Korábban a bankadó csökkentéséről tárgyalt a kormány, ennek ellenére most újabb költségelemre számíthat a bankszektor a kormányinfón elhangzottak szerint. Adódik a kérdés: mennyiben érintheti ez a lakosságot, még abban az esetben is, ha ezzel párhuzamosan a kormány számlavezetési és kártyahasználati stopot vezet be a lakossági bankszámlák költségére?
A július 8-i kormányinfón Gulyás Gergely arról adott tájékoztatást, hogy a jövőben védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállaltnak, amely a jelen háborús időkben extra profitra tett szert. Ezek alapján 2024. augusztus 1-től kötelezi a bankszektort, a multikat és az energiacégeket a védelmi hozzájárulás megfizetésére, amely a védelmi alapba kerül.
Korábban még a bankokat terhelő adómérték csökkentéséről, az extraprofitadó kivezetéséről szólt a fáma, igaz a miniszter szerint 2024-től a bankadó mértéke nem változik, az extraprofitadók is a védelmi alapba fognak kerülni. Emellett ugyanakkor a bankok számára a kormány a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékének emeléséről és a pénzintézetek devizaműveleteinek konverziós (valutaváltási) illetékének bevezetéséről döntött.
A most bejelentettekkel kapcsolatban várhatóan a héten még további részletek fognak megjelenni, melyet a Bankmonitor elmezői is figyelemmel követnek és feldolgoznak, érdemes tehát figyelni a hét további híreit az oldalunkon.
Hirdetés
Hirdetés
Miért éppen most született meg ez a döntés?
Az állami költségvetési hiány alapján széleskörben várható volt a döntés. Tekintve, hogy a bankszektor profitabilitásának növekedése 2024 elején is folytatódott, nem volt meglepő, hogy a kormány a bankszektort is igénybe fogja venni a többletforrások előteremtéséhez. Elsődleges becslésünk, hogy a bankszektor a változást követően összességében 60-70%-kal fog több tranzakciós illetéket befizetni a költségvetésbe.
A bejelentett védelmi hozzájárulástól az idei évben közel 400 milliárd forint bevételnövekedést vár a kormány.
Milyen mértékű a banki költségek emelkedése?
A bankokat terhelő általános tranzakciós illeték 0,15%-kal, 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelkedik, amelyhez fizetési műveletenként egy 20 ezer forintos plafon fog tartozni a jelenlegi, 10 ezer forintos érték helyett. Vagyis az egy tranzakció során a bankot terhelő illeték maximuma 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedett.
Mindemellett készpénzfelvétel esetén a illeték mértéke 0,3%-kal, 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedik, de mindenki számára megmarad a 150 ezer forintig érvényes költségmentes készpénzfelvételi szabály.
A devizatranzakciókra érvényes konverziós kiegészítő illeték mértéke 0,45% lesz, 20 ezer forintos maximális költség mellett.
Mire számíthat a magyar bankszámlatulajdonos?
Gulyás Gergely elmondása szerint a kormány a magyar lakosságot mindennemű díjemelkedéstől meg akarja kímélni, ennek érdekében (és hogy a bankok ne háríthassák át a költségeket) 2024-ben számlavezetési és kártyahasználati díjstopot vezet be a lakossági számlákra vonatkozólag. A részletek kidolgozása még zajlik, a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza lesz az irányadó abban, hogy pontosan milyen költségemelkedés ellen nyújthat védelmet ez az intézkedés.
Az árszabályozások korábbi tapasztalata alapján ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy a vállalatok és a bankok valamilyen formában áthárítják a plusz költséget a fogyasztókra, jelen esetben is előfordulhat, hogy nem a bankszámlatermékek költségei fognak emelkedni. Az, hogy ez milyen mértékű lehet, elsősorban a bankok saját profitcéljainak teljesülése függvényében fog eldőlni, vagyis az is elképzelhető, hogy ha a bank a várakozásoknak megfelelően képes teljesíteni, akkor az éles piaci versenyben nem emel árat semmilyen terméken a fogyasztók felé.
