Volt idő, amikor a havi 154 milliárd forintos lakáshitel-forgalom szinte megismételhetetlen rekordnak számított Magyarországon. Mostanra odáig jutottunk, hogy 2026 júniusában már önmagában személyi kölcsönből is ennél nagyobb összegre kötöttek szerződést a magyarok.
Közben a lakáshitelezés is új történelmi csúcsra ért. A két rekord azonban nem ugyanazt meséli a magyar háztartások pénzügyi helyzetéről. A lakáshitelek piacát az államilag támogatott konstrukciók, mindenekelőtt az Otthon Start fűti, míg a személyi kölcsönök alapvetően piaci árazású termékként döntögetik a rekordokat.
Az MNB statisztikája azt mutatja meg, hogy az adott hónapban összesen mekkora értékben kötöttek új hitelszerződéseket. Ez nem feltétlenül egyezik meg az ugyanabban a hónapban ténylegesen folyósított összeggel.
Hirdetés
Hirdetés
Két történelmi csúcs egyetlen hónapban
Júniusban 282,06 milliárd forint összegben kötöttek lakáshitel-szerződést a bankok. Ez 96,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, májushoz képest pedig 11,3 százalékos növekedést jelentett.
Ezzel új nominális rekord született, bár a különbség nem óriási: a korábbi, 2026 márciusában felállított csúcs 281,03 milliárd forint volt. A júniusi adat ezt mindössze 0,4 százalékkal múlta felül.
A személyi kölcsönöknél jóval nagyobb volt a havi ugrás. Júniusban 156,51 milliárd forint értékben kötöttek új szerződést, 19 százalékkal többet, mint májusban, és 68,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Ez nemcsak a személyi kölcsönök történelmi csúcsa. A júniusi személyihitel-volumen 2,57 milliárd forinttal meghaladta az Otthon Start előtti időszak teljes lakáshitelrekordját is. A korábbi csúcs 2022 májusában 153,94 milliárd forint volt, a Zöld Otthon Program felfutásakor.
A lakáshitelrekordot szinte teljesen a támogatott hitelek húzzák
A 282 milliárd forintos lakáshitelrekord mögött rendkívül egyoldalú szerkezet rajzolódik ki. A teljes összegből 219,40 milliárd forint támogatott lakáshitel volt, a piaci és egyéb lakáshitelekre pedig mindössze 62,65 milliárd forint jutott.
Vagyis a júniusban megkötött lakáshitel-szerződések értékének 77,8 százaléka támogatott konstrukcióhoz kapcsolódott. Közel minden ötödik forint volt csak piaci lakáshitel. Éves összevetésben még látványosabb az átrendeződés. A támogatott lakáshitelek összege több mint hétszeresére nőtt, miközben a piaci hitelek volumene 45,1 százalékkal visszaesett.
Ez azért fontos, mert a rekord nem egy általános, minden szegmensre kiterjedő lakáshitelpiaci fellendülést jelez. Inkább azt mutatja, hogy az Otthon Start alapjaiban rendezte át, milyen típusú hitelt választanak a lakásvásárlók. A piaci hiteleknél ugyanakkor lehet látni némi javulást: a júniusi 62,65 milliárd forint 16,8 százalékkal meghaladta a májusi értéket. Ez azonban egyelőre kevés ahhoz, hogy valódi fordulatról beszéljünk, hiszen az egy évvel korábbi szinttől továbbra is messze van a piac.
Az Otthon Start már az új lakások finanszírozását is érezhetően húzza
Az Otthon Start első hónapjaiban a hitelboom elsősorban a használt lakások piacán jelent meg. Októberben az új lakások vásárlására kötött hitelek összege mindössze 12,74 milliárd forint volt, alig 5 százaléka a teljes lakáshitel-forgalomnak. Júniusra ez látványosan megváltozott. Új lakás vásárlására már 38,93 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek, ami éves összevetésben 180,8 százalékos növekedés. Az új lakások részaránya 4,95-ről 13,80 százalékra emelkedett.
Míg az Otthon Start első teljes hónapjában nagyjából minden huszadik lakáshitel-forint jutott új lakásra, júniusban már közel minden hetedik.
Az építésre és bővítésre felvett hitelek volumene is jelentősen 21,85 milliárd forintra emelkedett, ami 98,2 százalékos éves növekedés. Itt azonban az arány alig változott: 7,67-ről 7,75 százalékra nőtt. Ezért építési boomról még korai lenne beszélni, de a megkötött szerződések összege már ebben a szegmensben is figyelemre méltó.
A személyi kölcsönöknél egyszerre dőlt meg minden fontos rekord
A 156,51 milliárd forintos összvolumen mellett a szerződések száma is új csúcsra ért. Júniusban 42 483 személyihitel-szerződést kötöttek, 33,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Ez nemcsak a személyi kölcsönök történelmi csúcsa. A júniusi személyihitel-volumen 2,57 milliárd forinttal meghaladta az Otthon Start előtti időszak teljes lakáshitelrekordját is, ami különösen erős mérföldkő: a korábbi csúcs 2022 májusában 153,94 milliárd forint volt, a Zöld Otthon Program felfutásakor. Vagyis a személyi kölcsönök mostani rekordja már nemcsak a saját történetükben kiemelkedő, hanem egy korábbi, teljes lakáshitelpiaci csúcsot is felülmúl – ami jól mutatja, mekkora súlyt kapott ez a hiteltípus a háztartások finanszírozásában.
Az egy szerződésre jutó átlagos összeg 3,68 millió forint volt, ami szintén rekord. Az éves növekedés tehát egyszerre két helyről érkezett: többen vettek fel személyi kölcsönt, és egy átlagos igénylő is nagyobb összeget kért.
Több mint 4 százalékpont lehet az átlag és egy kedvező ajánlat között
A személyi kölcsönök átlagkamata júniusban 14,11 százalék volt, míg egy évvel korábban még 15,86 százalékos kamatot mért az MNB, vagyis a kölcsönök érdemben olcsóbbá váltak.
Az átlag azonban itt sem jelenti azt, hogy minden érdeklődőnek ilyen kamattal kell hitelt felvennie. A Bankmonitor júliusi kalkulációjában 3 millió forintos személyi kölcsön, 7 éves futamidő és havi nettó 500 ezer forintos jövedelem mellett 9,68 százalékos kamatú, 10,27 százalékos THM-ű ajánlat is elérhető volt.
Ez több mint 4 százalékpontos különbség a júniusi piaci átlaghoz képest. Az elérhető kamat természetesen függ a jövedelemtől, a hitelösszegtől és az adott bank feltételeitől, de éppen ezért érdemes több ajánlatot összehasonlítani. Ugyanarra az összegre több százezer, nagyobb hitelnél akár milliós különbséget is okozhat, hogy melyik bankot választja az igénylő.
Ha személyi kölcsönt keresel, ne a piaci átlagból indulj ki: a Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátorával néhány adat megadásával összehasonlíthatod a bankok aktuális ajánlatait, és megtalálhatod a számodra legkedvezőbb konstrukciót:
Két hitelboom, két különböző történet
A júniusi rekordok alapján könnyű lenne egyszerűen arra jutni, hogy a magyarok minden korábbinál nagyobb hiteléhséggel vetették rá magukat a bankokra. A kép azonban ennél összetettebb.
A lakáshiteleknél az állami támogatás alakította át a piacot. A kedvezményes konstrukció hatalmas volumeneket mozgat meg, de közben a piaci lakáshitelek forgalma még mindig lényegesen alacsonyabb, mint egy éve. A támogatott program tehát nemcsak új keresletet teremtett, hanem részben át is terelte a hitelfelvevőket a piaci termékekből.
A személyi kölcsönöknél nincs hasonló állami kamattámogatás. Ott a csökkenő kamatok, a növekvő hitelösszegek és az egyre nagyobb számú igénylő együttesen hajtják a piacot. Ez erős háztartási hitelkeresletet jelez, de önmagában nem mondja meg, hogy a pénzt fogyasztásra, autóra, felújításra, hitelkiváltásra vagy valamilyen nagyobb élethelyzet finanszírozására fordítják.
Egy biztos: amikor már a havi személyihitel-forgalom is meghaladja azt a szintet, amely négy éve még a teljes lakáshitelpiacon történelmi rekordnak számított, akkor nem egyszerűen egy újabb erős hónapról beszélünk. A magyar lakossági hitelpiac új nagyságrendbe lépett.
