősen emelkedett a jegybank bejelentésének hatására, ez érthető is, hiszen a várható hozamemelkedés meghozza a befektetők kedvét a forint vásárlásához. (Hiszen a forintban elérhető nyereség emelkedhet a többi  devizában elérhető hozammal szemben.)

A HUF/EUR árfolyam alakulása az elmúlt hónapokban

A forint jelentősen 352-353 HUF/EUR árfolyamra erősödött, ilyen szinten tavaly augusztusban járt utoljára a magyar fizetőeszköz. A forint erősödése jó hír lehet mindenkinek, aki a közeljövőben eurót vásárolna. Ugyanakkor a korábban eurót, mint befektetést választóknak rosszul jöhet a hazai fizetőeszköz erősödése. (Természetesen fontos kérdés, hogy milyen mértékű és mennyire lesz tartós a forint erősödése.)

Emelkednek az állampapír- és a bankközi hozamok

A bankközi kamatlábak is emelkedtek a hír hallatára. (Ez igaz a rövidebb és hosszabb futamidejű hozamokra is: vagyis a BUBOR és a BIRS mutató értéke is emelkedett több futamidő esetében is.)

BAnkközi kamatok alakulása az elmúlt 2 évben

A hír hallatára nagyságrendileg 0-0,16 százalékpontot emelkedtek a bankközi hozamok, ami nem tűnik jelentősnek. Ha viszont hosszabb időtávot nézünk, akkor már az elért értékek magasnak tűnhetnek. A 12 havi BUBOR közel egy éve nem volt ilyen magasan. Az 5 éves BIRS pedig 2018 novemberében volt utoljára ezen a szinten.

Az állampapír hozamok is emelkedtek: a referenciahozamok 0,02-0,30 százalékpontot emelkedtek egyetlen nap alatt. A 10 éves futamidejű állampapír referencia hozama elérte a 3,15 százalékot, ilyen értéken 2020. márciusa óta nem volt a mutató értéke. Mindezt úgy, hogy a jegybank az utolsó lépésként említette a kötvényvásárlási programjának módosítását.

Olcsóbban kaphatunk hitelt, mint a Magyar Állam!

A hozamemelkedés a hitelpiacon is le fog csapódni, bár ez mindenképpen egy hosszabb folyamat lesz. A hatás azonban elkerülhetetlen, hiszen az éve elejéhez képest a bankközi kamatlábak – amelyek a hitelek kamatköltségének tekinthető – már közel 1 százalékponttal emelkedtek.

A jelenleg legnépszerűbb kamatperiódusú lakáshitelek piacán igen érdekes kép van kialakulóban: van olyan 10 éves kamatperiódusú lakáshitel, amelynek a kamata alacsonyabb, mint a 10 éves futamidejű állampapír referenciahozama. Gyakorlatilag olcsóbban kaphatunk hitelt, mint az állam.

Márpedig könnyen belátható, hogy még egy nagyon jó lakáshitel adóst is kockázatosabb meghitelezni, mint az államot. Ez az állapot hosszú távon nem tartható fent: vagy a bankközi és állampapaír hozamoknak kell csökkennie, vagy a lakáshitel kamatoknak kell emelkednie.

A Bankmonitor szakértőinek várakozása szerint a lakáshitel-kamatok 0,5-0,8 százalékos emelkedése várható már középtávon is. Emiatt egy új, 15 millió forint összegű, 20 éves futamidejű és 10 éves kamatperidusú lakáshitel törlesztőrészlete is megemelkedhet 88 ezer forintra. Ez 6 ezer forinttal lenne magasabb, mint a jelenleg elérhető legolcsóbb kölcsön kamata, emiatt pedig a teljes visszafizetendő összeg is megnövekedne 1,4 millió forinttal.

Szerencsére a korábban igényelt hosszú kamatperiódusú kölcsönökre a kamatemelkedésnek nem lenne hatása. Ezen hitelek csupán a kamatperiódus fordulójakor – 5, 10 évvel a hitel felvételét követően – változhatnak meg.

Kapcsolódó tartalmak