A múlt héten megjelent, nagy port kavaró kormányrendelet értelmében 2023. július 1-től szociális hozzájárulási adó terheli a lakossági befektetések számos csoportját. Most összegyűjtöttük, hogyan befolyásolja a változtatás a különféle eszközosztályokat, és kell-e sietni az új megtakarítások elhelyezésével. Sok esetben már csak június 30-ig van lehetőség szocho-mentes megtakarításokat kötni!
A múlt héten megjelent, 205/2023. számú kormányrendelet fenekestül felforgatja a lakossági befektetések adózási szabályrendszerét. Az intézkedés kimondja, hogy 2023. július 1-től kezdődően 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetendő a természetes személyek „kamatjövedelmei” után. Azonban ez az elnevezés első hallásra félrevezető lehet: nem csak a bankbetétek és kötvények kamatai, de többek között a bizonyos értékpapírokkal elért hozam és árfolyamnyereség is ebbe a kategóriába tartoznak. Nézzük, mely befektetési formákat hogyan érinti az adózási szigorítás!
Hirdetés
Hirdetés
Bankbetétek: a lekötés időpontja számít
A betéti kamatok után eddig csak 15% SZJA-t (a köznyelvben elterjedt nevén: kamatadót) kellett fizetni. Júliustól ez kiegészül a 13%-os szocho-val, azaz összesen 28% adó terheli majd az ilyen módon szerzett jövedelmet. A lekötött betétek esetében a lekötés időpontja számít: a 2023. június 30-ig bezárólag lekötött betétek kamatai mentesek a szocho alól, míg a 2023. júliustól lekötött betétekre már vonatkozik az új sarc. Éppen ezért érdemes sietni, ha valaki banki lekötésben gondolkodik: a következő néhány hétben még van lehetősége arra, hogy kedvezőbb adózású betétbe helyezze a pénzét.
Hasonlóképpen június 30. a határnap a látra szóló (nem lekötött) bankbetétek kamataira nézve is. Itt azonban nem a betét elhelyezésének, hanem a kamat kifizetésének időpontja számít. Az idén júniusban kapott kamatok még mentesek a szocho alól, de július 1-től kezdődően az eddigi 15% kamatadón felül további 13% szocho is terheli majd az ilyen jellegű jövedelmeket. Egy egyszerű példával élve: aki 1 millió forintot tart lekötés nélkül a bankszámláján, őt 0,1%-os látra szóló kamat esetén évi 1.000 forint kamatjövedelem illeti meg. Korábban ebből nettó 850 forintot tehetett zsebre, de a változtatás értelmében hamarosan 720 forintra csökken ez az összeg.
Az állampapírokkal teljes szocho-mentesség élvezhető
A szóban forgó kormányrendelet – és az ugyanazon a napon megjelent további számos rendelet – nem titkolt célja, hogy az állampapírok irányába tereljék a lakossági megtakarításokat. Ezért az állampapírok azon kevés kivétel közé tartoznak, melyekre július 1-től sem vonatkozik a szocho. Sőt, a 2019. május 30-nál később kibocsátott papírok egyúttal SZJA-mentességet is élveznek, tehát 1.000 forint bruttó nyereségből már az elmúlt 4 évben is és ezután is a teljes 1.000 forint megilleti a befektetőket.
Az állampapírok esetében tehát nincs relevanciája a június végi időpontnak, a bankbetétekkel és számos más befektetéssel ellentétben nem járna pénzügyi előnnyel a sietség. (Hacsak nem amiatt, hogy az 1 hónappal korábban befektetett pénz értelemszerűen 1 hónappal tovább termel nyereséget.)
Befektetési alapok: jön a szocho, kivéve az ingatlanalapokat
Nagy népszerűségnek örvendenek a magyar megtakarítók körében a befektetési alapok: 2022 év végén több mint 9.000 milliárd forintot tartottunk ezekben a befektetésekben. Júliustól az alapok veszítenek a vonzerejükből, ugyanis az eddigi 15%-os „kamatadón” (SZJA-n) kívül júliustól 13%-os szocho is fizetendő lesz. A befektetési alapok esetében a befektetési jegy megszerzésének időpontja dönt: míg a június 30-ig bezárólag megvásárolt jegyek hozama szocho-mentes, addig a július 1. utániak 28%-kal adóznak majd.
Könnyedén kiszámítható, hogy azonos nettó hozam eléréséhez mekkora bruttó hozamnövekedés lenne szükséges a befektetési alapok világában. Aki eddig évi bruttó 10% hozamot tudott realizálni, ő ebből az SZJA levonása után nettó 8,5%-ot tehetett zsebre. Mostantól a 8,5% nettó hozamhoz már 11,81% bruttó hozam lesz szükséges, mivel csaknem megduplázódik a nyereséget terhelő adókulcs.
Jó hír az ingatlanalapokra voksoló megtakarítók számára, hogy ők a kormányrendelet egyik kitétele szerint mentességet élveznek a szocho befizetése alól. Ebben feltehetően szerepet játszik az ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltására vonatkozó 180 napos átfutási idő: a Magyar Nemzeti Bank által 2019-ben kiadott ajánlás elvárásként fogalmazza meg, hogy az ingatlanalapok újonnan kibocsátott befektetési jegyeinek visszaváltása csak a megbízás beérkezését követő 180 nap elteltével teljesüljön. Mivel eddig is igen nehézkes volt kiszállni ezekből a befektetésekből, érthető, hogy a szocho szempontjából most kivételes bánásmódban részesülnek.
Nincs változás az önkéntes nyugdíjpénztáraknál
Több mint 1 millió embert érint az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) megtakarítások adózása. Számukra a szocho mostani kiterjesztése nem eredményez semmilyen változást, ugyanis az ÖNYP-számláról történő kifizetések már eddig is a szocho hatálya alá tartoztak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a számlanyitástól számított első 10 év úgynevezett várakozási időnek minősül, ez idő alatt egyáltalán nem lehetséges a kifizetés. A várakozási idő elteltével a megtermelt hozamok egy alkalommal, majd háromévente újabb egy-egy alkalommal adómentesen felvehetők.
A várakozási idő elteltét követően a tőke is felvehető (ide tartozik a kapott állami támogatás is), azonban a kifizetésnek adóvonzata lehet. Itt meg kell különböztetnünk a 2007. december 31. előtti és utáni befizetéseket, ugyanis a 2007-ig bezárólag befizetett összegekre vonatkozólag a számlanyitás időpontjától számítandó a várakozási idő, míg a 2007-nél később befizetett összegek esetében az adott befizetés teljesítésének időpontjától.
Az így meghatározott 11. évben a tőkerész 100%-a adóköteles bevételnek számít. Ez az arány évente lépcsőzetesen csökken, például a 12. évben már csak a 90%, a 13. évben 80%, és így tovább, végül a 20. évben a tőke 10%-a számít adóköteles bevételnek. A kifizetés a 21. évtől kezdődően nem adóköteles.
Az adóköteles bevétel 89%-a számít adóköteles jövedelemnek, melyet 15% SZJA és 13% szocho terhel. Fontos, hogy míg az SZJA-előleget a pénztár vonja le és fizeti be a költségvetésbe, addig a szocho bevallása és befizetése a pénztártag egyéni kötelessége.
Nyugdíjszolgáltatás esetén a kifizetés abban az esetben adómentes, ha a tagsági jogviszony 2013-nál korábban jött létre, vagy 2013 után, de a kifizetés naptári éve előtt legalább 10 évvel jött létre. Adómentes a nyugdíjszolgáltatás abban az esetben is, ha rokkanttá nyilvánítás jogcímén történik. Ha a fenti feltételek egyike sem teljesül, akkor a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett tőkerészt 15% SZJA terheli, de a hozamok adómentességet élveznek.
Életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások: érdemes sietni!
A megtakarítási céllal kötött életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások esetében jelentős hatása lesz a szocho kiterjesztésének. A június 30-ig kötött szerződések esetében csak SZJA-fizetési, míg az év második felétől kötött szerződéseknél szocho-fizetési kötelezettség is felmerülhet majd.
A jelenlegi szabályozás szerint az egyszeri díjas szerződések esetében a szerződéskötéstől számított első 3 évben 15% SZJA terheli az elért hozamot, 3 és 5 év között már csak ennek a fele (7,5%), végül az ötödik év elteltét követően nincs adófizetési kötelezettség. A júliustól kötött szerződésekre hasonló elv szerint szocho-t is kell majd fizetni, így az első 3 évben 28%-ra nő az összesített adóteher, 3 és 5 év között már csak 14% lesz, 5 év elteltével pedig adómentesség élvezhető.
A rendszeres díjas szerződések annyiban különböznek ettől, hogy 6 és 10 évnél vannak a vízválasztó időpontok: 6 éven belül 15% SZJA fizetendő, 6 és 10 év között 7,5%, 10 év után pedig adómentesség jár. Júliustól itt is megjelenik a 13%-os szocho, így az első 6 évben 28% lesz az adókulcs, 6 és 10 év között 14%, végül 10 év után elérkezik az adómentesség.
A változások tehát csak az 5, illetve 10 évnél korábban felvett megtakarításokat érintik majd, az ennél hosszabb időtávon folytatott megtakarítások esetében változatlanul adómentesség lesz élvezhető. A nyugdíjszolgáltatás természetesen adómentes. Ugyanakkor említést érdemel, hogy a szerződés lejárata előtt igényelt kifizetéskor a nyugdíjbiztosításokra kapott 20%-os állami támogatásokat 20%-os büntetőkamattal megnövelve kell visszafizetni a NAV felé, még abban az esetben is, ha a szerződéskötés óta már eltelt 10 év. Persze ez nem újdonság: az állam eddig is szigorúan kezelte a kapott támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását.
Megnyugodhatnak a lakástakarékban gondolkodók
A lakástakarékok változatlanul adómentesek maradnak, akár állami támogatásból, akár kamatból származik a megtakarítók nyeresége. Idén ez ismét releváns kérdés lett: habár az LTP-kre járó állami támogatást 2018-ban kivezették, 2023-ban két hazai bank is úgy döntött, hogy újraindítja ezt a népszerű megtakarítási konstrukciót. Az általuk fizetett kamatprémium (illetve bónusz) mértéke a régről ismert 30%, ami alacsonyabb kamatkörnyezetben vonzó alternatíva lehet a lakáscélú befektetésben gondolkodók számára – különösen annak fényében, hogy a szocho-mentesség révén tovább növekszik majd az adóelőnye más megtakarításokhoz képest.
A TBSZ megvéd a szocho-változtatástól!
A tartós befektetési számla (TBSZ) az értékpapírszámlák egyik speciális típusa. Legnagyobb előnye, hogy a gyűjtőév (a számlanyitás naptári éve) végétől számított 5 év elteltével SZJA-mentessé válik a számlán elért hozam, de már 3 év után is csak 10% SZJA fizetendő. Jó hír, hogy a TBSZ nem tartozik a szocho-kiterjesztés hatálya alá, azaz júliustól továbbra is adómentes lesz az ilyen típusú számlákon keletkezett nyereség. Ha valaki 3 évnél korábban feltörne egy TBSZ-t, akkor 15% SZJA-t kell befizetnie a hozamok után.
