A Kormány számos új adót jelentett be múlt héten: többek között bankszektornak 300 milliárd forintot kellene az eddig megismert adók mellett idén befizetnie. De ki fizeti meg végül az új terhet? A Bankmonitor szakértői utánajártak, hogy a pénzintézetek átterhelhetik-e a hiteladósokra a megnövekedett adót.
A Kormány egyes vállalatok, így a bankok extraprofitjának egy részét is elvonnák. Részben ebből finanszíroznánk a jelenlegi rendkívüli helyzetben a rezsicsökkentést és a honvédelmi kiadásokat.
A pénzintézeteknek 2022-ben és 2023-ban előreláthatóan 300-300 milliárd forintot kellene befizetni az államkasszába. A magyarok számára talán a legfontosabb kérdés az, hogy ebben a helyzetben átterhelhetik-e a bankok a megnövekedett adókat.
A meglévő hitelek kamata nem változhat
A Bankmonitor szakértői először a hitelköltségeket vizsgálták meg. A meglévő lakáshitellel, személyi kölcsönnel rendelkezők megnyugodhatnak, ugyanis a bankok kamatváltoztatási lehetőségeit a jogszabály erősen korlátozza. Például a futamidő alatt, csak a kamatperiódus lejáratakor – úgynevezett kamatfordulókor – módosíthatnak a bankok egyoldalúan a kamatok mértékén.
Nézzük, milyen lakossági hiteleket különböztethetünk meg kamatrögzítés szempontjából és ezek kamata hogyan változhat.
1. Változó kamatozású hitelek
Változó kamatozású lakáshiteleknek szokás azokat a kölcsönöket nevezni, melyeknek a kamata 3, 6, vagy 12 havonta változhat. Ezen kölcsönök kamata egy referencia-mutató értékétől függ – ez jellemzően a BUBOR szokott lenni -, a mutató változását követi le a hitelkamat 3, 6, 12 havonta.
Ha például a 3 havi BUBOR értéke 3 hónap alatt 2 százalékról 5 százalékra emelkedik, akkor a 3 havi kamatperiódusú lakáshitelek kamata is 3 százalékponttal fog megemelkedni kamatfordulókor.
A referenciamutató értékét a bank egy kamatfelárral növeli meg. Ezt a felárat is változtathatja a pénzintézet, azonban csak a hitelszerződésben és jogszabályban foglalt feltételek mentén.
2. Hosszú kamatperiódusú hitelek
Vannak olyan lakáshitelek, melynek kamatát a bank 3, 5, 10, 15 évente módosíthatja egyoldalúan. Kamatfordulókor ezen kölcsönök kamatáról sem dönthetnek szabadon a bankok. Vannak az MNB által meghatározott mutatók, amelyeknek aktuális értéke alapján változhat az érintett hitelek kamata. (Ezen mutatók értéke az állampapírhozamoktól, vagy a BIRS mutató értékétől függhet.)
3. Futamidő végéig fix kamatozású kölcsönök
Ezen kölcsönök talán a legegyszerűbbek, a bankok nem változtathatnak a kamaton a futamidő alatt. Vagyis a kamat mértéke és ezáltal a törlesztőrészlet is fix a hitel lejáratáig.
4. A hitelhez kapcsolódó díjak
A hitelhez kapcsolódó díjak – ilyen például az előtörlesztési díj, szerződésmódosítás díja, értékbecslés díja – sem módosítható szabadon, a jogszabály alapján minden év április 1-én változhatnak ezek a díjak, méghozzá az előző évre érvényes infláció mértékének megfelelően.
A kamatváltozás és díjmódosítás szabályait a hitelszerződés és a jogszabály is rögzíti. E tekintetben a 2009. évi CLXII. törvény egyértelműen fogalmaz:
A fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan, feltéve hogy e törvény ezt lehetővé teszi, és a felek ezt a szerződésben kifejezetten kikötötték. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható.
Vagyis a szerződésben foglalt lehetőségeken túlmenően a bankok az aktuális, rendkívüli helyzet miatt sem változtathatnak a meglévő hitelek feltételein. A jogszabály persze módosulhatna, de a Kormány kifejezett szándéka, hogy a bankok az új terhet ne hárítsák tovább, emiatt nem is várható olyan változás, ami ezt lehetővé tenné.
Hirdetés
Hirdetés
A hiteligénylés előtt állók nem lehetnek ilyen nyugodtak
A hiteligénylés előtt állók azért korántsem lehetnek ilyen nyugodtak. A bankok ugyanis az új kölcsönök kamatát, díjait saját üzletpolitikájuk alapján határozhatják meg. Az elmúlt időszakban például – elsősorban az alapkamat emelkedése miatt – már több lépésben emelték is az új kölcsönök kamatát.
Kérdés, hogy a Kormány hogyan szeretné elérni, hogy az új hitelek árába ne épüljön be a bankok megnövekedett adóterhe. Ebből a szempontból lényeges lesz a jogszabály, amelyben az adóval kapcsolatos részletek kiderülhetnek.
Érdemes megnézni, hogy jelenleg milyen feltételekkel kaphatunk lakáshitelt. A kamatok ugyanis folyamatosan emelkednek. (Ennek nem az új adó, hanem az alapkamat emelkedése az oka.)
Nem szabad megfeledkezni a támogatott, kedvezményes kamatozású kölcsönökről sem. Ezen hitelek induló kamatát jogszabályban rögzítették. Ilyen például a CSOK-hitel, melynek induló kamata 3%, vagy a Babaváró hitel, melyet kamatmentesen nyújtanak a bankok. A támogatott hiteleket a jövőben az érdeklődők az eddig megismert kondíciók mellett vehetik igénybe, a bankok ugyanis nem térhetnek el a jogszabályban foglalt kedvezményes kamatoktól a megváltozott adóteher miatt sem.
Összegzés
A hitelezésnek szigorú szabályai vannak hazánkban, a meglévő lakossági hitelek kamatát és díjait a bankok csak a jogszabályban foglalt előírások mentén módosíthatják. Márpedig a törvény nem ad lehetőséget a pénzintézeteknek a rendkívüli helyzetekben sem az kamatok emelésére.
