A konzervatív részvényvásárlás előnyei

A tőzsdézők nagy része nem kidolgozott befektetési stratégia szerint fekteti be a pénzét. Mivel a tőzsdén az árfolyamok állandóan változnak, nagyon nem mindegy, hogy különböző események hatására mit teszünk. Kialakult befektetési stratégia nélkül a döntéseinket az érzelmeink határozzák meg. Ezért is fontos, hogy legyen ilyen a tarsolyunkban. Cikkünkben híres befektetők tanácsait mutatjuk be.

Fontos, hogy tőzsdézés előtt tisztázzuk magunkban, mennyi pénzt szánunk a befektetéseinkre. Lényeges szempont, hogy ne kelljen hozzáférnünk a befektetett pénzünkhöz. Ezt úgy tudjuk megtenni, ha van biztonsági tartalékunk. Legalább 6 havi kiadásunknak megfelelő, könnyen hozzáférhető megtakarítással kellene rendelkeznünk, ami arra tökéletes, hogy pénzszűke esetén ne kelljen eladnunk a befektetéseinket.

Mielőtt belevágnánk a vásárlásba, kellő tudással legyünk felvértezve! Legyünk tisztában a fogalmakkal és az árfolyamokra ható tényezőkkel! Fontos megjegyeznünk, hogy az árfolyamok alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják. Ilyenek például a világ hírei, a vállalatról szóló pletykák és információk, a kormányok és a jegybankok döntései, az alapkamat szintje és a világpiaci folyamatok.

Ismerd meg a Befektetői tesztünket, hogy megismerd kockázatviselési képességedet!

Amit a vásárlásról tudni kell

A befektetők nagy része elfelejt legalább egy fontos dolgot: az ár és az érték két teljesen különböző fogalom. A legtalálóbb talán az, ahogyan Warren Buffett megfogalmazta: „az ár az, amit fizetsz, az érték az, amit kapsz. Mindegy, hogy zokni vagy részvény, jó minőségű árut akkor szeretek venni, ha árleszállítás van.”

Részvényekbe csak akkor érdemes fektetnünk, ha hosszú távra tervezünk. Nem sok értelme van a pénzünket rövidtávon kockáztatni. Az árfolyamok hektikusan mozognak, sokszor a pillanatnyi hírektől, tőzsdei hangulattól vezérelve. Miután egy részvényt megvettünk, a rá következő hetekben bármi történhet. Ha épp egy rossz időszak következik, akkor csak hosszú távon térülhet meg a befektetésünk.

Azonban ha sikerül épp egy felívelő szakaszt elkapnunk, és rövid idő alatt nagy nyereségre tehetnénk szert, akkor érdemes meggondolnunk a részvényünk eladását. De ne ezt tekintsük alapesetnek! Ne hagyjuk magunkat az érzelmeink által befolyásolni, tervezzünk hosszú távra! Ha pedig a szerencsénknek is köszönhetően, rövidtávon is nagy nyereség üthetné a markunkat, akkor általában érdemes is lehet azt zsebre tennünk. Ha további fantáziát látunk mind a részvényben, mind a piaci környezetben, úgy is dönthetünk, hogy hosszú távra megtartjuk ezt a befektetést.

Rajtunk múlik az is, hogy a pénzünk mekkora részét fektetjük be. A befektetési eszközök kiválasztásán kívül ez is determinálja (meghatározza) a kockázati szintünket. Elsősorban saját magunkban dől el, hogy mennyire leszünk sikeresek a tőzsdén. A gondolatainkat, érzelmeinket sokszor kell befolyásolnunk, ha hosszú távon sikereket szeretnénk elérni.

Ahogy a világhírű befektető, Warren Buffett mestere, Benjamin Graham is mondta: ne kövessük birka módjára a tömeget! A többség sokszor téved, mi ne tévedjünk mások miatt! Ezért is fontos, hogy ne az érzelmeink befolyásolják a döntéseinket!

Legyünk jól informáltak! Tudjunk meg minél többet az adott cégről, amibe fektetünk! Ismerjük meg a tevékenységét, a vállalat vezetőinek gondolkodásmódját, a vezetők javadalmazási, részvényjuttatási és opciós csomagjait, a vállalat eredményeit! Legyünk tisztában a cég menedzsmentjének várakozásaival és az eddig elért eredményekkel! Nézzük át a vállalat számviteli beszámolóit!

Benjamin Graham, Warren Buffett és André Kostolany tanácsai alapján összegyűjtöttük a legjobb szempontokat, melyekkel a legbiztonságosabban tudunk részvényeket kiválasztani. Nyilván szükségesek hozzá számviteli ismeretek, melyeket felhasználva a vállalatok beszámolóiban választ kaphatunk arra, hogy megfelelnek-e az alábbi részvényválasztási kritériumoknak.

Próbáld ki a Portfólió tervezőnket, és megtudhatod, hogyan fektethetsz be biztonságosabban!

Egy részvény kiválasztásának konzervatív szempontjai:

• Megfelelő vállalatméret: nagy, 30 milliárd forintnál nagyobb kapitalizációjú cégek részvényeit keressük!
• Erős pénzügyi helyzet
  • Ipari vállalatok esetén:
    • A likviditási ráta legalább 2 legyen, azaz a forgóeszközök értéke elérje legalább a rövid lejáratú kötelezettségek értékének a 2-szeresét
    • A forgóeszközök nettó értéke (forgótőke) a hosszú lejáratú kötelezettségek értékét haladja meg
  • Közműcégek esetén:
    • Az adósság ne érje el a saját tőke értékének a 2-szeresét
• Stabil nyereségesség: az elmúlt 10 év mindegyikében pozitív eredménye legyen a vállalatnak!
• Stabil osztalékfizetés: legalább az elmúlt 20 évre visszamenően, folyamatosan fizessen osztalékot
• Eredménynövekedés: legalább harmadával növekvő részvényenkénti eredmény az elmúlt 10 év során, az első és az utolsó évben hároméves átlagokkal számolva
• Mérsékelt árfolyam/nyereség arány: a jelenlegi árfolyam nem lehet több, mint az elmúlt 3 év egy részvényre jutó átlagos eredményének (EPS: earnings per share) a 15-szöröse
• Az árfolyam ne haladja meg nagymértékben a könyv szerinti értéket! A jelenlegi árfolyam ne legyen legalább 1,5-szer több, mint az utolsó ismert egy részvényre jutó könyv szerinti érték. 15-nél alacsonyabb P/E hányados (árfolyam/nyereség) indokolhatja az árfolyam/könyv szerinti érték magasabb arányát. A kettő tényező szorzata viszont a 22,5-et ne haladja meg! Tehát jó lehet akár még a könyv szerinti érték 2,5-szeresén, de a nyereség mindössze 9-szeresén megvásárolható részvény is.
• Diverzifikáljunk! Azaz osszuk meg a kockázatot! Ne egy részvényből vásároljunk! A portfólióban lévő papírok számának növekedésével egyre biztosabbá válik, hogy a nyereségek összege felülmúlja a veszteségekét.
• Az árbevétel évről évre emelkedjen
• A cég legyen monopolhelyzetben, vagy piacvezető pozícióban
• A saját tőkearányos nyereség (ROE: return on equity) minél magasabb legyen
• Az osztalék évről évre növekedjen
• Nagy készpénztermelő képesség, és nagy legyen készpénzállomány
• A cég felvett hiteleinek kamatterhe lehetőség szerint minél kisebb legyen! Ha a kamatteher 5-szörösét is elbírná a cég, akkor a feltételnek megfelel.
• A cég részvényei közül minél több legyen bevezetve a tőzsdére. Ezt nevezzük minél nagyobb közkéz-hányad
• A vezetőket minél kevesebb részvényopcióval jutalmazzák, ugyanis ez a legtöbb esetben rontja a részvények értékét
• Ha a fentiek teljesülnek, akkor alkalmi vételnek számít, ha a részvény a könyv szerinti értéke alatt megvásárolható.

Ha túl bonyolultak a fentiek, akkor javasoljuk, hogy inkább válasszál a befektetési alapok közül! Az alapok portfóliómenedzserei kiválogatják helyetted a részvényeket, ezt nem Neked kell megtenned.

Nézd meg a Bankmonitor befektetési alap kalkulátorát, hogy megtaláld, mely befektetési alapok a leginkább Neked valók! Hozzátesszük, hogy nem a múlt hozamaiból kell kiindulni, azok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

Ha még kiszámíthatóbb hozamokra vágysz, akkor válaszd ki a Bankmonitor állampapír kalkulátora segítségével, hogy melyik lakossági állampapírba érdemes tenned a pénzedet!