Tegnap számos szakmai javaslat, lehetőség látott napvilágot, amellyel a magyar gazdaságot, a lakáspiacot és a családtámogatási rendszert megújítanák. A megjelent lehetőségek közül az egyik gyakorlatilag a régi, állami támogatással kombinált lakástakarékokhoz hasonló konstrukciónak tűnik.
A tegnapi napon, 2024.10.08-án a Telex közzétett számos kiszivárgott szakmai javaslatot, amelyek érdemben átalakítanák a jelenlegi lakástámogatási, családtámogatási rendszert. A portálon megjelent számos érdekes ötlet közül a Bankmonitor szakértői jelen írásukban eggyel foglalkoztak.
De melyik is lenne az? A portálon megjelent cikkben az alábbiakat lehetett olvasni:
rendszeres lakáscélú megtakarításokat ösztönző pénzügyi termék bevezetése: a szerzők szerint „szükséges lenne bevezetni legalább egy olyan pénzügyi instrumentumot, amely a rendszeres lakáscélú megtakarításokat legalább évi 150 ezer forint állami hozzájárulással ösztönzi”, és elérni, hogy évente legalább 50 ezren igénybe vegyék ezt;
Vagyis egy olyan rendszeres lakáscélú megtakarítás indulna, amelyhez az éves befizetések után állami támogatás is kapcsolódna. Ez pedig gyakorlatilag nagyon hasonlít a korábbi közkedvelt LTP szerződésekre.
Hirdetés
Hirdetés
150 ezer Ft éves támogatás! Ez ránézésre komoly emelés
A cikkben legalább évi 150 ezer Ft állami támogatás jelenik meg, a 2018 őszéig elérhető, állami támogatással igényelhető LTP-szerződéseknél ugyanakkor ennél jóval kevesebb kedvezmény járt.
2018. őszéig ugyanis az éves befizetések 30%-át, legfeljebb 72 ezer Ft-ot kaphattak a megtakarítók állami támogatásként. A havi megtakarítás maximális összege 20 ezer Ft volt. Ha 4 éves futamidőre indítottak egy ilyen régi megtakarítást, akkor lejáratkor nagyságrendileg 1,25 millió Ft állt rendelkezésre lakáscélra.
De mire volt elég 1,25 millió Ft 2018-ban? A KSH adatai alapján egy átlagos fővárosi használt lakás 29,5 millió Ft-ba, míg országos összevetésben 16 millió Ft-ba került. A korábban említett LTP szerződés a fővárosban a vételár 4,2 százalékát, míg országosan 7,8%-át tette ki.
A lakásárak azonban érdemben emelkedtek, 2024. I. negyedévében hazánkban egy átlagos használt lakásért 31,4 millió Ft-ot, míg a fővárosban 49,2 millió Ft-ot kellett fizetni. Ahhoz, hogy ilyen vételárak mellett egy rendszeres megtakarításnak az értéke legalább azon a szinten legyen, mint 2018-ban, 4 év alatt 2-2,4 millió Ft-ot kellene összegyűjteni. Az azért érezhető, hogy ehhez érdemben nagyobb támogatásra lenne szükség.
Alapvetően két út van, amivel elérhetővé válhatna ez a magasabb támogatási összeg:
- Az éves saját befizetések nagyobb százalékát kaphatnák meg a megtakarítók az államtól.
- Megemelnék a maximális havi befizetési összeget.
Előbbinek önmagában a teljes megtakarításra nem lenne olyan jelentős hatása, ráadásul az állam brutális mértékű, évi 62,5%-os támogatást adna a befizetések után. (A 20 ezer Ft-os havi befizetések mellé ekkora támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy évi 150 ezer Ft állami támogatás kijöjjön.) Mindenféle költség és egyéb kamat nélkül ezzel a modellel nagyságrendileg 1,56 millió Ft jöhetne ki a 4. év végére.
Járhatóbb útnak tűnik az a megoldás, ha a támogatás százalékos részét a régi LTP-nél megismert 30%-os szinten hagyják, de a havi befizetések maximumát megemlik. Ha például a havi befizetési maximumot 41 667 Ft-ra emelnék, akkor a 30%-os (maximum 150 ezer Ft-os) állami támogatással együtt már nagyságrendileg 2,6 millió Ft gyűlhetne össze a 4 év végére.
Mennyibe kerülne az államnak egy ilyen rendszer?
A Telex cikke alapján évi 50 ezer új szerződőt várnának ebben a megtakarítási rendszerben. Ha abból indulunk ki, hogy tényleg ennyi szerződő lenne évente, és minden új belépő megkapná az évi 150 ezer Ft-os állami támogatást, akkor 5 év alatt már 250 ezer tag kapná meg a kérdéses támogatást. Ez abban az évben 37,5 milliárd Ft terhet jelente az államnak, az 5 év alatt pedig 112,5 milliárd Ft kiadást eredményezne az államkasszának.
Természetesen elképzelhető, hogy a tényleges belépők nem maximalizálják ki a teljes állami támogatást (ez a nyugdíjmegtakarítások, illetve a korábbi LTP-k esetén is előfordult), ugyanakkor a konkrét részletek, tervek ismerete nélkül további számításokat felesleges végezni.
Jelenleg is létezik LTP 30%-os kamatbónusszal!
Azt ki kell hangsúlyozni, hogy lakástakarék-szerződéseket ma is köthetnek az érdeklődők, csak nem jár melléjük állami támogatás. Ugyanakkor a jelenlegi speciális gazdasági, pénzügyi környezetben piaci alapon is kaphatnak az érdeklődők akár 15-30% kamatbónuszt, illetve prémiumot.
Vagyis ma is köthetnek az érdeklődők a korábbi LTP szerződésekhez hasonló konstrukciókat. Ettől függetlenül érdekes lehet, hogy a jövőben tényleg mi valósul meg ebből a szakmai javaslatból – az mennyire illeszkedik a Bankmonitor szakértői által felvázolt lehetőséghez –, illetve az hogyan épülne be a jelenlegi megtakarítási palettába, külünös tekintettel a ma is elérhető LTP szerződésekre.
