2022-ben a gyermeket nevelő szülők korábban sosem látott állami támogatásban részesülhetnek. Akár az idén befizetett személyi jövedelemadójuk egészét (de legfeljebb 809 000 forintot) visszakaphatják egyszeri juttatásként. A támogatás feltétele, hogy 2021-ben legalább 5,5% legyen a magyar gazdasági növekedés, de ez a jelenlegi információk alapján szinte már borítékolható. Az adóvisszatérítés kapcsán számos tévhit is kering, ezért most összegyűjtöttük egy helyen a 10 legnagyobb félreértést. Fény derül többek között arra is, hogy érdemes-e még ilyen helyzetben államilag támogatott formán keresztül megtakarítani!
1. tévhit: Csak a 18 évnél fiatalabb gyermekek esetén jár a visszatérítés
A 2022. februárjában várható rendkívüli adóvisszatérítésre úgy szokás hivatkozni, mint a gyermekesek számára elérhető lehetőség. A jogosultak köre azonban ennél bővebb, valamint az is tévhit, hogy csak a 18 évnél fiatalabb gyermekek esetén jár ez a támogatás. A pontos megfogalmazás szerint azok tartoznak a jogosultak körébe, akik 2021. bármely napján családi kedvezményre jogosultak; akkor is, ha nem (ők) veszik igénybe.
Családi kedvezmény annak jár, aki:
- gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult
- várandós nő és vele közös háztartásban élő házastárs
- a családi pótlékra saját jogán jogosult
- vagy rokkantsági járadékban részesül.
A családi pótlék felső korhatára azonban a gyermek 20. (speciális nevelési igényű gyermeknél 23.) életévének betöltése, feltéve, hogy még iskolába jár. Tehát olyan szülők is megkaphatják a rendkívüli adóvisszatérítést, akik 18 évnél idősebb, de még közoktatási intézményben tanuló gyermeket nevelnek, ideértve az OKJ-s képzéseket is.
Hirdetés
Hirdetés
2. tévhit: Mindenki 809 000 forintot kap vissza
Bár a közbeszéd 809 000 forintos SZJA-visszatérítésről szól, mégis sokan lesznek, akik ennél kevesebb pénzre számíthatnak jövő februárban. A vonatkozó kormányrendelet értelmében a 2021-ben fizetendő adónak az adókedvezmények levonása utáni részét fogják visszatéríteni, de legfeljebb 809 000 forintot. Azaz mindenki legfeljebb annyi pénzt kaphat vissza, amennyit ténylegesen befizetett adó formájában. Három gyermek esetén például havi 99 000 forint a családi adókedvezmény, így 660 000 forint bruttó bérig egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Éppen ezért a háromgyermekes szülők közül csak azok fognak részesülni az adóvisszatérítésből, akiknek ennél is magasabb a jövedelmük. (Ahhoz, hogy valaki három gyermekkel is megkapja a maximális összeget, kb. 1,1 millió forintos bruttó bérrel kell rendelkeznie!)
3. tévhit: Csak alkalmazotti jövedelem esetén jár a visszatérítés
A legelső bejelentésekből még arra lehetett következtetni, hogy kizárólag a foglalkoztatottak kapják ezt a rendkívüli adóvisszatérítést. A jogosultak körét azonban később kibővítették: szeptemberben egyértelművé vált, hogy a kisadózó vállalkozók és az ekhósok is részesülhetnek ilyen támogatásban. Az ő esetükben eltérő számítási módszert kell alkalmazni: a főállású katások a befizetett tételes adó egynegyedét kaphatják vissza, azaz 12 hónapnyi vállalkozással összesen 150 000 forintot. Az ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) szerint adózók pedig a bruttó bérük SZJA-nak megfelelő részét (9,5%), azaz a befizetett adójuk (15%) csaknem kétharmadát – ez sem haladhatja meg a 809 000 forintot.
4. tévhit: Csak az egyik szülő kaphat adóvisszatérítést
Gyakori félreértés, hogy a családi pótlékhoz hasonlóan családonként csak az egyik szülő kaphatja meg az adóvisszatérítést. Ezzel szemben a jó hír az, hogy a mostani adóvisszatérítésre mindkét, a gyermeket közösen nevelő szülő jogosult, hiszen a családi pótlékra is mindketten jogosultnak számítanak. Ennek következtében az a család, ahol mindkét szülő legalább az átlagbér adótartalmának megfelelő mennyiségű SZJA-t fizet, összesen 1,618 millió forint SZJA-visszatérítésre számíthat! Ez úgy lehetséges, ha például egy gyermek esetén az egyik szülő bruttó bére havi 516 111 forint, a másik szülőé bruttó 449 444 forint: együttesen bruttó 965 555 forint.
5. tévhit: Csak házasok kaphatják meg a visszatérítést
Ugyan léteznek olyan családtámogatási elemek, amelyeknek kifejezetten feltétele a házasság, de a mostani rendkívüli adóvisszatérítés nem tartozik ezek közé. Azok a szülők, akik idén közös háztartásban nevelik gyermeküket, családi pótlékra jogosultként igénybe vehetik a támogatást, függetlenül attól, hogy házasságban élnek, vagy élettársak. (Házasság alatt a bejegyzett élettársi kapcsolatot is érteni kell.) Jó hír, hogy a visszatérítés annak az élettársnak is jár, aki a szülővel és annak gyermekével együtt él, amennyiben a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra. Fontos még, hogy a családi pótlékra egyedülállóként jogosult szülőnek is jár az adóvisszatérítés. Továbbá azok az elvált szülők, akik közös gyermekeiket felváltva gondozzák, és emiatt 50-50 százalékban kapják a családi pótlékot, és ugyanilyen arányban érvényesíthetik a családi kedvezményt, ők mindketten (teljes összegben) jogosultak az adóvisszatérítésre.
6. tévhit: Közös lakcímen kell élni a jogosultsághoz
Gyakori félreértés az is, hogy a szülőknek azonos bejelentett lakcímmel kell rendelkezniük a jogosultsághoz. Valójában azonban itt sem ez számít, hanem a családi pótlékra való jogosultság. Ha a szülők mindketten jogosultak a családi pótlékra a gyermek után, akkor mindenképpen jár nekik az adóvisszatérítés; akkor is, ha az állandó lakcímük eltérő. A várandós nő és házastársa esetében sem a közös lakcím számít: náluk a családi kedvezményre való jogosultság feltétele a közös háztartásban való élet, amely a NAV szerint „érzelmi-gazdasági életközösséget jelent, megléte igazolható a közös lakcím mellett más bizonyítási eszközökkel is.” Tehát az eltérő lakcím ebben az esetben sem minősül kizáró körülménynek az adóvisszatérítésre vonatkozóan.
7. tévhit: Mindenkinek automatikusan jár a visszatérítés
Az adóvisszatérítést sokan automatikusan megkapják majd, de nem mindenki! Annak nincs semmi teendője, aki a családi pótlékot kapja, mivel a NAV rendelkezésére áll az utaláshoz szükséges minden információ. Ilyenkor az adóvisszatérítést 2022. február 15-ig folyósítják, ugyanarra a címre vagy bankszámlára, ahová a családi pótlék szokott érkezni. Azoknak nyilatkozatot kell beküldeniük, akik nem részesülnek családi pótlékban, de jogosultak a rendkívüli adóvisszatérítésre, és szeretnék is megkapni 2022. február 15-ig. Nyilatkozniuk kell a családi pótlékban nem részesülő katás vállalkozóknak, a magzat után jogosult várandós nőknek vagy velük közös háztartásban élő házastársuknak (ők a várandósság 91. napjától jogosultak a családi kedvezményre), valamint azoknak is, akik máshová kérik az adóvisszatérítés kiutalását, mint ahová a családi pótlékot kapják. A nyilatkozat formája a VISSZADO nyomtatvány, amelynek 2021. december 31. a beküldési határideje.
8. tévhit: Kötelező nyilatkozni, különben nem jár a visszatérítés
Akik nem tesznek nyilatkozatot, ők sem veszítik el az adóvisszatérítésre való jogosultságukat. A benyújtási határidő elmulasztása mindössze azzal jár, hogy a magánszemély nem kapja meg az utalást 2022. február 15-ig, hiszen a NAV nem ismeri az ehhez szükséges adatokat. Ilyenkor a jogosult az adóbevallásában (21SZJA) igényelheti az adóvisszatérítést, aminek 2022. május 20. a benyújtási határideje. A támogatást tehát nem csak a nyilatkozók kapják meg, mégis érdemes benyújtani a nyilatkozatot, hiszen így hónapokkal előbb érkezhet a pénz!
9. tévhit: Az adóvisszatérítés üti a 20%-os megtakarítási támogatást
Találkozni lehet olyan vélekedéssel, miszerint a rendkívüli adóvisszatérítés ütközik a megtakarítások révén igényelhető állami támogatással. Ez is súlyos félreértés, ugyanis a 809 000 forintos összeghatár nem általános maximum: aki ennél több SZJA-t fizet, ő más jogcímeken továbbra is visszaigényelhet belőle! Tehát mindazok, akik 2022. februárban megkapnak 809 000 forint támogatást, de ezen felül még marad befizetett személyi jövedelemadójuk, ők a nyugdíjcélú megtakarításukra változatlanul megkaphatják a 20%-os (legfeljebb 280 000 forintos) adóvisszatérítést is. Igaz, hogy ehhez az átlagnál magasabb jövedelem szükséges: például 1 gyermek esetén és havi 30 000 forint nyugdíjcélú megtakarítás mellett a szülőnek 556 000 forint bruttó bérrel kell rendelkeznie. Ebben az esetben ő összesen 881 000 forint SZJA-t kaphat vissza jövőre: nagyobb részben a bankszámlájára, kisebb részben a nyugdíjmegtakarítási számlájára.
10. tévhit: Aki minden adóját visszakapja, ő már ne is tegyen félre
Az egyik legsúlyosabb félreértés, hogy a rendkívüli adóvisszatérítés érkezése miatt már hanyagolni lehet az öngondoskodást. Bár a 20%-os SZJA-visszatérítés sokaknak lehet elsődleges érv a nyugdíjcélú megtakarítások mellett, mégis érdemes a helyén kezelni ezt a tényezőt. Az előtakarékosság célja a saját időskori megélhetésünk biztosítása: aki nem tesz félre, ő idősként az állami nyugdíjából lesz kénytelen megélni. (Emlékeztetésül: 2021-ben az átlagnyugdíj összege kb. 150 000 forint volt.) Éppen ezért a nyugdíjcélú befizetések folytatása azok számára is erősen ajánlott, akik 2022-ben minden adójukat visszakapják. Sőt, a bankszámlájukra kapott pénzből „manuálisan” is befizethetik a 20%-os kiegészítést a megtakarítási számlájukra. Hiszen a rendkívüli adóvisszatérítés azt az összeget is tartalmazza, amelyet békeidőben a megtakarításukra kérhettek volna! Minden bizonnyal sokan lesznek, akik a kapott adóvisszatérítést akár teljes egészében félreteszik: ezzel az egyszerű lépéssel akár 2-8 millió forinttal is növelhetik majd a befektetésük várható lejárati egyenlegét.
Használd a Bankmonitor kalkulátorát, és találd meg a számodra leginkább megfelelő megtakarítást!
