Egészen pontosan 1 088 783 tagja volt 2026. június végén az önkéntes nyugdíjpénztáraknak (ÖNYP), a pénztárakban kezelt vagyon pedig meghaladta a 2 600 milliárd forintot.
Vagyis az egyik legelterjedtebb magyar nyugdíjmegtakarításról beszélünk. De mit kapsz valójában, ha belépsz egy önkéntes nyugdíjpénztárba?
Az ÖNYP egyik fő előnye az egyszerűsége. Nem neked kell részvényeket és kötvényeket válogatnod, mégis befektetésre kerül a pénzed, és adójóváírást is kaphatsz a befizetéseid után.
Mi az az önkéntes nyugdíjpénztár?
Az önkéntes nyugdíjpénztár egy hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítás. A befizetéseidet egy névre szóló egyéni számlán tartják nyilván, a pénztár pedig az általad választott portfólión keresztül befekteti azokat.
Ez fontos különbség az állami nyugdíjrendszerhez képest. Az ÖNYP-ben felhalmozott pénz a saját megtakarításod, amelynek értékét a befizetéseid és a befektetések eredménye határozza meg. Ráadásul a saját befizetéseid mellett a munkáltatód is hozzájárulhat a megtakarításodhoz.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyit tesz hozzá az állam?
Az ÖNYP-be történő befizetések után 20 százalékos SZJA-visszatérítés igyényelhető, évente legfeljebb 150 ezer forintig. A maximum kihasználásához évi 750 ezer forint, vagyis havi átlagban 62 500 forint befizetés szükséges.
Arra is figyelni kell, hogy a 150 ezer forintos keret az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztári befizetésekre együttesen vonatkozik. Ha NYESZ-ed vagy nyugdíjbiztosításod is van, az összes nyugdíjcélú adójóváírás együttes éves maximuma 280 ezer forint.
De mennyit számít mindez hosszú távon?
Vegyünk valakit, aki 30 éven keresztül havi 20 ezer forintot tesz félre. Ez évi 240 ezer forint saját befizetés, ami után évente 48 ezer forint adójóváírás járhat.
Egy egyszerű modellszámításban évi 4 százalékos nettó reálhozammal számolva:
A számításban évi 240 ezer forint saját befizetéssel, adójóváírással együtt évi 288 ezer forinttal és 30 éves időtávval kalkuláltunk. Ez csak modellszámítás, nem hozamígéret. Viszont jól mutatja, hogy az évi 48 ezer forintos adójóváírás a kamatos kamattal együtt évtizedek alatt már milliós különbséget okozhat.
És nálad mennyi gyűlhet össze nyugdíjig?
A Bankmonitor nyugdíj-megtakarítási kalkulátorával megnézheted, hogy a te életkorod és havi befizetésed mellett mekkora összeg jöhet ki nyugdíjas korodra.
Mit csinálnak a pénzeddel?
Nem egy bankszámlán parkol. Az ÖNYP-k jellemzően kötvényeket, részvényeket és befektetési alapokat tartanak.
Neked azonban nem egyes befektetéseket kell kiválasztanod, hanem néhány kész portfólió közül választasz. A pontos elnevezések pénztáranként eltérnek, de általában találsz köztük óvatosabb, kötvénytúlsúlyos és valamivel kockázatosabb részvénykitettségű portfóliót is.
Fiatalabb korban a hosszú időtáv miatt kifezetődőbb lehet nagyobb kockázatot vállalni, de a nyugdíj közeledtével viszont fontosabbá válik, hogy a megtakarításod értéke kiszámíthatóbb eszközökben legyen.
Költségek szempontjából kedvezőek, mivel az önkéntes nyugdíjpénztárak szektorszintű éves költségmutatói hosszabb távon jellemzően 1 százalék alatt maradnak, ami a hazai nyugdíjcélú megtakarítások között kedvezőnek számít. Pénztár és portfólió között viszont van különbség, ezért belépés előtt érdemes a költségeket és a hosszú távú hozamokat is összevetni.
Ha pedig nem vagy elégedett a pénztáraddal, át is viheted a megtakarításodat egy másik önkéntes nyugdíjpénztárba.
Mennyit kell befizetnem?
Az úgynevezett egységes tagdíj, vagyis a pénztár által meghatározott rendszeres minimum pénztáranként eltér. A nagyobb szolgáltatóknál jellemzően havi 10 ezer forint körüli összeg. Azonban ez nem a te megtakarítási célod, hanem a pénztár belépési küszöbe, ha valódi nyugdíjkiegészítésben gondolkozol, akkor legalább 20-25 ezer forintban kellene gondolkodnod.
Ennél azonban többet is befizethetsz, és eseti befizetésre is van lehetőség. Ha pedig átmenetileg nem fizetsz, attól általában nem szűnik meg rögtön a tagságod, és a meglévő pénzed sem tűnik el. A pénztár ugyanakkor bizonyos feltételekkel a pozitív hozamodból vonhat le működési költséget.
Bármikor kivehetem a pénzem?
Nem. Az ÖNYP egyik legfontosabb szabálya a 10 éves várakozási idő. A belépést követő első 10 évben alapesetben nem férhetsz hozzá szabadon a megtakarításodhoz. Utána, még a nyugdíjkorhatár elérése előtt is kérhetsz kifizetést, legfeljebb háromévente egyszer.
A hozamrész ilyenkor adómentesen felvehető, a tőkerészt azonban adófizetés terhelheti. Ezért az ÖNYP-t nem érdemes vésztartalékként kezelni.
Mi történik, amikor nyugdíjba mész?
Ha letelt a 10 éves várakozási idő és eléred a nyugdíjkorhatárt, a megtakarításodhoz nyugdíjszolgáltatásként, adómentesen hozzájuthatsz.
Itt viszont döntened kell. Kérheted egy összegben, kérheted rendszeres – például havi – kifizetésként egy előre választott időszakra, és a kettő kombinációja is lehetséges. Ez nem apró részlet: ez dönti el, hogy a megtakarításod egyetlen nagy összeg lesz, vagy egy második jövedelem az állami nyugdíj mellé.
Mi történik a pénzzel, ha meghalok?
A megtakarítás nem vész el. Megjelölhetsz haláleseti kedvezményezettet, aki így jogosulttá válik a számládon lévő összegre. Ha nincs kijelölt kedvezményezett, a törvényes örökös jogosult rá.
Kinek lehet jó az ÖNYP?
Elsősorban annak, aki hosszú távra szeretne félretenni, de nem akar maga befektetéseket válogatni és folyamatosan kezelni a portfólióját.
Az ÖNYP egyszerű, viszonylag alacsony költségű konstrukció lehet, és az adójóváírás jelentős előnyt jelenthet. Cserébe a pénzedhez hosszú ideig csak korlátozottan férsz hozzá, és kevesebb szabadságod van a befektetések kiválasztásában.
A valódi kérdés ezért nem az, hogy általánosságban jó-e az ÖNYP, hanem az, hogy neked mennyit kellene félretenned ahhoz, hogy az állami nyugdíjad mellett elegendő kiegészítő jövedelmed legyen.
Számold ki a Bankmonitor nyugdíj-megtakarítási kalkulátorával, hogy a te életkorod és a kívánt nyugdíjkiegészítés mellett mekkora havi összegre lenne szükséged – és mennyit tesz hozzá ehhez a 20 százalékos, évi legfeljebb 150 ezer forintos adójóváírás!
