Bár a nemteljesítő hitelek aránya összességében nem tekinthető jelentősnek, az egyes hiteltípusoknál nagyon eltérő a helyzet. Miközben a piaci lakáshitelszerződések mindössze 1,8 százaléka problémás, a gépjárműhiteleknél 6%, a személyi kölcsönöknél 7,1%, míg a szabad célú jelzáloghiteleknél 7,4% ez az arány. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy mit érdemes tenni akkor, ha fizetési nehézségeid adódnak, és mi az, amit semmiképpen ne csinálj.
A nemteljesítő hitelszerződések aránya 3,2% (NPL-arány) volt 2023 augusztus végén az MNB legfrissebb stabilitási jelentése szerint Magyarországon, ami azt mutatja, hogy az adósok túlnyomó többsége szerződés szerint fizeti a tartozásait. Ebbe ráadásul nem csak a 90 napon túl késedelmes hitelek tartoznak bele, hanem az olyan 90 napon belül késedelmek is, amelyekkel a bank szerint problémák lehetnek. Vagyis a helyzet kifejezetten jónak minősíthető.
Vannak kockázatosabb hiteltípusok
Ugyanakkor, ha közelebbről is megvizsgáljuk a dolgot, akkor már felsejlenek problémás pontok. Miközben a piaci lakáshitel-szerződések mindössze 1,8%-a számít nemteljesítőnek, a gépjárműhiteleknél 6%, a személyi kölcsönöknél 7,1%, a szabad célú jelzáloghiteleknél 7,4%, a folyószámlahiteleknél pedig 8% ez az arány.
A támogatott hitelek esetében azt láthatjuk, hogy az ilyen lakáshiteleknél 2,2% a nemteljesítő szerződések aránya, ami kicsivel meghaladja a piaci konstrukcióknál mért értéket.
A Babaváró hitel esetében az jelent kockázatot, ha az első öt évben nem születik gyerek, hiszen ekkor az addig igénybe vett támogatást egy összegben vissza kell fizetni, a hitelt pedig piaci kamattal kell a továbbiakban törleszteni. Ha a teljes Babaváró állományt nézzük, akkor azt látjuk, hogy 2023. májusig az adósok 40 százalékánál nem született még gyerek, közel felénél pedig egy, míg 10 százaléknál kettő gyerek jött világra a hitel felvétele óta. Ugyanakkor a 2019. júliusban Babavárót felvett párok – náluk 2024 közepéig kell legkésőbb az első babának megérkeznie – 80 százaléka 2023 augusztus végére teljesítette a gyerekvállalást, vagyis a kamatmentesség náluk megmaradhat a futamidő végéig.
Hirdetés
Hirdetés
Mit tegyünk, ha pénzügyi zavarba kerülünk?
Bármilyen fizetési nehézségünk is legyen, az első és legfontosabb tanács az, hogy ne dugjuk homokba a fejünket, mert minél hamarabb kezeljük a helyzetet, annál könnyebb lehet megoldást találni. A bankkal is célszerű felvenni a kapcsolatot, mert számos elérhető megoldásuk van ilyen helyzetekre. Ugyancsak fontos, hogy ha a teljes törlesztőt nem is tudjuk kifizetni, amennyit csak tudunk, fizessünk belőle, így lassítható az elmaradás felduzzadása.
Ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy milyen mértékben vagyunk elmaradásban. Attól, ha egy törlesztőrészletet esetleg pár nap késéssel tud csak levonni a bank a számlánkról, még nem dől össze a világ, de persze ezt is célszerű elkerülni.
Általánosságban kijelenthető, hogy azt kell mindenképpen elkerülnünk, hogy az aktuális minimálbérnek megfelelő összeggel (ez 2024-ben 177 400 Ft) 90 napon túli elmaradásban legyünk. Ha ez megtörténik, akkor ugyanis negatív státusszal kerülünk be az adósokat nyilvántartó, úgynevezett KHR adatbázisba. Ezzel együtt pedig a hitelképességünket is elveszítjük. (Bárki ingyenesen ellenőrizheti, hogy szerepel-e rossz adósként a KHR adatbázisban.)
Ez azért óriási probléma, mert így már eleve szóba sem jöhet egy hitelkiváltás, amivel esetleg lecserélhetnénk olcsóbbra egy vagy több drágább hitelünket. Ráadásul a hitelképesség akkor sem áll vissza azonnal, ha a tartozást rendezzük, mert ezt követően még legalább egy évnek el kell telnie ahhoz, hogy ismét szóba álljanak velünk a bankok. A zálogházak jelenthetnek ilyenkor megoldást, itt ugyanis a zálogba adott tárgy a hitel fedezete, az adóst a szolgáltató nem ellenőrzi. Itt is nagyon óvatosnak kell ugyanakkor lenni, mert ha a zálogba adott értéktárgyat nem tudjuk időben kiváltani, akkor az plusz költséggel jár, végső esetben pedig a zálogház a tárgyat értékesítheti, a vételárból pedig csak a hitel rendezését követően fennmaradó részt kapjuk meg.
Hiteltípusonként más-más veszélyek vannak
Ugyanakkor az sem mindegy, hogy milyen hitellel vagyunk elmaradásban. Egy folyószámlahitel-keret nagysága a rendszeresen beérkező jóváírás összegétől függ, és akár 2 millió forint is lehet. A hitelkeretért csak akkor kell fizetnünk, ha mínuszba kerülünk, a pontos költség pedig a felhasznált összegtől és attól függ, hogy menyi ideig van mínuszban a számlánk. Ha például a keretünk 9 napra 200 000 Ft mínuszban van, akkor ez 32%-os kamat mellett 1 580 Ft költséget jelent az adott hónapban. Ez elsőre talán nem tűnik jelentősnek, ám ha folyamatosan görgetjük magunk előtt, akkor már érezhető terhet jelenthet. Bár egy sokig magunk előtt görgetett hitelkeret viszonylag nagy költséget jelent, valójában az okozhat inkább komoly problémát, ha az egy éves lejáratot követően nem tudjuk a tartozást maradéktalanul visszafizetni.
A hitelkártya is tipikusan olyan termék, ami nagyon hasznos lehet, ám nem megfelelő használat mellett hamar adósságspirált idézhet elő. Itt az jelenthet komoly problémát, ha valaki nem tudja visszafizetni a tartozást a türelmi időszak végéig, mert akkor elkezd ketyegni a 40% körüli éves kamat. Ha pedig az előírt minimum összeget sem fizetjük vissza (ez lehet például a felhasznált hitelkeret 5%-a), akkor a kamaton túl még késedelmi díjat is felszámolnak, valamint korlátozhatják a hitelkártya további használatát. Vagyis olyan lesz, mintha volna egy rendkívül drága, 40% körüli kamatú hitelünk.
A legnagyobb hiba az, ha valaki személyi kölcsön helyett használja a hitelkártyáját, ez ugyanis óriási plusz költséget jelenthet. Ilyen lehet például, amikor esküvőt, utazást finanszíroz ebből valaki. Mivel a kamat magas, a hitelösszeg pedig a jövedelemtől függően akár 1,5-2 millió forint is lehet, ha megcsúszunk, nagyon gyorsan jöhet a negatív státusz a KHR-ben. Ez pedig, ahogy már írtuk, a hitelképesség elvesztéséve járhat.
Egy személyi kölcsön kamata ezzel szemben 13-20% között van jelenleg, választott banktól és az igazolt havi nettó jövedelemtől függően.
Az ingatlanfedezettel felvett jelzáloghitelek esetében jelenti a legnagyobb problémát a nem szerződés szerinti törlesztés a bank részére, hiszen legrosszabb esetben a bank a fedezetként bevont ingatlant értékesítheti, és a vételárból csak a fennálló tartozás és az esedékes kamatok kifizetésén felüli részére leszünk jogosultak. Ez különösen akkor lehet tragikus, ha az adós az ingatlanfedezetként bevont ingatlanban él.
Ezeket gondold át, mielőtt hitelt vennél fel
Ne a napi életvitelünket finanszírozzuk hitelből
Először is fontos, hogy ne a mindennapi életvitelünket finanszírozzuk a hitelből, mert ez óriási kockázatot rejt magában. Egy lakás vagy egy autó megvásárlása, egy lakáskorszerűsítés vagy egy jelentősebb orvosi beavatkozás megfinanszírozása természetesen indokolt cél lehet, mint ahogy akár egy külföldi munkavállalással kapcsolatban is felmerülhetnek olyan előzetes költségek, amelyeket banki finanszírozással tud csak valaki kifizetni.
Jól lőjük be a hitelösszeget
Magát a hitelösszeget is célszerű átgondoltan meghatározni, mert ha kevés, akkor utólag újabb hitelre lehet szükség, ami már problémásabb lehet és plusz költséget jelenthet. Ha pedig végül nincs szükség az összes pénzre, akkor képezhetünk belőle vésztartalékot, vagy akár be is törleszthetjük a hitelbe, így a havi kiadás némileg csökkenthető. Persze feleslegesen ne vegyünk fel a szükségesnél több hitelt, mert ennek bizony költsége van.
Óvatosan a hiteltörlesztővel
A havi törlesztők meghatározása ugyancsak lényeges, mert bár a JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) szabály szerint akár a jövedelem 50-60%-a is hiteltörlesztésre fordítható, egyáltalán nem biztos, hogy a fennmaradó részből valóban képesek leszünk hosszútávon megélni. Legyünk ezért inkább óvatosak. Határozzuk meg, hogy az aktuális bevételünk mekkora részéről tudunk komoly fájdalom nélkül lemondani, és csak ekkora hiteltörlesztőt vállaljunk. Ha szükséges, inkább növeljük a futamidőt, mert ezzel a havi költség leszorítható. Bár ez azzal is jár, hogy mivel tovább használjuk a bank pénzét, tovább fizetünk rá kamatot is.
A megfelelő hiteltípust válasszuk
Lényeges még, hogy mindig az adott helyzetben megfelelő hitelterméket válasszuk. Vannak ezt illetően extrém hibák, például amikor valaki hitelkártyával finanszíroz egy nagyobb kiadást úgy, hogy esélye sincs arra, hogy az összeget a kamatmentes időszak végéig visszafizesse. Vannak azonban kevésbé egyértelmű helyzetek, hiszen szabad célra személyi kölcsön és jelzáloghitel egyaránt szóba jöhet, ám nem minden esetben lesz ezek közül mindig ugyanaz a jó megoldás.
Ha például 5 millió forintra van szükségünk, amit 5 éves futamidőre igényelnénk, akkor jelzáloghitelnél 450 ezer Ft nettó igazolt jövedelemmel 6,79% volna jelenleg a legkedvezőbb kamat, ami 99 ezer Ft havi törlesztőt és 6 millió Ft teljes visszafizetést jelent. Egy ilyen hitelnek az egyszeri költsége ugyanakkor 156 ezer Ft, bár ennek körülbelül a felét akciósan elengedi, illetve visszatéríti utólag a bank.
Ugyanez egy személyi hitelnél 11,99%-os kamatról indulna, a havi törlesztő és a teljes visszafizetés itt 111 ezer Ft, illetve 6,7 millió Ft volna. Vagyis ez összességében 700 ezer Ft plusz költség, miközben az egyszeri kiadás itt 50 ezer Ft.
Persze nem feledkezhetünk meg arról, hogy a személyi kölcsönhöz nincs szükség ingatlanfedezetre, így sok esetben ez jelenti az egyetlen szóba jöhető megoldást. Ugyanakkor a költséget később előtörlesztéssel csökkenthetjük, hiszen például évente 200 ezer Ft ingyenesen előtörleszthető, így a havi törlesztő és a teljes visszafizetendő összeg is lefaragható.
Rendelkezzünk pénzügyi tartalékkal
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a pénzügyi tartalék fontosságát, aminek legalább 3-6 hónapig elegendőnek kell lennie akár egy teljes jövedelemkiesés esetén is. Ha ez irreálisnak tűnik, akkor is igyekezni kell valamekkora tartalékot képezni, mert hitelnél rendkívül veszélyes egyik napról a másikra élni, hiszen bármikor jöhet egy nagyobb összegű váratlan kiadás vagy egy jövedelemkiesés.
Segíthet egy hitelfedezeti biztosítás
Egy hitelfedezeti biztosításnak költsége van, ám munkanélküliség vagy keresőképtelenség esetén ideiglenesen segíthet, míg az adós halálakor a tartozást a biztosító rendezi a bank felé. Választható olyan konstrukció, ahol a biztosítási összeg együtt csökken a hiteltartozással, vagy olyan, ahol a biztosítási összeg fix, így az adósság rendezése után is maradhat pénz a család megsegítésére. Mivel az ilyen jellegű biztosítások szolgáltatásai és árai nagyon különbözőek, érdemes lehet szakértő segítségét kérni a választáshoz.