Elöregedő társadalmunkban az idő előrehaladtával egyre nehezebb a nyugdíjrendszer finanszírozása. Nem túlzás azt mondani, hogy a nyugdíjba vonulást követően akár havi 100 ezer forintot is meghaladó jövedelemkieséssel kell számolni az aktív korban megszokott bevételhez képest. Persze van lehetőség ennek a kiegészítésére, de ehhez korán el kell kezdeni cselekedni.
Miért kell pénzt tartalékolni idős korunkra?
A jelenleg is folyamatban lévő demográfiai átalakulás komoly kihívás elé állítja a nyugdíjrendszert. Hosszú ideje meglehetősen kevés gyermek születik, miközben a várható élettartam egyre hosszabbodik – ezek együttesen a társadalom elöregedéséhez vezetnek. Az elöregedés a gyakorlatban azzal jár, hogy egyre kevesebb aktív korú adófizetőnek kell kitermelnie egyre több idős ember nyugdíját, tehát egyre nehezebb a nyugdíjrendszer finanszírozása. Erre a körülményre muszáj tekintettel lennünk, amikor felmerül az időskori megélhetésünk kérdése.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan alakult át a magyar társadalom korösszetétele?
Az első ábrán látható, hogy a 20. század elején – ez megközelítőleg egybeesik az első magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer bevezetésének időpontjával – a lakosság korösszetétele még egészen másképpen nézett ki, mint napjainkban. Nagyon sok gyermek született, az időskort viszont kevesen érték meg: a 65 évnél idősebbek mindössze a lakosság 5%-át tették ki. Ez azt is jelenti, hogy a potenciális adófizetők létszáma sokszorosan meghaladta a potenciális nyugdíjasokét.
Ez a felállás mostanra teljesen megváltozott. A mögöttünk álló évtizedekben a születésszámok tartósan és jelentősen visszaestek, miközben sokkal többeknek megadatik a 65 év feletti életkor elérése. 2020-ban a 65 évnél idősebbek már elérték a teljes lakosság 20%-át.
A távoli jövőbe tekintve pedig kifejezetten vészjósló folyamatokat láthatunk. A KSH előrejelzése szerint 2060-ban (azaz mire az 1995-ös születésűek nyugdíjba mehetnének) a magyar lakosság közel 30%-a lesz időskorú. Ugyanebben az évben a 18 évnél fiatalabbak aránya már 17%-ra zsugorodhat.
Mekkora jövedelemkiesésre számíthatunk időskorunkban?
A fent bemutatott folyamatok következtében sejthető, hogy a folyó finanszírozású nyugdíjrendszer szolgáltatásának színvonala az idő előrehaladtával egyre rosszabb lesz. De érdemes először szemügyre venni, hogy ma milyen nyugdíjakat biztosít az állam. A legfrissebb, 2023. októberi adatok szerint az átlagos öregségi nyugdíj összege havi 211 ezer forint volt, a mediánnyugdíj pedig alig 187 ezer forint. Igaz, hogy a novemberi nyugdíjkorrekció és a 2024. januárban érkező nyugdíjemelés hatására az átlagnyugdíj 230 ezer forint fölé emelkedhet, és a mediánnyugdíj is elérheti a 204 ezer forintot.
Eközben a legfrissebb elérhető (2023. szeptemberi) átlagkereseti adat azt mutatja, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak kedvezmények figyelembevételével számított átlagbére megközelítette a nettó 385 ezer forintot. Ma tehát a magyar átlagnyugdíj alig haladja meg a magyar átlagkereset felét, egészen pontosan annak 55%-ára tehető, a különbségük havi 174 ezer forintra rúg.
Lehetséges kipótolni ezt egy megtakarítással?
Nem túlzás azt mondani, hogy – amennyiben nem számolunk munkából vagy vállalkozásból származó kiegészítő jövedelemmel, akkor – az aktív korban megszokott bevételhez képest havi 100 ezer forintot is meghaladó jövedelemkiesésre számíthatunk a nyugdíjba vonulást követően.
Fontos kérdés, hogy mennyi ideig leszünk nyugdíjasok, azaz mennyi ideig kell biztosítanunk magunknak a megtakarításainkból származó nyugdíjkiegészítést. A hazai (2018-as) adatok alapján egy nő várhatóan 23,5 évet tölt nyugdíjban, de a férfiak is átlagosan 17,1 évnyi további élettartamra számíthatnak a 65 éves életkoruk betöltése után.
Tegyük fel, hogy az a célunk, hogy felépítsünk egy olyan jövedelemforrást, amely mai értéken havi 100 ezer forintnak megfelelő nyugdíjkiegészítést biztosíthat. Induljunk ki a fenti számokból, azaz nőként 282 hónapra, férfiként 205 hónapra elegendő megtakarítást szeretnénk felhalmozni. Ha azzal kalkulálunk, hogy nyugdíjba vonulásunk után az inflációval megegyező hozamot (azaz nulla reálhozamot) érünk el a pénzünkön, akkor férfiaknak mai értéken 20,5 millió forint, nőknek 28,2 millió forint megtakarítási célérték adódik.
Hány éves korban érdemes elkezdeni a nyugdíj-előtakarékosságot?
Ekkora megtakarítási cél elérése lehetséges, de csak akkor, ha kellően korán elkezdjük, máskülönben szinte lehetetlen erőfeszítéseket igényelne a szükséges havi befizetések előteremtése. A kamatos kamat jótékony hatásának köszönhetően fiatal korban kezdve észszerű nagyságú havi befizetésekből is össze lehet gyűjteni több tízmillió forintot.
A számítások során feltételeztük, hogy az infláció tartósan 4% lesz, az infláció felett elérhető reálhozam 3%, és a megtakarító havi 30 ezer forinttal kezdi az öngondoskodást, továbbá évente 3%-kal (azaz némileg az infláció alatti ütemben) növeli a befizetéseit. Az igényelhető állami támogatást is figyelembe vettük, melynek mértéke az éves befizetések 20%-a. Nézzük, hogy mai értéken mekkora lejárati összeg várható 65 éves korban ezekkel a paraméterekkel:
- 25 évesen kezdve: 28,2 millió Ft;
- 30 évesen kezdve: 23,0 millió Ft;
- 35 évesen kezdve: 18,5 millió Ft;
- 40 évesen kezdve: 14,5 millió Ft;
- 45 évesen kezdve: 10,9 millió Ft;
- 50 évesen kezdve: 7,7 millió Ft.
A kulcs tehát a korai kezdés: 25 éves kortól kezdve havi 30 ezer forint befizetésével megvalósítható a 28 millió forintos cél. De aki 25 éves kora helyett 35 évesen kezdi ezt a megtakarítást, ő mai értéken kb. 10 millió forinttal kevesebb lejárati összegre számíthat, míg a kezdést 35 évről 45 évre halasztva további 8 millió forint hátrányba kerülhet.
