A 2021-től elérhető lakásfelújítási támogatás sokak érdeklődését felkeltette, hiszen nem gyakran fordul elő, hogy a felújítási költségek felét, akár 3 millió forintot visszatérítenek utólag a számlánkra. A Bankmonitor.hu szakértőihez beérkező kérdések alapján azonban nagyon sok olyan félreértés él a köztudatban, amelyek alapvetően befolyásolhatják azt, hogy ki és mekkora összeget kaphat végül vissza.
1. Minden számla értékének a felét visszautalja az állam.
A lakásfelújítási támogatásról szóló kormányrendelet szerint a megfelelő számlákkal igazolt költségek felét, legfeljebb 3 millió forintot utal vissza utólag a Magyar Államkincstár. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden egyes benyújtott számla értékének visszakapjuk a felét, hanem azt, hogy az összes benyújtott számla összegének a fele lehet maximum a támogatás.
Fontos kikötés azonban, hogy a támogatás összege – amit végül elutal a Magyar Államkincstár – fele-fele arányban tartalmazhat munkadíjat és anyagköltséget. Ez azt jelenti, hogy ha valaki teljes egészében ki szeretné használni a 3 millió Ft-os lehetőséget, akkor két dolognak kell együttesen megfelelnie:
– A munkadíj és az anyagköltség számlái külön-külön elérjék minimum 1,5 millió forintot.
– A munkadíj és az anyagköltség együttes összege érje el a 6 millió forintot.
Például, ha 1,5 millió Ft munkadíjról és 4,5 millió Ft anyagköltségről van számlánk, akkor már ki is használtuk a lehetőségeket. Hiszen így a teljes beruházás (vagy beruházások) összértéke 6 millió forint (1,5 + 4,5 millió forint), az elutalt támogatáson belül pedig 1,5-1,5 milliót képvisel majd az anyagköltség illetve a munkadíj. Az, hogy a munkadíjat teljes egészében visszakapjuk, míg az anyagköltség 4,5 millió forintjából csak 1,5 milliót, az tulajdonképpen nem fontos, a lényeg az, hogy összességében az elköltött pénz felét mégiscsak visszatérítik.
Viszont, ha a munkadíjról csak 1 millió Ft számlánk van, miközben az anyagköltségről 4,5 millió forint, akkor mindössze 2 millió forint támogatást kaphatunk, amin belül a munkadíj és az anyagköltség 1-1 millió forint lesz.
Hirdetés
Hirdetés
2. Egy 6 millió forint költségű beruházásból 3 millió forintot biztosan vissza fogunk kapni.
Az 1. pontban adott válasz alapján látható, hogy ez nem feltétlenül igaz, ehhez ugyanis az kell, hogy a munkadíjról és az anyagköltségről szóló számlák közül egyik se legyen 1,5 millió forintnál kisebb, valamint a beruházás összköltsége érje el a 6 millió forintot.
3. Elfogadják a 2020-ban vásárolt anyagokról kiállított számlákat is, amennyiben a beépítés 2021-ben történik.
Nem, kizárólag a 2021-ben vásárolt anyagok számláit nyújthatók be.
4. Csak az igényelheti a lakásfelújítási támogatást, aki korábban már igényelt csok-ot.
A korábbi csok igénylés nem feltétel, mindössze annyi a kikötés, hogy a család az igénylés beadásakor legalább egy gyermeket neveljen, vagy a magzat érje el a 12 hetes kort.
5. Csak házasok igényelhetik a felújítási támogatást.
Nem igaz, a felújítási támogatást – a meglévő gyermek/gyermekek után igényelhető csok-hoz hasonlóan – élettársak és a gyermeket nevelő egyedülálló szülők egyaránt megigényelhetik.
6. Ha veszünk egy beépíthető gépet, akkor ezt mi magunk is beszerelhetjük, legfeljebb a munkadíj felét nem kapjuk vissza.
Érdekes a felvetés, de sajnos ez nem így van. Kizárólag olyan számlák fogadhatók el ugyanis, amelyek vállalkozói szerződéshez kapcsolódnak, ebben az esetben pedig nem lehet ilyen, hiszen mi magunk végeznénk el a munkát. Ha ezt megengedné a jogalkotó, akkor tulajdonképpen 50% utólagos kedvezményt kaphatnánk beépíthető háztartási eszközök vásárlására, ami aligha lehet a cél. Az sem megoldás, ha mi magunk számlaképesek vagyunk, ugyanis magunknak nem számlázhatunk.
7. Rohannunk kell kivitelezőt keresni, mert nem lesz 2021-ben szabad szakember.
Nem muszáj sietni, ugyanis az igénylést egészen 2022. december 31-ig be lehet nyújtani. Arra kell csak ügyelni, hogy az utolsó számla kifizetése és az igénylés benyújtása között ne teljen el 60 napnál több.
8. Azoknál az elvált pároknál, ahol mindkét fél nevel legalább egy-egy közös gyermeket, mindketten teljes egészében kihasználhatják a támogatást.
Sajnos nem, ebben az esetben fejenként maximum 1,5-1,5 millió forintot igényelhetnek.
9. A külföldön dolgozók is igényelhetik a támogatást.
Ez részben igaz, ám igényléskor már elvárás a magyar Tb-jogviszony.
10. Ha valaki korábban már igénybe vett csok-ot egy ingatlan esetében, akkor arra már nem jár a felújítási támogatás.
Ilyen megkötés nincs. Viszont az fontos, hogy ugyanazon számla nem érvényesíthető a csok-nál és a felújítási támogatásnál.
11. Amelyik gyermekre korábban igénybe vettünk valamilyen állami támogatást, arra már nem igényelhető a felújítási támogatás.
A felújítási támogatás kapcsán nem kizáró ok, hogy ugyanarra a gyermekre korábban igénybe vett a család már valamilyen kedvezményt (pl. Babaváró hitel, csok, vagy gyermekek után járó jelzáloghitel-elengedés).
12. Egyetlen nagy felújításra igényelhető csak a támogatás, így jelentős saját forrás nélkül nem is használható ki a lehetőség.
Sok kisebb munkálat is elvégezhető, ezekkel pedig természetesen különböző vállalkozókat is megbízhatunk, hiszen más ért a nyílászárócseréhez, a parkettázáshoz vagy éppen egy konyhabútor összeszereléséhez. Ezeket a munkákat egészen 2022 végéig lehetőségünk van elvégeztetni, a lényeg csak az, hogy az utolsó számla kifizetése és az igénylés benyújtása között ne teljen el 60 napnál több.
13. Az áfamentesen dolgozó vállalkozások számláit nem fogadják el.
Ez nem igaz, és mivel a támogatás maximális összegét a bruttó számlaérték alapján számolják ki, az igénylő kifejezetten jól jár azzal, ha nincs áfatartalom. Az 5%-os áfát tartalmazó számlák azonban valóban nem elfogadhatók.
A felújítási támogatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók a Lakásfelújítási támogatás 2021 oldalon érhetők el.