2023. július 1-től a megtakarításos élet és nyugdíjbiztosításokat az eddigi 15 százalékos személyi jövedelemadón (kamatadón) túl 13 százalékos szociális hozzájárulás (szocho) is terheli. Nézzük meg, mit jelent ez a hosszútávú megtakarítások szempontjából.
Új adózási szabályok
A megtakarításos életbiztosítási szerződésre befizetett díj úgynevezett befektetési részén a tartam során kamat képződik. Ez a kamatjövedelem, ami után eddig 15 százalékos személyi jövedelemadót kellett fizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé akkor, ha a a kifizetés rendszeres díjas szerződések esetén 10, egyszeri díjas szerződéseknél 5 éven belül következik be.
A 2023. július 1-től életbe lépő új adókötelezettség szerint 13 százalék szocho-t is fizetni kell azokban az esetekben, amikor az szja fizetési kötelezettség is fennáll. Vagyis a kamatadóval (15%) együtt összesen 28 százalék adó terheli a kamatjövedelmet. Ez a szabály az egyszeri és folyamatos díjas szerződésekre, valamit az úgynevezett eseti díjbefizetésekre is vonatkozik.
Hirdetés
Hirdetés
Egyszeri díjas szerződések
Ha a szerződés egyszeri díjas és a biztosító kifizetése a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy ezt követően következik be, akkor nincs szja és szocho fizetési kötelezettség sem. Vagyis a megtakarítás adómentes.
Ha a biztosító kifizetése a 3. és az 5. év között következik be, akkor az szja 7,5 százalék, plusz a szocho 6,5 százalék, vagyis 14 százalék az adóteher összesen. Abban az esetben, ha a kifizetés a 3. évet megelőzően történik, úgy az szja 15, a szocho 13, vagyis összesen 28 százalék az adó mértéke a kamatjövedelmen.
Rendszeres díjas szerződések
Ha rendszeres díjas megtakarítást választasz és a biztosító kifizetése a 10. év után történik, akkor nincs adófizetési kötelezettséged.
Amennyiben a kifizetés a 6. és a 10. év között történik, akkor 14 százalék adó (7,5% szja + 6,5% szocho) terheli a kamatjövedelmünket. Ha pedig a szerződés első 6 évben történik a kifizetés, akkor az adóteher 15 százalék szja és 13 százalék szocho, vagyis összesen 28 százalék az adóteher.
Eseti díjak
Az eseti díj egy speciális megtakarítási lehetőség a modern életbiztosításoknál. A lényege az, ha kötsz egy rendszeres vagy egyszeri díjas megtakarításos életbiztosítást, akkor a biztosítási szerződés időtartama alatt extra befizetéseket tehetsz bármikor, rendszeresen vagy rendszertelenül, ahogy tetszik. Így a befektetésed értékét további befizetésekkel gyarapíthatod, és a szerződés lejártakor a többletbefizetéssel és annak hozamaival növelt lejárati összeget kapod meg a biztosítótól.
Hogyan adózik az eseti díj?
Az eseti díjak adózás szempontjából úgy viselkednek, mint „mini” egyszeri díjas biztosítások. A biztosítók minden egyes eseti befizetést külön nyilvántartásba vesznek, mert a befizetés időpontja fontos az adózás szempontjából. Az eseti díjnál nem számít, hogy a szerződésedet mikor kötötted, az a fontos, hogy az adott díj befizetésétől mennyi idő telt el.
Ha a befizetést követően kevesebb, mint 3 év múlva az eseti díjat kiveszed a szerződésedből, akkor kamatadót (15%) és szocho-t (13%), összesen 28 százalék adót kell fizetned a kamatjövedelmedből. Ha a befizetést követően már 3-5 év eltelt, akkor ennek csak a felét, 14 százalékot kell megfizetned, de ha 5 év vagy annál több telt el, akkor az eseti díjad hozamai után nincs adófizetési kötelezettséged.
Hosszútávú megtakarítás – kamatadó mentesség
A megtakarításos életbiztosítások eredeti célja a hosszútávú tőkegyűjtés. A rendszeresen félretett havi összegek hosszú időtartam alatt komoly pénzösszeggé válnak, amelyet nyugdíjad kiegészítésére fordíthatsz, vagy amellyel gyermeked életkezdését, taníttatását tudod támogatni. Persze akármilyen más célra is felhasználhatod az összeget. A biztosítással foglalkozó szakértők mindenképpen 10 év feletti tartamot javasolnak, nemcsak a kamatadó elkerülése végett, hanem befektetési szempontból, és a havi kiadások optimalizálása miatt is.
A Bankmonitor kalkulátorának segítségével te is kiszámolhatod, hogy mennyit kellene havonta félretenned ahhoz, hogy a számodra ideális tőke rendelkezésedre álljon nyugdíjas korodra.
És kiszámolhatod azt is, hogy gyermeked támogatása mekkora havi kiadást jelentene.
Befektetés
A piacon fellelhető megtakarításos életbiztosítások legtöbbje úgynevezett unit linked biztosítás. Ez azt jelenti, ha te vagy a szerződő, te határozod meg, hogy milyen értékpapírokba kerül a megtakarított pénzed. Egy jól összeállított befektetési portfólió tartalmaz kockázatosabb, de magasabb hozamot ígérő részvényeket és biztonságosabb, de alacsonyabb hozammal kecsegtető más értékpapírokat is. Minél magasabb a részvényhányada egy befektetésnek, annál kockázatosabb, ez az ára a magasabb hozamnak. Úgy tudod ezt a kockázatot csökkenteni, ha hosszútávú befektetést indítasz.
- Ha a nyugdíjadat akarod kiegészíteni a lejárati összeggel, akkor legalább 20 éves tartamban gondolkozz.
- Ha gyermeked életkezdését szeretnéd támogatni az összeggel, akkor érdemes a gyermeked születését követően elindítani egy megtakarításos életbiztosítást. Így 18-20 év lesz a tartam.
A hosszútávú időtartamot a fentiek alapján értelmezed, akkor a kamatadó és szocho fizetési kötelezettség egyáltalán nem fenyeget, 10 év felett adómentessé válik a megtakarításod.
Havi kiadások optimalizálása
Hosszabb távon sokkal kisebb havi kiadást jelent a kívánt tőke összegyűjtése, mintha gyorsan, pár év alatt akarnád előteremteni ugyanazt.
Minél hamarabb kezded el a megtakarítást, annál kisebb havi kiadást jelent a célodat.
Összefoglalás
A Bankmonitor oldalain megtalálod a piacon található vezető nyugdíjtermékek és gyerekcélú megtakarítások összehasonlítását. Tanácsadónk segítenek kiválasztani a számodra legjobb megtakarítási konstrukciót és közreműködnek a szerződéskötésben is!
