loading
Hírdetés

6%-os EHO: mi után kell fizetned és mi után nem?

Bankmonitor
szerző: Bankmonitor

Akik fenntartásokkal kezelik a hetes számot, azoknak igazolást nyerhet babonájuk, miszerint a nehézségek hétévenként jelentkeznek erőteljesebben. A 16%-os kamatadó – közel hét évvel ezelőtt bekövetkezett – bevezetésekor sokan keresték, hogy milyen törvényes lehetőségek vannak a kifizetendő adó mérséklésére. Ez ma sincs másként a 6%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) bevezetését megelőzően. Mégis milyen jövedelmek tartoznak az új teher alá? Melyek azok, amelyek mentesülnek? Hogyan kerül kiszámításra az új „adó” és hogyan fizetjük meg? Összeszedtük a legfontosabb részleteket.

A jogszabályi környezet változásával 2013. augusztus 1-jétől a kamatadón (16%) kívül (néhány kivételtől eltekintve) kamatjövedelmünk után további 6%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO-t) kell majd fizetnünk. Tehát többnyire minden olyan kamatjövedelmet érint az új teher, amelyek után eddig is kamatadót kellett fizetni. (A teljesség igénye nélkül például a bankszámlánkon jóváírt kamat, a betéteken elért kamat, a kötvények kamata és hozama, valamint a befektetési jegyeken elért jövedelem érintett.) Továbbá újdonság, hogy a 2013. július 31-ét követően Tartós Befektetési Szerződés keretében nyitott számlákról indított lekötések 3 éven belüli felmondásakor keletkező jövedelmek is bekerültek ebbe a körbe. Így ilyen esetekben a jövedelem után a 16%-os kamatadó mellett szintén meg kell fizetni a 6%-os EHO-t is.

Az új EHO kötelezettség alapja megegyezik a kamatadó alapjával. Tehát, ha elhelyezünk 1.000.000 Ft-ot valamelyik banknál 1 éves futamidőre 4,5%-os kamat mellett, akkor a 45.000 forintos kamatból

  • a kamatadó (16%) 7.200 Ft,
  • az EHO (6%) 2.700 Ft.

A kamatadónál megszokottak szerint az EHO bevallásával, befizetésével kapcsolatban sincs adminisztratív teendőnk. A 6%-os terhet bankunk állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, nekünk pedig ezzel kapcsolatban egyéb kötelezettségünk nincs.

Mégis milyen jövedelmek mentesülnek az új teher alól?

  • Többek között a 2006. szeptember 1. előtt határozott időtartamú kamatperiódusra megkötött betét-, folyószámla-, és takarékbetét szerződések, valamint a 2006. szeptember 1. előtt megkötött értékpapír-ügyletek esetében jóváírt vagy kifizetett kamatjövedelmek.
  • Az Európai Gazdasági Térség (EGT) állama által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (így például az államkötvények) utáni kamatjövedelem.
  • A nyilvánosan kibocsátott befektetési jegyekből („kollektív befektetési értékpapírok”) származó kamatjövedelem, amelyek kezelési szabályzatuk értelmében legalább 80%-ban EGT-állam által nyilvánosan kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmaznak.
  • Továbbá minden kamatjövedelem, amelyekre eddig sem vonatkozott a kamatadó. Így például a külföldi illetőségű magánszemély kamatjövedelme, vagy a NYESZ számlán, TBSZ számlán jóváírt kamat.

Bankmonitor

Keress a legjobb
Bankbetét
ajánlatok között!

Tovább a kalkulátorhoz

Néhány különleges szabály

Tegyük fel, hogy egy folyamatban lévő betéttel rendelkezünk (tehát a kamatperiódus az EHO kötelezettség bevezetését megelőzően indult), de a futamidő csak 2013. augusztus 1-jét követően ér véget. Ilyen esetben a betétünk után járó kamatnak csak a 2013. augusztus 1-jétől esedékes része után kell majd az EHO-t megfizetnünk. Tehát az új teher a bevezetése előtti időszakra járó kamatot nem érinti.

A legkésőbb 2013. július 31-ig megnyitott TBSZ számlákra nem vonatkozik az új EHO fizetési kötelezettség, még akkor sem, ha úgy döntünk, hogy 3 éven belül megszüntetjük a számlát (persze a 16%-os kamatadó megfizetésével ilyenkor számolni kell).
A TBSZ számla jelenlegi működéséről itt olvashatsz bővebben. Továbbá a már meglévő NYESZ számlák adóköteles megszüntetése esetében sem kell az EHO-t megfizetni.

A hatályos Szja. törvény értelmében dönthetünk úgy, hogy a kamatadózás helyett az ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (ETÜ) szerinti adózási szabályokat szeretnénk alkalmazni az állampapírokon és vállalati kötvényeken, valamint a befektetési jegyeken elért jövedelem esetében. Fontos, hogy ez a rendelkezés kizárólag a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kötvényekre, befektetési jegyekre vehető igénybe (erről egy korábbi cikkünkben olvashatsz részletesebben). Dióhéjban, az ETÜ szerinti adózási szabályok választása révén nyílik lehetőségünk az érintett kamatadós ügyletek nyereségét, illetve veszteségét egymással, valamint más ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemmel (pl.: részvénykereskedésből származó jövedelem) szembeállítani, így adóalapunkat és ez által a fizetendő adónkat csökkenteni. Sajnálatos módon ez a lehetőség a jövőben megszűnik, azaz a két adózási mód között nem fogunk tudni választani. Pozitívum azonban, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmeket (például a tőzsdei értékpapír ügyletekből származó) az EHO fizetési kötelezettség nem fogja terhelni.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

 

Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés