Ezermilliárd fölött a nyugdíjkassza hiánya, és még nem látni a végét

Ezermilliárd fölött a nyugdíjkassza hiánya, és még nem látni a végét
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2023-09-04
 

Megjelent az államháztartás helyzetéről szóló legfrissebb tájékoztató, melyből az is kiderül, milyen folyamatok zajlottak le idén a nyugdíjkasszában. A Bankmonitor megvizsgálta, milyen bevételei és kiadásai voltak eddig a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, várhatóan mekkora lesz az éves hiány, és szükség van-e belátható időn belül bizonyos egyensúlyjavító intézkedésekre.

A Pénzügyminisztérium közzétette a legfrissebb, 2023. júliusi tájékoztatót, melyben az államháztartás központi alrendszerének, azon belül a Nyugdíjbiztosítási Alapnak az aktuális helyzetét is értékelik. Most megnéztük, mit mutatnak az eddigi számok, és lesznek-e még idén meglepetések ezen a téren.

Mennyit költ a magyar állam nyugdíjakra?

A nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordított kiadások igen komoly tételt jelentenek a központi költségvetés számára. Idén az állam több mint 5 554 milliárd forintot költ erre a célra – ebből az év első 7 hónapja során már 3 428 milliárd forintot kifizettek. Utóbbi összeg tartalmazza a februárban esedékes 13. havi nyugdíjat is, így könnyedén kiszámítható, hogy egy hónapban közel 430 milliárd forintba kerül a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások folyósítása.

Január és július között a nyugdíjkiadások a tavalyi év azonos időszakához képest 22,4%-kal emelkedtek. A jelentős növekedés fő okai a 2022-es év második félévében két részletben végrehajtott, az ellátásokba beépülő évközi nyugdíjkorrekció, valamint az idén év elején megvalósított 15%-os nyugdíjemelés.

Hirdetés

Hirdetés

Milyen bevételei vannak a nyugdíjkasszának?

A nyugdíjkassza fő bevételi forrásainak a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót tekinthetjük. Idén a tb-járulék 54%-a, illetve a szochó 71,6%-a illeti meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot. Ezeken felül bizonyos egyéb (nem számottevő) bevételek is az alapba kerülnek.

Hogyan alakultak a nyugdíjkassza kiadásai és legfőbb bevételei 2023-ban?

Az idei év első 7 hónapjában a nyugdíjkasszát megillető szochó-bevétel 1 102 milliárd forintra rúgott, így 10,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában befolyt bevételeket. Ugyanez idő alatt a társadalombiztosítási járulék ide irányított része 1 378 milliárd forintban teljesült, ez 16,9%-kal magasabb érték a tavalyinál. A nyugdíjkassza bevételei tehát kevésbé növekedtek, mint a kiadások, így a Nyugdíjbiztosítási Alap deficitje számottevően hízott.

Fontos
Minden bizonnyal idén is szükség lesz évközi nyugdíjkorrekcióra, így a tervhez képest akár több mint 200 milliárd forinttal is nőhetnek még a nyugdíjkassza kiadásai. Nyugdíjkorrekció abban az esetben indokolt, ha a tárgyévi átlagos infláció vagy átlagos nyugdíjas infláció meghaladja az év elején kapott nyugdíjemelés mértékét. 2023-ban 15%-os év eleji nyugdíjemelés történt, miközben a nyugdíjas infláció várhatóan a 18%-ot is elérheti. Ezért a Bankmonitor várakozásai szerint novemberre akár 3-3,5%-os nyugdíjkorrekcióról is dönthet a kormány, melyet az egész évre visszamenőleg ki kell majd fizetniük.

Hogyan lehet finanszírozni a nyugdíjkassza hiányát?

Láthattuk, hogy a nyugdíjkasszát alapesetben megillető adó- és járulékbevételek még egy normál hónapban sem elegendők a nyugdíjkiadások kiegyenlítésére. Különösen nem februárban, amikor a 13. havi nyugdíj folyósítása okán gyakorlatilag megduplázódnak a kifizetések, holott ennek járulékok vagy más hasonló bevételek formájában nincs dedikált fedezete. Mindezek következtében idén összesen 1 072 milliárd forint költségvetési hozzájárulásra van szükség a zavartalan működés biztosításához. (Ez az összeg több mint 53%-kal meghaladja a tavalyi tényadatot: 2022-ben még csak 696 milliárd forintnyi támogatást igényelt a nyugdíjkassza.)

Jó tudni
A 2024-re szóló tervek alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap deficitje jelentősen, 540 milliárd forinttal csökkenni fog. A kormány a kiadások 8,4%-os emelkedésére számít, miközben bevételi oldalon a társadalombiztosítási járulék 8,8%-os, illetve a szociális hozzájárulási adó 39,7%-os (!) növekedésével kalkulál. Ez utóbbinak hátterében egy jelentős átcsoportosítás áll: jövőre már az idei 71,6%-kal szemben a szochó-bevételek 89,1%-a kerül a nyugdíjkasszába. A különbözetet az Egészségbiztosítási Alaptól veszi el a kormány, így annak költségvetési hozzájárulás-igénye jövőre 629 milliárd forinttal emelkedik.

Mikor léphetnek életbe egyensúlyjavító intézkedések?

Mivel a nyugdíjkassza kiadásai tartósan és jelentősen meghaladják a bevételeit, így akár azt is gondolhatnánk, hogy a helyzet érdemi javítására irányuló intézkedések nem tűrnek halasztást. Ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, hogy változatlanul fennáll a döntéshozók akarata a méretes hiány központi finanszírozására, és nem látni jeleit annak, hogy előkészületek történnének a bevételek növelésére vagy a kiadások csökkentésére. (Ezek valószínűleg kivétel nélkül népszerűtlen intézkedések lennének, legyen szó akár adó- vagy járulékemelésről, akár a nyugdíjjogosultságok szigorításáról.)

Mindenesetre a demográfiai folyamatok hosszabb távon biztosan közbeszólnak, és előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz hozzányúlni az adó- és járulékkulcsokhoz, az egyéni nyugdíjak kiszámításának metódusához, vagy a 65 éves nyugdíjkorhatárhoz. Ez utóbbira legkésőbb akkor lehet majd szükség, amikor az idősek eltartottsági rátája (a 65 év felettiek és a 15-64 évesek számának aránya) gyors emelkedésnek indul, ami legközelebb 2033-ban várható.

Kalkulálj
Ha te is szeretnél némileg függetlenedni az állami nyugdíjrendszertől, akkor gondoskodj kiegészítő jövedelemforrás felépítéséről egy saját nyugdíjcélú megtakarítás segítségével.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
Hirdetés
Hirdetés