Januárt követően februárban még mindig igen alacsony volt a folyósított Babaváró állomány: 12,1 milliárd forintot helyeztek ki a bankok. Történt mindez úgy, hogy a konstrukció THM értéke 16,22 százalékról 15,50 százalékra csökkent az év első hónapjához képes. Mit várhatunk a támogatástól a jövőben?
A Babaváró támogatás egy kamatmentes kölcsönnek is tekinthető, ami a jelenlegi gazdasági környezetben igencsak különlegesnek mondható. Éppen ezért meglepő lehet, hogy egyre kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel. A Bankmonitor szakértői utánajártak, mi húzódhat meg a háttérben.
A Babaváró indulásakor 100 milliárd forint feletti összeget folyósítottak a bankok havonta. De 2019. júliusa óta az átlagos folyósítási összeg is meghaladta a havi 48 milliárd forintot. Ehhez képest az idei évben eddig összesen 19,1 milliárd forintot folyósítottak a bankok ebből a támogatott kölcsönből. (Januárban 7 milliárd, míg februárban 12,1 milliárd forintot helyeztek ki a pénzintézetek.)
Hirdetés
Hirdetés
Jelentősen emelkedett a Babaváróhoz kapcsolódó büntetés mértéke
A Babaváró a futamidő első 5 évében kamatmentes, ráadásul az ingyenesség meg is marad, ha az igénylőknek ezen időszak alatt gyermeke születik. Elengedik a fennálló tartozás 30 százalékát, ha a futamidő alatt megérkezik a második baba a családba, a harmadik gyerek születésekor pedig a kölcsön megszűnik, az állam rendezi a teljes még hátralévő tartozást.
A jelentős támogatás ugyanakkor komoly elvárásokkal is jár együtt, melyek megszegése büntetést vonhat maga után. Ennek mértéke pedig az igényléskor érvényes 5 éves futamidejű állampapírhozamtól függ.
Az elmúlt időben a környezet érdemben megváltozott, a piaci hozamok is megemelkedtek. Éppen ezért az újabb igénylésekhez kapcsolódó büntetés is egyre magasabb lehet. A konstrukció indulásakor az 5 évre érvényes büntetés kicsivel meghaladta a 2 millió forintot, ezt követően a helyzet még javult is: egy 2019 év végén felvett Babavárónál az 5 évre érvényes büntetés nem érte el a 1,5 millió forintot. Ezzel szemben egy 2023. februárjában felvett Babaváró hitel esetében a feltételek megszegése esetén az 5. év végén 6,1 millió forintot kell egy összegben rendezni az állam felé.
Tényleg az emelkedő büntetés miatt igényelnek kevesebben Babavárót?
Ennek eldöntéséhez érdemes hosszabb időtávon megvizsgálni a büntetés alakulását. Az 5 éves futamidejű állampapírok hozama már 2021. év végén emelkedésnek indult – ez maga után vonta a Babaváróhoz kapcsolódó esetleges büntetés emelkedését is –, ugyanakkor a folyósított kölcsönösszeg drasztikus csökkenése nem indult el. (Azt el kell azonban ismerni, hogy a korábbi időszakhoz képest az érdeklődés valamelyest visszaesett a termék iránt.)
A büntetés mélypontja valahova 2023. január környékére tehető. A tavaly decemberi volt ebből a szempontból a második legrosszabb hónap, márpedig akkor 70,4 milliárd forint Babavárót folyósítottak a bankok. Ilyen magas összeggel utoljára 2019. októberében találkozhattunk, ez azért azt sugallja, hogy maga a büntetés nagyságának alakulása csak másodlagos szempont lehet az érdeklődők számára.
Ráadásul a büntetés kapcsán is jó hírekkel szolgálhatnak a Bankmonitor szakértői. A 2023. januári igényléseknél volt mélyponton a büntetés, akkor 6,5 millió forintra rúgott az 5 év alatt felhalmozódó összeg nagysága. Ezzel szemben egy 2023. májusi igénylésnél már csak 5,3 millió forintra rúg az 5. év végén megfizetendő büntetés mértéke. Vagyis ténylegesen 1,2 millió forinttal csökkent a feltételek megszegése esetén az 5. év végén visszafizetendő büntetés összege. Jó hír ez azok számára, akiket tényleg ez tartott vissza a kölcsönfelvételtől.
Mikor kell egyáltalán büntetést fizetni a Babaváróra?
Arról nem szabad megfeledkezni, hogy alapvetően nem kell büntetést fizetni a konstrukció után. A Babavárónál akkor merülhet fel büntetés, ha a megsértünk valamilyen előírást. Ebben az esetben két dologgal szembesülhetünk:
- Vissza kell fizetni az addig kapott kamattámogatást egy összegben. (Fentebb ennek mértékét hasonlítottuk össze a különböző időpontban igényelt kölcsönöknél.)
- A hitelt normál kamat mellett kell tovább fizetni, vagyis megemelkedik a törlesztőrészletünk.
De mégis mikor kell szembesülnünk ezekkel a következményekkel? Egyáltalán minden esetben mindkét negatív hatás érvényes lesz ránk? A következmények komolyak, ugyanakkor azt le kell szögeznünk, hogy a feltételek logikusak.
- Ha nem születik 5 éven belül gyermekünk, akkor az addig kapott kamattámogatást vissza kell fizetni. Emellett a törlesztőrészlet is megemelkedik.
- Ha elválunk 5 éven belül anélkül, hogy gyermekünk születne, akkor az addig kapott kamattámogatást vissza kell fizetnünk, ráadásul a törlesztőnk is meg fog emelkedni.
- Más a helyzet, ha 5 éven belül megszületett első gyermekünk, és ezt követően válunk el. Ebben a helyzetben a törlesztőnk meg fog emelkedni, de nem kell az addig kapott kamattámogatást visszafizetnünk.
- Ha külföldre költözünk a futamidő alatt, akkor a kamattámogatást is vissza kell fizetnünk és a törlesztőnk is meg fog emelkedni. Ráadásul mindkét büntetéssel szembesülnünk kell függetlenül attól, hogy született-e már gyermekünk addig.
- Vissza kell fizetnünk a kapott kamattámogatást és a törlesztőnk is megemelkedik abban az esetben is, ha már nem mi neveljük azon kiskorú gyermekünket, aki után a Babaváró hitelhez kapcsolódó támogatást megkaptuk.
Akkor mégis miért esett vissza az érdeklődés a Babaváró iránt?
Természetesen közrejátszhatott a lehetséges büntetés összegének emelkedése is, de nagy eséllyel nem ez az elsődleges oka annak, hogy ennyire kevesen érdeklődtek eddig idén a Babaváró iránt.
Arról nem szabad megfeledkezni, hogy egy ilyen támogatásnak van egy természetes életútja. Induláskor sokan igénybe veszik – hiszen a jogosultak száma is igen magas –, majd a kezdeti kiugró értéket követően az érdeklődők száma beáll egy alacsonyabb szintre. Ez történt a Babaváró esetében is, megspékelve a konstrukció kifutásának rémével.
Talán pont annak a bizonytalanságnak volt a legnagyobb hatása, ami a Babavárót lengte körül tavaly év végén. A támogatás ugyanis az eredeti szabályok alapján tavaly év végén kifutott volna, a hosszabbításról pedig csak december végén döntöttek. Emiatt sokan még „kihasználták az utolsó pillanatot” és felvették a kölcsönt. Ennek tudható be a tavaly decemberi 70,4 milliárd forint folyósított kölcsönösszeg is. Viszont az érdeklődés felpörgése idén év elején visszaüthetett: a tavaly év végi érdeklődők egy része előrehozta a kölcsönigénylés időpontját néhány hónappal, ami bizony hiányzik az idei számokból.
Mindenesetre érdemes a tavaszi számokra is odafigyelni: ha a folyósítási adatok nem emelkednek érdemben – havi 20-30 milliárd forintra –, akkor más jellegű probléma is meghúzódhat a háttérben. Ez pláne annak fényében igen fontos, hogy a piaci hozamkörnyezet javulásával az új igénylésekhez kapcsolódó esetleges büntetés mértéke csökkent az elmúlt hónapokban.
