Az elmúlt évek viharai után is gyökeres változásokat hozhat a következő időszak az autópiacon. A témáról Kiss Norbert, a Lízingszövetség Autóbizottságának vezetője nyilatkozott.
Az átalakulás egyben óriási üzleti lehetőség is
Ez az átalakulási folyamat még jelenleg is tart, a lízingcégek, így a Lízingszövetség tagjai is alkalmazkodnak az új helyzethez, amely egyben óriási üzleti lehetőséget is rejt számukra, akár hazai, akár nemzetközi hátterű szereplőről van szó – emelte ki Kiss Norbert. A gyártókkal és a megbízott, regionális importőrökkel kialakított stratégiai együttműködések során a pénzügyi szolgáltatók faktor-, és lízingfinanszírozási megoldásokon keresztül látják el azok teljes régiós és hazai, nagykereskedői, illetve kiskereskedői hálózatát is.
Ezek a változások lényegében teljesen átrajzolják majd a szakember véleménye szerint a hazai autófinanszírozási piac szereplőinek viszonyrendszerét a korábbi évtizedekhez képest.
Hirdetés
Hirdetés
Hiány és jelentős áremelkedések
A korábbi piaci túlkínálattal szemben az elmúlt időszakban elfogytak az autók. Az új autók szállítási határideje jelentősen megnőtt, amely hatással van a használt autók iránti keresletet növekedésére is, így a megfelelő utánpótlás hiányában ott is vákuum alakult ki. A hiánygazdaság drasztikusan, egyes modelleknél akár 50 százalékkal is megemelte az árakat. Nagyon sokat romlott a kiszámíthatóság, így már inkább bizonytalanságról beszélhetünk, hiszen a járművek megrendeléskor a kereskedők gyakran sem az árat, sem az átadási időpontot nem tudják pontosan megadni a vevőknek – értékelte a helyzetet a szakember.
Mindezek hatására 2022 első félévében csökkent a kiskereskedelmi forgalom személy- és kishaszongépjármű eladások terén is. Az egy ügyletre eső kölcsönösszegek az árak növekedésével ugyan jelentősen nőttek, ám a 2021-es kihelyezési eredményeket így sem sikerült megismételni, összességben 4 százalékos a visszaesés, ami ügyletdarabszámban 21 százalékos csökkenéssel párosult.
Sajnos több importőr is jelezte már, hogy ezzel még nem értük el a mélypontot, amit az alkatrész-, és chiphiány, illetve a technológiai átállás együttes hatásai váltanak ki. A prognózisok szerint erre az év második felében kerülhet sor, és várhatóan csak 2023-tól javulhat már kissé a helyzet a kínálati oldalon, bár ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az árak is ezzel arányosan csökkennek majd.
Tovább nő a hazai utakon futó autók átlagéletkora
A hiányból és az egyéb tényezők miatti drasztikus áremelkedésből fakadóan a lakossági vásárlók egy része rövidtávon valószínűleg nem tud új autót vásárolni vagy lízingelni, így kénytelen tovább használni a régi járművét. A cégek eddig ugyan még megvették, esetleg lízingelték az új autóikat, de az utóbbi időben rájuk nehezedő drasztikus energia- és egyéb költségemelkedések okán az látható, hogy ők is jóval ritkábban fognak cserélni, illetve sok esetben 1-2 évvel is meghosszabbítják a bérletet.
A kielégítetlen kereslet korábban nem tapasztalt folyamatokat indított be, amely a használt autó árakat is drámaian növelte, így fokozatosan növekvő átlagéletkorú hazai gépjárműállomány alakult ki. 2022-ben az átlagéletkor már elérte a 15 évet, ezzel jóval meghaladva az Európai Unióban jellemző átlagot (11,8 év). Hasonló folyamatok zajlanak Nyugat-Európában is. Nem véletlen, hogy az importált használt autók átlagéletkora is megnövekedett.
Nem érdemes halogatni az autóvásárlást
Ha egy cég racionális döntést akar hozni, akkor még a mostani magas árak mellett sem érdemes halogatnia a gépkocsivásárlást, egyrészt, mert a régebbi autók fenntartási költségei is drasztikusan emelkednek, másrészt az újautós beszerzési árak 1-2 év múlva minden valószínűség szerint még további 15-20 százalékot fognak emelkedni. Emiatt a vállalkozások a rövidtávú beszerzési döntésükkel a várható tőkére vetített költségeiket alacsonyabban tarthatják, mint az előttünk álló vételár-növekedésből fakadó költségek. Ez még akkor is igaz, ha valamiért csak kisebb arányban tudják a társasági adójukból jóváírni a kamatköltségeket.
A lakossági ügyfelek esetében hazai sajátosság, hogy kifejezetten tulajdonolni szeretik az autót, szemben Nyugat-Európával, ahol inkább a használati érték nagyobb jelentőségű. Ez is magyarázza, hogy a magyar lízingpiacnak körülbelül csak egynegyedét teszik ki a magánszemélyek, ráadásul az elmúlt években és napjainkban is folyamatosan csökkenő arányban.
Új innovatív finanszírozási megoldások
Ezen az attitűdön a szakember szerint rövidtávon aligha lehet változtatni, ez egy hosszú, edukációs folyamat része lesz. Ennek felgyorsítása érdekben számos márka esetén már elérhetőek innovatív lízingtermékek. Például egy új személyautóbeszerzés esetén a konstrukcióba történő magasabb maradványérték beállításával csökkenthető a havi törlesztőrészlet, ahol a rövidebb futamidő hozzásegíti az ügyfelet a kedvezőbb és gyorsabb autócseréhez is. A gyártók komolyan dolgoznak ezeknek a termékeknek a sikerén, hiszen így visszatérő és elégedett ügyfeleket fognak tudni generálni és középtávon hozzájárulhatnak a hazai járműpark fiatalításához is.
A haszonjármű üzletágban pedig a gyártók elsősorban az új, elektromos eszközök beszerzését, a régebbi járművek cseréjét próbálják új megoldások segítségével ösztönözni. Például az Egyesült Királyságban egy teljes szolgáltatási csomagot értékesítenek az ügyfeleknek a finanszírozón keresztül. A havi díj az elektromos járművek mellett tartalmazza a napelemet, a töltőt, az elektromos rendszerre történő csatlakozást és ennek lebonyolítását, valamint a hálózat fejlesztését is.
Akár a kamat 100 százaléka is leírható a társasági adóból
A Magyar Lízingszövetség szerepéről szólva Kiss Norbert elmondta, hogy a jelenlegi, turbulens piaci körülmények között a szövetség és az Autó Bizottság legfőbb szerepe nem a volumenépítésben, hanem inkább a finanszírozott piac megvédésében, az iránta való érdeklődés fenntartásában határozható meg, hiszen az látszik, hogy a lízingre történő vásárlások aránya és ezen keresztül a megkötött lízingszerződések darabszáma az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat. Lényegében összekötő kapocsként szeretnének jelen lenni a gyártók, importőrök és az ügyfelek között, ezzel segítve mindegyik oldal érdekeinek a képviseletét és kiegyensúlyozását.
Az ügyfeleket tekintve a munkájuk egyik legfontosabb eleme az edukáció. Bár maga a lízing, mint fogalom, már természetesen széles körben ismert, viszont a jelenlegi gazdasági környezetben egyre több vállalkozás riad meg a növekvő kamatoktól. Tapasztalataik szerint – legalább a KKV-k szintjéig – ennek egyik oka az, hogy sok esetben nem csak az ügyvezetők, de még a könyvelők sem tudnak arról, hogy egy eredményesen működő cég a beruházásra fordított kamatoknak akár a 100 százalékát is jóváírhatja a társasági adójából, a társasági adó 70 százalékáig. Sokszor előfordul az is, hogy a könyvelők keverik az operatív-, a nyílt végű- és a zárt végű pénzügyi lízing fogalmakat, így nincsenek teljesen tisztában ezek elszámolhatósági lehetőségeivel sem.
