Amikor lakáshitelt keresünk, akkor igyekszünk megtalálni a lehető legkedvezőbb ajánlatot. Igen ám, de kereséskor azt tapasztalhatjuk, hogy ugyanakkora hitelösszeget „olcsóbban” vehetünk fel rövidebb kamatperiódussal. Vagyis, ha nagyobb kamatkockázatot vállalunk, akkor kezdetben mindenképpen kisebb lesz a havi törlesztőnk. De érdemes kockáztatni? Egyáltalán, mekkora a felára egy olyan lakáshitelnek, aminek a kamata a futamidő alatt biztosan nem módosulhat? Ennek jártunk utána.
Hirdetés
Hirdetés
A kamatperiódus nagy dilemmája
Persze az igazság az, hogy lakáshitelt felvenni nem olyan, mint leugrani kifliért a közértbe, itt a bankok számos apróságtól tehetik függővé, hogy valakit hiteleznek-e, és ha igen, milyen kamattal. Kamatkedvezményt érhet például a nagyobb jövedelem, a nagyobb értékű ingatlanfedezet, de akár a kölcsön mellé nyitott bankszámla, vagy megkötött lakásbiztosítás is, így meglehetősen komplikált a számunkra elérhető legolcsóbb ajánlat megtalálása. (A 12 magyar bank ajánlatait összehasonlító Bankmonitor lakáshitel kalkulátor ezt a munkát könnyíti meg számodra.)
A hitelajánlatok összehasonlításakor azonban azzal fogsz szembesülni, hogy attól függően, milyen hosszú egy konstrukció kamatperiódusa, aszerint változik majd a kamat, valamint a havi törlesztő is. Pontosabban azt fogod látni, hogy minél hosszabb a kamatperiódus, annál drágább egy hitel.
A kamatperiódus hossza pedig nagyon is lényeges, ez határozza meg ugyanis, hogy a futamidő alatt milyen időközönként módosulhat az adott hitel kamata, ezzel együtt pedig a törlesztőrészlete. Például egy 5 éves kamatperiódusú hitelnél a bank legfeljebb 5 évente változtathat a kamaton egyoldalúan, míg egy 10 évesnél évtizedenként egyszer van erre lehetősége, a végig fix kölcsönök kamata pedig – ahogy a neve is mutatja – gyakorlatilag be van betonozva. (A kamatmódosítás persze nem hasraütés-szerűen, hanem az előre rögzített kamatváltoztatási mutató alapján történik.)
De vajon mennyivel kerül többe egy kisebb kamatkockázatú hitel? És vajon mit jelenthet egy esetleges kamatemelkedés? Hiszen ez a két információ mindenképpen kell ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, megéri-e a plusz kiadás.
Mennyivel kerül többe a stabil kamat?
A táblázatunkban látható, hogy egy 20 millió forint összegű (20 éves futamidejű) lakáshitelnél az 5 és a 10 éves kamatperiódusú konstrukció között kb. 4 ezer forint, míg a 10 éves és a fix kamatú között 9 700 forint havi szinten a különbség. Egy 80 millió forintos hitelnél már 12 ezer és 20 ezer forint ugyanez, ha pedig az 5 éves kamatperiódusú és a fix kölcsönöket hasonlítjuk össze, még nagyobb a differencia.
Megnehezíti a döntést ugyanakkor, hogy az úgynevezett JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató – korlát különböző mértékig engedi elmenni a hiteltörlesztőt a nettó jövedelemhez képest. 500 ezer forint alatti nettó jövedelemből egy 5 éves kamatperiódusú lakáshitelnél 35%, míg egy 10 éves vagy végig fix hitelnél 50% fordítható maximálisan hiteltörlesztésre. Félmillió nettótól ugyanakkor 40, illetve 60% a plafon. Nem véletlenül a legnépszerűbb jelenleg a 10 éves kamatperiódusú lakáskölcsön, hiszen ugyanakkor jövedelemmel itt nagyobb törlesztő vállalható be, miközben alacsonyabb a kamat, mint egy végig fix konstrukciónál. A 10 év pedig a többség szerint olyan távoli idő, hogy a kamatok addig bármilyen irányba változhatnak, így emiatt plusz költséget sokan nem akarnak bevállalni.
Tényleg nőhetnek a kamatok?
Igen, a kamatok emelkedhetnek. Sőt, jelenleg éppen egy kamatemelkedési trend kellős közepén vagyunk, amit több dolog együttesen fűt: a növekvő infláció, a folyamatosan emelkedő jegybanki alapkamat, a gyenge forint és a hosszú kamatperiódusú lakáshitelek szempontjából fontos BIRS mutató emelkedése. (A BIRS azt mutatja meg, hogy a bankok hosszú futamidőre milyen kamattal adnának egymásnak kölcsönt, ezért szoros összefüggés van a hitelkamatok és a BIRS mutató értéke között.) A BIRS értéke pedig 2021-ben hullámzásokkal, de jelentősen emelkedett, ráadásul az a furcsa helyzet állt elő mostanra, hogy az 5 éves érték magasabb a 10 évesnél, és csaknem beérte a 20 éveset. Ennek is köszönhető, hogy az 5 és a 10 éves kamatperiódusú hitelek kamata között viszonylag csekély a különbség.
Az emelkedő hitelkamatok persze a meglévő hiteleket csak kamatperiódus fordulókor érinti, hiszen ekkor árazódnak csak át. Egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitel havi törlesztője például egy 1-5%-os kamatemelkedés hatására 8-44 ezer forinttal nőne, ami teljes visszafizetésben 1,5-8 millió forint pluszt jelentene. Ezt kell többek között mérlegelni akkor, amikor a lakáshitel kamatperiódusáról döntünk.
Bankmonitor tipp:
- Ha már van lakáshiteled, és hamarosan – 1-3 éven belül – kamatperiódus forduló lesz, akkor mindenképp ellenőrizd, hogy miként válthatnál hosszabb kamatperiódusú, vagyis kevésbé kockázatos hitelre. Erre itt van lehetőséged.
- Ha változó kamatozású lakáshiteled van – például azért, mert anno forintosították a devizahiteledet -, akkor neked tényleg lépned kell. Eddig az alacsony kamatkörnyezet miatt kisebb volt a havi törlesztőd, mint a forintosítást követően, ám ez hamarosan meg fog változni. Ezért javasolt a hitelkiváltás egy kiszámíthatóbb konstrukcióra.
- Amennyiben most vennél fel lakáshitelt, akkor a kamatemelkedés miatt magasabb havi törlesztőre számíthatsz, mint pár hónappal ezelőtt. Ezért igyekezz megtalálni a számodra elérhető legolcsóbb lakáshitelt. Ezt a Bankmonitor részletes lakáshitel kalkulátorával, vagy az alábbi egyszerűsített felületen teheted meg: