A fiatalkori nyugdíj egyelőre sokak számára csak álomnak tűnik, pedig tudatos pénzügyi tervezéssel egyáltalán nem irreális elképzelés. Természetesen vannak szigorú feltételei, és buktatói is, de a legfontosabb, hogy egy olyan tudatos, lemondásokkal is járó életformát követel meg, amit nem biztos, hogy mindenki vállalni szeretne. Azok számára viszont, akik érzik magukban az erőt és a késztetést, a szükséges lépések és eszközök készen állnak. Több cikken átívelő cikksorozatunk első részében a legfontosabb feltételekkel és buktatókkal foglalkozunk.
Most talán még futurisztikus elképzelésnek tűnhet, de néhány éven belül eljöhet az idő, amikor már senki sem idős korában vonul nyugdíjba. Hiszen gondoljunk csak bele, miért is dolgozunk akár 65 éves korunkig? Csakis azért, hogy utána az államtól kapott nyugdíjunk segítségével munka nélkül is anyagi biztonságban élhessünk.
Ebből talán már látszik is mire megy ki a játék. A hangsúly az anyagi biztonságon van, és nem azon, hogy az államtól kapjuk azt a pénzt. Még jobban leegyszerűsítve, azt is mondhatjuk, hogy a jövő, pénzügyileg tudatos generációja már nem a nyugdíj korhatárig fog dolgozni, hanem csak addig, amíg anyagi biztonságát nem tudja aktív munka nélkül is megteremteni.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezt követően idősebb korában már senki nem fog dolgozni. A korai visszavonulásban éppen az a jó, hogy ha ennek a feltételei teljesültek, már csak akkor dolgozunk, ha valóban szeretnénk is. Egészen biztosan sokan lesznek olyanok is, akik ezt követően is tovább építik karrierjüket, hiszen a szakmai eredmények és sikerek lehetősége továbbra is vonzó lesz.
A témával a Bankmonitor rendszeresen jelentkező cikksorozatában részletesen foglalkozik a következő hetekben. Első lépésként tekintsük át a korai visszavonuláshoz legfontosabb feltételeket, és legveszélyesebb buktatóit.
Ez a legfontosabb a korai visszavonuláshoz
Hogy mi is kell ahhoz, hogy fiatalon nyugdíjba mehessünk? A képlet nagyon egyszerű:
- legyen magas jövedelmünk,
- takarítsuk meg ennek nagy részét,
- a megtakarított pénzt pedig fektessük be sikeresen.
Bár mindhárom tényező fontos, a magas kereset ezek közül is kiemelkedik. Egy nagyobb keresetből sokkal egyszerűbb félretenni, hiszen az alapvető kiadások mellett jóval több pénzünk marad erre a célra. Önmagában viszont a magas bevétel még édes kevés. Hiába keresünk akár milliókat havonta, ha az egészet feléljük, vagy ha olyan befektetést választunk, ami semmiféle hozamot nem biztosít.
1Látszik tehát, hogy csakis mindhárom tényező együttes teljesülése mellett van csak esélyünk arra, hogy akár már 40-es, 50-es éveinkben nyugdíjba vonulhassunk. Ebben az esetben viszont – a megfelelő befektetések megtalálásával – esélyeink elég magasak lehetnek.
Ezek nehezítik meg a dolgunkat
Az awealthofcommonsense.com összegyűjtött három olyan tényezőt is, ami éppen az ellenkező irányba hat. Ha ezeket nem tartjuk szem előtt, könnyen előfordulhat, hogy áhított korai visszavonulásunk – még a fenti feltételek teljesülése esetén is – csupán álom marad.
Keresettől független életmód
Miután kialakítottunk egy általunk elfogadható és fenntartható életmódot, azon még keresetünk növekedése esetén se változtassunk. Mindezt hosszú évekig betartani nehezebb lehet, mint gondolnánk, és csak egyféleképpen valósulhat meg: ha valóban elégedettek vagyunk a korábbi életszínvonalunkkal, és nem akarunk annál jobban élni. A keresetnövekedésből megmaradó többlet így a megtakarításaink, és ezzel nyugdíjas éveink tartalékainak részévé válhat.
Fontossági sorrend felállítása
Ha valóban fiatalon akarunk nyugdíjba vonulni, a szükséges megtakarítás nagysága akár havi keresetünk 40-60%-át is kiteheti. Sokszor tehát olyan dolgokról is le kell majd mondanunk, amelyek a bevételeink alapján teljesen reálisnak tűnhetnének. Fel kell ezért állítanunk egy olyan fontossági sorrendet, ami megmondja, mi az, amit még megvehetünk, és mi az, amit már nem. Ehhez pedig a szigorúan tartanunk is kell magunkat.
Az időtáv kiszámíthatatlansága
A születéskor várható élettartam folyamatosan nő. Ennek bár összességében örülnünk kell, a korai nyugdíj tervezésekor megnehezíti a számítást. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy ötvenes éveiben visszavonult embernek még akár négy évtizedig befektetéseiből kell fenntartania magát. Nyugdíjas éveink hosszabbra nyúlhatnak akár annál, mint amit munkával töltöttünk. Ahhoz, hogy ez sikeresen megvalósulhasson, alapos tervezésre van szükség, de ehhez fontos tudni azt is, hogy milyen időtávban is gondolkodjunk. És pont ez az, amit jelenleg egyre nehezebben lehet meghatározni.
Mint látjuk a fiatalkori nyugdíjba vonulás egyáltalán nem irreális elképzelés. Sőt, számos olyan eszköz is rendelkezésre áll már, ami célunk elérését segíti (pl. önkéntes nyugdíjpénztár, rendszeres megtakarítási programok). A lényeg, hogy a végső célt soha ne tévesszük szem elől, és a buktatók elkerülésére is mindig legalább ekkora figyelmet szenteljünk.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
