Az önkéntes nyugdíjpénztár rugalmas, kényelmes, olcsó megoldás a nyugdíjcélú megtakarításra. A tagság révén elérhető előnyökhöz képest népszerűsége napjainkban kevéssé áttörő. Müller Istvánnal, a Pannónia Nyugdíjpénztár üzletfejlesztési vezetőjével és Farkas András nyugdíjszakértővel a szektor kínálta lehetőségekről és kihívásokról beszélgettünk.
Extrém magas infláció, növekvő rezsi, háború a szomszédban – általános a bizonytalanság. A lakosság pénzügyi helyzete jóval rosszabb, mint 3-4 éve. Hogyan hat ez a helyzet az öngondoskodási hajlandóságra és ezen belül is a nyugdíjcélú megtakarításokra?
Müller István: Ilyen időszakban a megtakarításoknak és az öngondoskodási hajlamnak logikusan erősödnie kellene. A mostani, de a korábbi válságok alatt – gondolva itt a koronavírusra, illetve a 2009-es időszakra – is inkább a befizetések visszafogása, a nyugdíjpénztári kifizetések enyhe emelkedése tapasztalható. Azt feltételezzük, hogy ennek oka részben az, hogy mindenki a saját zsebén érzékeli, érzékelte ezeket a negatív hatásokat. Sokan vannak továbbá, akik megijedtek a magas inflációtól, a gazdasági nehézségektől és attól, hogy ennek hatásaként a befektetéseknek – és így a pénztári megtakarításoknak is – átmenetileg csökken a hozama.
Farkas András: Az, hogy a tagok miként reagálnak, nagyon függ a pénztár tagságának összetételétől. Ahol többségben vannak a magas keresetű és beosztású tagok, ott kevésbé érezhető a befizetések esése. Összességében egyébként azt látjuk a piaci jelentésekben, hogy a tagság nem csökkent, de nem is nő, ami egy nagyon nagy baj, a fiatalok nem akarnak belépni.
Mit lehet mondani azoknak, akik az idei gyenge hozamok miatt bizonytalanodtak el?
M. I.: Ilyen hozamkörnyezetben aki teheti, várjon. Jelenleg még nem tartanak ugyan az év elejének megfelelő szinteken a piacok, de az utóbbi másfél hónapban láthatóan emelkedtek, javultak a pénztári portfóliók árfolyamai. Mindenképpen az az üzenet, hogy akit az élethelyzete nem kényszerít arra, hogy megtakarításához hozzányúljon, az ilyen piaci körülmények között legyen türelmes.
A nyugdíjmegtakarítás hosszú távú befektetés, és az előző időszakokat vizsgálva látható, hogy mindig visszatermelődött az átmeneti hozamcsökkenés.
F. A.: Nem szabad megijedni, mert aki ilyenkor az aggályok miatt kiveszi a pénzét, az realizálja a veszteséget. A piacok mindig ledolgozzák ezeket a veszteségeket. 2008 után például arany évek jöttek a tőzsdéken, a mostani visszakorrigálás után is még mindig sokkal magasabban jár a portfóliók értéke, mint 2010-ben volt.
Farkas András (k), Müller István (j)
Mi az, ami hiányzik ahhoz, hogy népszerűbbé váljon a nyugdíjpénztári megtakarítás?
F. A.: A nyugdíjpénztár léte és sikeressége attól függ, hogy a munkáltatókat hogyan tudjuk meggyőzni arról, hogy támogassák a tagokat. Abszolút kulcskérdés, hogy a munkáltatók támogatása valamilyen módon visszaálljon. Több helyen javasoltam, és remélem, hogy hamarosan hivatalos előterjesztésekben is megjelenhet az a felvetés, hogy a munkáltatói támogatás összege mentesüljön a szociális hozzájárulási adó alól, tehát 13 százalékkal előnyösebb legyen egy munkáltatónak a dolgozója önkéntes pénztári tagságát támogatnia, mintha ugyanazt az összeget bérként fizetné ki neki. A 13 százalékos tehercsökkenés elég motiváció a munkáltatónak arra, hogy akár két-háromszorosára is növekedhessen a munkáltatói támogatás összege, ami különösen olyan erős munkáltatói tagokkal rendelkező pénztáraknál, mint amilyen a Pannónia, erőteljesen meg tudná növelni a munkáltatói támogatás összegét.
A nemzetközi tapasztalat egyébként az (és a magyar is, hisz volt olyan időszak, amikor volt ösztönző erre), ha a munkáltatói támogatás nő, akkor az egyén befizetési hajlandósága is nő. Ráadásul ennél a valós növekmény még több, hiszen a befizetések után 20 százalékos adójóváírás is jár, amelynek maximális összege a nyugdíjpénztár esetén a legmagasabb, évi 150 ezer forint.
M. I.: Az ösztönzés fontosságát támasztja alá az is, hogy az elmúlt néhány évben a munkáltatói hozzájárulások adózásával kapcsolatban bekövetkezett kedvezőtlen változások a teljes pénztári szektorban 50 százalék fölötti visszaesést eredményeztek a munkáltatói hozzájárulásokban. A Pannóniánál kedvezőbb a helyzet, nagyjából 30 százalékos volt a munkáltatói hozzájárulás csökkenése. Ennek oka az, hogy mögöttünk nagyon erős a munkáltatói és a kapcsolódó érdekképviseleti háttér: 1994-ben a magyar villamosenergia-ipari vállalatok, erőművek, a jelenlegi MVM-hez tartozó cégek támogatták a pénztár alapítását.
F, A.: A 2017-es változás óta a munkáltatóknak ugyanannyiba kerül a dolgozók nyugdíjpénztári tagságának a támogatása, mintha munkabért fizetne. Ezt a munkavállalók is tudják, és inkább a fizetés emelését kérik. Ezen a ponton érdemes megemlíteni azt is, hogy a pénztárnál is érvényesül az a hátráltató tényező, hogy az emberek hajlamosak rövid távon gondolkodni. Ha van azonnali előny, akkor inkább azt akarják igénybe venni.
A nyugdíjpénztár viszont klasszikusan egy hosszú távú befektetés, megtakarítás, öngondoskodás, előnyeit is ilyen távlatban lehet érezni. A nyugdíjpénztár egyik előnye az, ha a munkáltató támogatja a dolgozóját, akkor a dolgozó könnyebben át tudja állítani az agyában azt, hogy neki a saját jövőjéről is gondoskodni kell.
Mennyire nyitottak a munkáltatók arra, hogy a dolgozóik pénztári tagságát támogassák?
M. I.: A nyitottság megvan, a kérdés mindig magának a támogatásnak a formája. A kafetéria részeként sok munkáltatónál elérhető a pénztári hozzájárulás, de a tagok és a pénztár szempontjából a fix, béren kívüli juttatás az ideális. A fent említett okok miatt ez kevés helyen tapasztalható.
F. A.: Ez leginkább a nagyon erős munkáltatói háttérnél van így, a piacon általában ez azért nem tapasztalható. Egy kis cég vagy középvállalkozás nem biztos, hogy ezt hajlandó megtenni, de a nagyvállalatoknál vannak ilyen programok. Nagyon szeretném, ha ez általános lenne Magyarországon, mert megítélésem szerint ez egy kulcskérdés.
Azok kedvéért, akik csak kevéssé ismerik az önkéntes nyugdíjpénztárakat, talán érdemes néhány szóban ezt összefoglalni. Hogyan járul hozzá az önkéntes nyugdíjpénztár az időskori megélhetés finanszírozásához?
M. I.: Az önkéntes nyugdíjpénztárak az állami nyugdíjrendszertől teljesen függetlenül létező intézmények. Minden olyan megtakarítás, ami a pénztári számlán megteremtődik, az a nyugdíjkorhatár elérésekor vagy egyéb nyugdíjjogosultság megszerzése esetén száz százalékban, adómentesen felvehető akár egy összegben, akár járadék formájában, vagy ezeknek valamilyen kombinációjában. Ez azt jelenti,
ha elegendő mennyiségű pénz összegyűlik, akkor megvan a lehetőség arra, hogy akár megduplázza a pénztártag azt a havi jövedelmét, amit az állami nyugdíjból el tud érni. Ehhez jelenleg elég 30 évesen elkezdeni a megtakarítást, és havi 20 ezer forintot félretenni.
Hogyan hat az adókedvezmény a megtakarítási kedvre?
M.I.: Az egyéni befizetőknél nagy mértékben érezhető a hatása. A legtöbben úgy állítják be a befizetéseiket, hogy ezt kihasználhassák. Ezért is szoktuk ezt a folyamatot adóoptimalizálásnak nevezni. Akik tudatosan figyelnek az öngondoskodásra, azoknál a 20 százalékos adójóváírás egy plusz szempont a megtakarítás tervezésekor. Azoknak pedig, akik nagyon utánanéznek a lehetőségeknek, az adóvisszatérítés mellett a költség is szempont. Ez utóbbiban is jól állnak a pénztárak: messze nem ez a legdrágább megoldás a nyugdíj-megtakarítások között. A nyugdíj-előtakarékossági számla, a NYESZ valamivel olcsóbb, de jóval bonyolultabb is. A nyugdíjbiztosításoknál ugyanakkor jóval olcsóbbak tudnak lenni a pénztárak.
F. A.: A pénztáraknál kettős befizető van: optimális esetben maga a tag és a munkáltatója. A munkáltatót különösebben nem izgatja az adójóváírás lehetősége, mert az a magánszemélyt illeti meg, de a magánszemélynél sem annyira meghatározó, mint mondjuk egy nyugdíjbiztosítási piacon, ahol az egyénnek kell megkötnie a szerződést – ott jóval nagyobb hatása van az adójóváírásnak. Lehetett érezni, hogy amikor bevezették az adójóváírást, akkor nagyon elkezdett húzni felfelé a nyugdíjbiztosítások kötése. A NYESZ számla tényleg nagyon olcsó, de semmilyen segítséget nem kap a megtakarító. Ha nem ért a tőke- és pénzpiacokhoz, akkor teljesen kiszolgáltatott lesz.
A nyugdíjpénztár legnagyobb előnye ugyanakkor szerintem mindenképpen az, hogy a tagoknak az égvilágon semmivel nem kell foglalkozniuk. A nyugdíjpénztár intézi az összes ügyet. Nagyon kényelmes, nagyon biztonságos. Ez fontos szempont, mert az emberek alapvetően lusták foglalkozni a befektetéseikkel.
Mi a helyzet az örökölhetőséggel? Mi azt tapasztaljuk, hogy ez a kérdés nagyon érdekli az embereket.
M. I.: A nyugdíjpénztári megtakarítás teljes mértékben örökölhető. Kijelölhető haláleseti kedvezményezett, akár több is.
A kedvezményezett megjelölését mindenkinek ajánlani szoktuk, ugyanis a nyugdíjpénztári megtakarítás nem része a hagyatéknak, ezért, ha a kedvezményezettet közvetlenül megjelölik, akkor jóval egyszerűbben és gyorsabban hozzájut a megtakarított összeg rá eső részéhez.
A haláleseti kifizetés adómentes. Ha kedvezményezett nincs, akkor a törvényes örökösök jogosultak a megtakarításra, de nem a hagyaték részeként. Ez azért fontos, mert ha valaki végrendeletet hagy a teljes vagyonára, akkor nem a végrendelet mentén, hanem a törvényes örökösöknek jár a kifizetés. Ez abból a szempontból bonyolultabb, hogy a törvényes örökösöknek a megállapítása a hagyatéki eljárás része, tehát ebben az esetben ki kell várni az eljárás lezárását. Az örökösnek egyébként arra is van lehetősége, hogy a hozzátartozója megtakarítását a saját nevén a pénztárban hagyja, vagy akár saját nyugdíjpénztári számlájára kérje annak átutalását, ami később bármikor adómentesen felvehető.
Mennyire szigorúak a befizetési fegyelem területén a pénztárak?
M. I.: Ebből a szempontból a nyugdíjpénztár nagyon rugalmas: havonta, negyedévente, vagy akár évente is be lehet fizetni a tagdíjat. Sőt, akkor sem történik semmi, ha nem fizet a tag: nem szüntetjük meg vagy függesztjük fel a számláját. A törvény ugyan lehetőséget biztosítana erre, de a pénztárak legnagyobb része nem él ezzel.
Azt, hogy mi történik akkor, ha valaki a minimálisan meghatározott tagdíjat az adott évben nem fizeti be, a pénztárak alapszabálya tartalmazza.
Nálunk a minimális tagdíj havi 6 ezer forint, évi 72 ezer forint. Ennek a működési és likviditási tartalékra eső része évi 3.425 forint. Ezt vonjuk le év végén az adott évben megtermelt hozamból, ha valaki nem fizette meg a minimális tagdíjat. És ezt is kizárólag a pénztártag pozitív hozamegyenlege terhére.
Ha a pénztár nem tudja levonni a nem fizető tagoktól a díjat, mert kevesebb annál a hozam, az halmozódik? A következő évben levonható?
M. I. : Nem. Minden évben csak az adott évre vonatkozó összeg vonható le. Tehát nincs halmozódás, ahogy kizárás sincs a gyakorlatban.
Ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy akár több évig nem tudja a pénztári befizetését teljesíteni, akkor ezeken a párezer forintos levonásokon kívül, és természetesen azon túl, hogy maga a megtakarítása nem gyarapszik, nincs negatív hatása a tagdíjak elmaradásának.
Ha például 5 év késleltetéssel, de újra elkezd befizetni, pontosan ugyanonnan folytathatja a megtakarítását, ahol abbahagyta. A 6 ezer forint egyébként a szabályzatunkban megfogalmazott minimális díj, aminek a költséglevonások miatt van jelentősége. A javasolt díjunk és az átlagos befizetések ennél magasabbak.
F. A.: Egy biztosítási szerződés ilyen esetben már régen megszűnne… A minimális tagdíjat illetően azonban érdemes azt kiemelni, hogy ha valaki csak 6 ezer forintot takarít meg havonta, az nem sokra lesz elég.
A minimálisan havi 20-30 ezer forintot mindenkinek javasolnám.
Az ideális befizetés az évi 750 ezer forint lenne, amihez hozzáadódik a 150 ezer forintos adójóváírás. Ez az összeg, plusz a hozamok már egy jelentős megtakarítást jelentenek.
Aki most úgy dönt, hogy belép a Pannónia Nyugdíjpénztárba, milyen plusz előnyökre tehet szert? Gondolva itt a nyereményjátékra egyebek mellett.
M. I.: Az év végén a Pannóniának két akciója is fut. Az egyik az új belépőket támogatja: az első befizetés 20 százalékát a pénztár befizeti az egyéni számlára. Ennek a maximális összege 100 ezer forint. Ez azért fontos, mert ez a befizetés is jogosultságot ad a jövő évben az adóvisszatérítés igénybevételére. Ha tehát valakinek az első egyéni befizetése 500 ezer forint, annak a pénztár a számlájára 100 ezer forintot fizet be, és a jövő évben a teljes összeg, azaz 600 ezer forint 20 százalékát, 120 ezer forintot kaphat adó-jóváírásként. Ez egészül ki egy befizetést ösztönző akcióval, amely a meglévő és az új tagságnak is szól, már évek óta visszatérő jelleggel folytatjuk. Az akció keretében, aki minimum 50 ezer forintot befizet 2022. december 31-éig, azok között értékes nyereményeket sorsolunk ki. Ezek között van például személyes nyugdíjtanácsadás Andrással, és közkívánatra – a pénztártagok jelzésének megfelelően – MediaMarkt utalványok is. Ezért mondjuk azt, hogy dupla ajándék, triplán jó a Pannóniánál. (A harmadik az adóvisszatérítés.)
Mit lehet nyerni egy személyes nyugdíjkonzultációval? Aki egy ilyen alkalmon részt vesz, milyen kérdésekre kap választ?
F. A.: Minden az állami nyugellátással kapcsolatos kérdésére válaszolok. Mekkora állami nyugdíja lesz várhatóan? Mire készülhet? Azokat a fogalmakat teszem tisztába a hozzám forduló embereknek, amiktől az állami nyugdíjuk összege függ, és megkapják azokat a tanácsokat is, hogy mikor érdemes élni a jogosultságaikkal.
Mi érdekli most a legjobban a nyugdíj előtt állókat?
F. A.: Az idén elképesztően sokan kérdezik tőlem azt, hogy még ebben az évben menjenek nyugdíjba vagy jövőre. A korábbi években jobb volt, ha egy kicsit várt valaki, de most kifejezetten rosszul jár az, aki áttolja ezt a következő évre. Aki idén nyugdíjba megy jövőre már kapja a 13. havi nyugdíjat, és a jövő évi inflációs emelést is, ezek a rendkívül magas idei infláció miatt összességében sokkal többet érnek, mintha kivárnának és csak jövőre mennének nyugdíjba. A Nők40 igénylésénél is állandóan ez a kérdés: megéri vagy sem? Ha valaki 40 szolgálati év után nyugdíjba megy (ezt a hölgyek megtehetik akkor is, ha nem érik el a nyugdíjkorhatárt), jóval kisebb lehet a nyugdíj összege, mintha várnának még néhány évet, ezért általában nem éri meg a nők40 választása. Az idén azonban ezt is érdemes lehet igénybe venni, ha dolgozik mellette egy nő. Ha nem dolgozik, akkor kérdéses, hogy érdemes-e várni vagy sem. Minden apróságot figyelembe kell tehát venni, amikor személyre szabottan keressük a legjobb megoldást.
A cikk megjelenését a Pannónia Nyugdíjpénztár támogatta.
