Október 2-án átlépte a bankközi euró árfolyam a 400 forintos szintet, a napi maximum 400,847 Ft/EUR volt. Sokan felkapták a fejüket, hiszen ez egy lélektani határnak tekinthető. Ugyanakkor megerősödött azoknak a hangja is, akik teljesen feleslegesnek tartják a mostani felhajtást. Ez utóbbi csoport véleményét arra alapozza, hogy aki forintot használ, arra egyáltalán nincs hatással a hazai fizetőeszköz árfolyamának alakulása. Ennél nagyobbat azonban nem is lehetne tévedni.
Október 2-án az euró bankközi árfolyama átlépte a 400 Ft/EUR szintet. Alapvetően ez egy olyan lélektani határ a forint árfolyamával kapcsolatban, aminek átlépésére mindenki felkapta a fejét.
Az elmúlt pár napban tapasztalt gyengülésnek elsősorban külső oka volt: a közel keleti konfliktus, az Izraelben, Libanonban történtek erősen befolyásolják a nemzetközi pénzügyi hangulatot. Például az euró is gyengült a dollárral szemben. Ugyanakkor a magyar fizetőeszköz korábbi gyengélkedésnek oka jóval mélyebben gyökerezik. Aki ez iránt érdeklődik, annak érdemes elolvasnia ezt a cikkünket.
A gyenge forint egyértelműen, közvetlenül érinti azokat a magánszemélyeket, akik rendszeresen vásárolnak külföldön, külföldről. Vagy épp nyaralni, síelni járnak a környező országok valamelyikébe. Természetesen azoknak a cégeknek, vállalkozásoknak is kulcsfontosságú a hazai fizetőeszköz árfolyama, akiknek külföldi beszállítóik vannak, vagy épp a vevői körük között szerepel több külföldi cég.
De mi a helyzet azokkal, akik csak forintot használnak, számukra miért érdekes az euró, vagy épp a dollár árfolyama?
Hirdetés
Hirdetés
Gyengülő forint, emelkedő árak
A forint gyengülésekor mindig megjelennek azok a hangok, amelyek elbagatellizálják az éppen aktuális eseményt. Rendszeresen lehet olvasni ilyen, és ehhez hasonló kommenteket a social médiában:
Engem nem érdekel az euró, forintot használok!
Ez a vélemény azonban egy óriási tévhit, mindjárt meg is mutatjuk miért. Alapvetően egy olyan kicsi, nyitott gazdaságnál, mint a magyar rengeteg nyersanyag, félkész áru, késztermék áramlik be, vagy éppen ki az országból. A nyersanyagok, termékek vételárát jellemzően nem forintban határozzák meg, hanem egy erős külföldi devizában, ez jellemzően az euró, vagy a dollár szokott lenni.
Ha egy magyar termék, áru előállításához külföldi anyagok, eszközök szükségesek, amelyért a hazai cégnek euróban kell fizetnie, akkor a forint gyengülése azt is eredményezi, hogy a magyar cég költségei megemelkednek. Ez egy idő után oda vezet, hogy az így előállított magyar termék árát is meg kell emelni, vagyis a hazai vevőknek forintban is többet kell fizetniük egyes termékekért. Ha sok ilyen termék van a magyar piacon az gyakorlatilag a magyar árszínvonal, az infláció emelkedéséhez vezethet.
Egy példán keresztül nézzük meg, hogy a devizaárfolyam változása hogyan hathat az árakra
Induljunk ki abból, hogy egy magyar cég 100 000 forintért árulja termékét, ennek a 25%-a profit, vagyis az előállítási költség 80 ezer Ft. Ebből 30 ezer Ft-ba kerül a külföldi anyagok beszerzése és 50 ezer forint a magyar anyag, és a munkaköltség. A külföldi anyagért azonban euróban kell fizetni, 383 Ft/EUR árfolyam mellett lett kiszámolva a forintban kifejezett költség, vagyis az anyagért valójában 78,32 eurót kellett kiadni.
Amennyiben az euró árfolyama 400 Ft/EUR szintre emelkedik, akkor az alapanyagért 31 332 Ft-ot kellene fizetni úgy, hogy a beszállító nem emelt árat. A termék költsége így 81 332 Ft-ra nőne. A 25%-os nyereségráta megtartása mellett a magyar cégnek az árut 101 665 Ft-ért kellene árulnia. Ez gyakorlatilag 1,65 százalékos áremelkedést jelent.
Mi lesz a kamatokkal gyengülő forint esetén?
Az inflációt tehát felfelé tolhatja a forint gyengülése. Márpedig az emelkedő inflációra válaszul megemelkedhet a hozamkörnyezet is. Elég csak a korábbi magas inflációs időszakra és az arra adott MNB válaszlépésekre gondolni.
Az irányadó kamatszint emelkedése pedig idővel begyűrűzik a megtakarítások hozamába, vagy épp az új hitelek kamatába is. Vagyis a megtakarítók, hitelfelvétel előtt állók számára is lényeges lehet hosszú távon a forint árfolyamának alakulása.
Ezen két példából is jól látható, hogy minden magyarra komoly hatást gyakorolhat a hazai fizetőeszköz árfolyamának változása. Ez attól függetlenül is igaz, hogy a mindennapi életben nem használunk dollárt, vagy épp eurót.
