Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége nem bízik a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságában. Ennek apropóján most kiszámoltuk, milyen döntések árán lehet bebiztosítani saját időskori anyagi biztonságunkat.
Az OTP Nyugdíjpénztár 2023. nyári felmérése szerint a magyarok 55%-a egyáltalán nem bízik a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságában. Sokan arra számítanak, hogy időskorban is kénytelenek lesznek valamilyen munkát végezni, míg mások egy nyugdíjcélú megtakarítás elindításával kívánják megalapozni a nyugdíjas éveik anyagi biztonságát.
Még a nyugdíj mellett is dolgozni fogunk?
Reprezentatív felmérést készített az OTP Nyugdíjpénztár, melynek során a magyarok nyugdíjrendszerrel és időskori megélhetéssel kapcsolatos gondolatait térképezték fel. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a nem nyugdíjas korú felnőtt lakosság 55%-a egyáltalán nem bízik abban, hogy a mostani nyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható lenne. Mindeközben alig 2% azoknak az aránya, akik ebből a szempontból teljesen megbíznak a rendszerben.
A nyugdíjpénztár felméréséből az is kirajzolódik, hogy a magyarok igen nagy hányada az időskori megélhetés ügyét is meglehetősen pesszimistán szemléli. Arra a kérdésre, hogy várakozásuk szerint hány éves korukig kell majd dolgozniuk, az alábbi válaszokat adták a megkérdezettek:
- 60 éves korom előtt befejezhetem: 6%
- Legalább 65 éves koromig: 32%
- 65-70 éves koromig: 24%
- 70 éves koromig, vagy még azután is: 21%
- Egyéb: 17%
Eszerint a magyarok legalább 45%-a úgy készül, hogy a mostani nyugdíjkorhatár (65 év) fölött is kénytelen lesz munkát vállalni. Erre két dolog adhat magyarázatot: egyrészt az, hogy a válaszadók a nyugdíjkorhatár emelkedésére számítanak, másrészt az, hogy attól tartanak, az állami nyugdíjrendszer szolgáltatása nem lesz elegendő a tisztes időskori megélhetéshez. Természetesen a legtöbben nem szívesen folytatnák a munkát 65 éves kor után is – önszántából mindössze 17% döntene így.
Hirdetés
Hirdetés
A nyugdíj-előtakarékosság jelentheti a megoldást
Az OTP Nyugdíjpénztár főosztályvezetője, Horpácsi Krisztina úgy véli, a nyugalomban töltött nyugdíjas évekhez kulcsfontosságú egy nyugdíjcélú megtakarítás. A szakember úgy fogalmazott, nem lehet elég korán kezdeni a takarékoskodást, hanem érdemes már ma megtenni az első lépést. Érvelése szerint azért előnyös már fiatalon rálépni az öngondoskodás útjára, mert így elegendő apránként, kisebb összegeket félretenni.
Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy a nyugdíj-előtakarékosság még nem általánosan elterjedt a lakosság körében: mindössze a felnőtt korosztály ötöde készül idős éveire valamilyen típusú öngondoskodási formával.
Mennyi pénzt kell félretenni havonta?
A felmérésből az is kiderül, a magyarok mennyi pénzt tartanak elégségesnek az időskori megélhetéshez. A válaszadók 30%-a havi 200-300 ezer forint közti összeget mondott, további 23% jelölt meg 300-400 ezer forint közötti szintet, 24% pedig havi 400 ezer forintot is meghaladó pénzösszegre taksálja az időskori megélhetéshez elegendő anyagi forrást.
A Központi Statisztikai Hivataltól tudjuk, hogy az átlagnyugdíj jelenleg havi 210 ezer forintra tehető, de a medián (azaz a „tornasor” közepén elhelyezkedő) nyugdíj összege ennél kevesebb, 186 ezer forint. Ez utóbbi összegnél a nyugdíjasok fele, pontosan 1 millió fő kevesebbet kap, míg a nyugdíjasok másik fele ennél magasabb ellátásban részesül.
Láthatjuk, hogy a helyzet aggasztó: a magyarok legalább 77 százaléka a mai mediánnyugdíjnál több pénzt tartana szükségesnek idős korban. A kívánt jövedelemszint és a tényleges nyugellátás közti szakadék áthidalására kézenfekvő megoldás egy nyugdíjcélú megtakarítás. A fenti számokból kiindulva feltételezhetjük, hogy az állami nyugdíjon felül majd sokak számára havi 100 ezer forintot meghaladó nyugdíjkiegészítésre is szükség lehet.
A táblázat megmutatja, hogy adott életkorban kezdve mekkora rendszeres befizetéssel lehet megvalósítani a kitűzött nyugdíjcélt. Aki például 25 éves korában elkezdi a nyugdíj-előtakarékosságot, és megelégszik mai értéken 50 ezer forint nyugdíjkiegészítéssel, neki kb. 12 ezer forintot kell félretennie havonta.
Hogyan válasszak magamnak nyugdíjcélú megtakarítást?
Jó hír, hogy a megtakarítók jelentős mértékű állami támogatásban (személyi jövedelemadó-visszatérítésben) részesülhetnek. Három támogatott öngondoskodási forma keretein belül is van lehetőség nyugdíjra félretenni: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla. Közös tulajdonságuk, hogy az éves befizetések 20%-ának megfelelő, de együttesen legfeljebb évi 280 ezer forintnyi SZJA-visszatérítésre jogosítanak fel. Egy egyszerű példával élve, havi 30 ezer forint befizetése esetén évi 72 ezer forint adóvisszatérítés kapható.
A hasonlóságokon túl persze számos különbség is felfedezhető az egyes megtakarítások között, ezért érdemes nagyon körültekintően eljárni a döntéshozatal során. Valahol minden befektetésekkel kapcsolatos teendőt egyedül kell intézni, máshol teljesen leveszik ezt a terhet a megtakarító válláról. Néhol szűkebbek a befektetési lehetőségek, másutt teljes szabadság élvezhető ebben. A várható hozamok és a megtakarítót terhelő költségek tekintetében szintén komoly eltérések lehetnek.
