A Magyar Nemzeti Bank kimutatása alapján tovább csökkent februárban a folyósított lakáshitel-állomány: 33,1 milliárd forintot helyeztek ki a pénzintézetek. Ez a januári értékhez képest (40,8 milliárd forint) 18,8 százalékos csökkenést jelent. Ráadásul egészen 2016 márciusáig kell visszamenni ahhoz, hogy hasonló folyósítási értékkel találkozzunk. De mi lehet az oka ennek az érdemi visszaesésnek, megéri jelenleg hitelt igényelni?
Az MNB statisztikái alapján februárban tovább csökkent a folyósított lakáshitelek összege, csupán 33,1 milliárd forintot helyeztek ki a bankok. Ez messze elmarad a tavaly májusi 153,9 milliárd forintos csúcstól. Sőt, ilyen alacsony havi folyósítási értéket utoljára 7 éve, 2016. márciusában láthattunk.
Történt mindez úgy, hogy a kölcsönök átlagos THM értéke – a kölcsönök éves költségét mutatja meg százalékos formában – még csökkent is az év első hónapjához képest. 2022. januárjában a lakáshitelek teljes hiteldíj mutatójának átlagos értéke 11,67 százalék volt, mely februárra 10,95 százalékra mérséklődött. (Azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy tavaly májusban a THM átlagos értéke csupán 5,62 százalék volt.)
Hirdetés
Hirdetés
Miért esett ilyen drasztikusan vissza a lakáscélú jelzáloghitelek volumene?
Nem is kell nagyon keresgélni az okokat, elég a hitelkamatra, vagy épp a THM értékére vetni egy pillantást. A lakáshitelek költsége gyakorlatilag megduplázódott az elmúlt időszakban. De mit jelent ez a költségemelkedés? Nézzük meg ezt egy példán keresztül.
Egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű, egy évtizeden át fix kamatozású lakáshitel induló törlesztőrészlete 147 822 forintos törlesztőtől volt elérhető fél millió forintos fizetés mellett. Idén februárban egy hasonló kölcsön felvételekor már legalább 170 224 forintot kellett fizetni havonta. Vagyis húsz év alatt nagyságrendileg 5,7 millió forinttal fizet ki többet az az adós, aki később igényelte a kölcsönt.
Természetesen ez nagyon sok érdeklődőt elijesztett. Erre rájön a jelenlegi gazdasági helyzet: a bizonytalan gazdasági környezet, a magas infláció mind egy újabb érv a kölcsönigénylés ellen.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az év első hónapjaiban jellemzően kevesebb jelzáloghitelt folyósítanak a bankok. A bírálati idő hossza miatt – ez jellemzően 4-8 hét lehet – a kérdéses kölcsönök igénylését valamikor decemberben kellett beadni. Márpedig az év végén, az ünnepek környékén nem sokan terveznek nagyobb összegű lakáshitelt igényelni.
Érdemes most belevágni a hiteligénylésbe?
Ezek a számok nagyon is rossz képet sugallnak, ilyen körülmények között érdemes most hitelt felvenni?
Fontos leszögezni, hogy már vannak biztató jelek a hitelpiacon: a kamatemelkedés tavaly év végén megállt, ezt támasztja alá az is, hogy a legolcsóbb ajánlatok kamatszintje nem változott. Sőt egyes bankok még kamatot is csökkentettek az elmúlt időszakban. A legdrágább ajánlatok kamata például az elmúlt két hónapban 04-1,0 százalékponttal csökkent.
A hitelek kamatemelkedésének tehát vége, a bankok közötti verseny miatt egyes pénzintézeteknél további, minimális kamatcsökkentés várható. Érdemi kamatvágásra azonban az év első felében nem lehet számítani, vagyis a relatív drága hitelek még velünk maradnak.
Érdemes most hitelt felvenni? A kérdés megválaszolásához három dolgot érdemes mérlegelni:
- Mit kezdenénk a pénzzel? A hitelkamatok magasak az elmúlt évek hitelköltségeihez képest. Viszont elmaradnak az inflációtól, sőt, egyes befektetések hozamától is. Vagyis egyes fontos kiadás finanszírozása még mindig jó döntés lehet: megelőzhető például a termék további jelentős áremelkedése.
- Mi lesz a lakáspiacon? A lakásvásárlás előtt állók számára különösen fontos a lakásárak várható alakulása. Itt is kijelenthető, hogy az ingatlanárak drasztikus emelkedésének jelenleg vége van, ugyanakkor rövid távon érdemi árcsökkenésre nem lehet számítani.
- Meddig lehet halogatni a vásárlást? Nagyon fontos lehet, hogy az adott kiadást – és ezáltal a hitelfelvételt – meddig tudjuk elhalasztani. Rövid távon érdemi változásra a hitelpiacon nem számíthatunk, ha a kérdéses termékre a közeljövőben szükségünk van, akkor lépéskényszerben vagyunk.
Természetesen jelen környezetben alaposan mérlegelni kell a komolyabb kiadással járó döntéseket, ez pedig fokozottan igaz a hitelfelvételre is. Még az a szélsőséges eset is előfordulhat, hogy egy kölcsönigényléssel spórolunk: például az albérleti díjunknál kisebb kiadást eredményezhet a lakásvásárláshoz felvett jelzáloghitel törlesztőrészlete.
