Sokszor írtunk már az ingatlan adásvételről és annak minden fontos eleméről, a nehézségekről. Azt viszont még soha nem részleteztük, hogy mi is a legelső konkrét buktató egy ingatlannál. Hát persze, a tulajdoni lap! Mindenki tudja, hogy van ilyen, azt is hogy kb. miről szól. De vajon ha most eléd tennénk egy olyan igazán cifra, 15-20 oldalas tulajdoni lapot, tudnád-e mit kell nézni?
Az ingatlanokra vonatkozó adatokat a Földhivatalok közhiteles nyilvántartása tartalmazza. Ebben minden információt megtalálhatunk, amelyet az adott ingatlanról hivatalosan tudni lehet. A tulajdoni lap lehet szemle vagy teljes másolat, előbbi az aktuális adatokat tartalmazza, utóbbi visszamenőlegesen az ingatlan teljes történetét. A különböző bejegyzések sorszámmal és dátummal vannak ellátva, így biztosítva a beazonosíthatóságot. A tulajdoni lap több részből áll, ezeket római számokkal jelölik.
Bankmonitor tipp: a számodra elérhető legkedvezőbb hiteleket (személyi kölcsön, lakáshitel, Babaváró hitel, csok lakáshitel) a Bankmonitor hitelkalkulátor oldalán keresheted meg, de könnyen ellenőrizheted azt is, hogy milyen otthonteremtési támogatásokra, kedvezményekre vagy jogosult, illetve ezeknek köszönhetően mekkora összegű kedvezményes hitelre, vagy vissza nem térítendő támogatásra számíthatsz.
Hirdetés
Hirdetés
A tulajdoni lap „teteje”
A bejegyzések egy speciális esete a széljegy, ami azt mutatja, hogy valakinek, valamely bejegyzésre váró kérelme a Földhivatalhoz beérkezett, és bírálat alatt van. A Földhivatal azonban a végleges bejegyzés (határozat) előtt még kérhet hiánypótlást, esetleg el is utasíthatja a kérelmet. Rögzüljön bennünk, hogy a széljegy még nem bejegyzés, csak azt jelzi, hogy beérkezett a földhivatalhoz. Lehet kastélyunk, szántónk, bányánk, erdőnk, vagy egy lakásunk, a róla szóló tulajdoni lap mindent elárul.
Az első rész (I.)
Az ingatlan adatait tartalmazza településnévvel, pontos címmel, helyrajzi számmal és az ingatlan művelési ágának, rendeltetésének valamint jogi jellegének megjelölésével.
Művelési ág lehet szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó. Művelésből kivett terület lehet például út, árok, beépítetlen terület.
Rendeltetés szerint lehet lakóház, udvar, gazdasági épület, lakás, stb. Egy ingatlan
jogi jellege pedig lehet védett terület, bányatelek, műemlék, stb.Mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek esetén itt lelhető fel a földek minőségi osztálya, aranykorona értéke is.
Az, hogy az ingatlan bel-, vagy külterületi, szintén ebben a részben található. A tulajdoni lap első részében láthatjuk azt is, mekkora az ingatlan pontos területe (lakóház esetén a telek és a ház alapterülete valamint a szobaszám is fel van tüntetve).
A második rész (II.)
Itt található a tulajdonos(ok) neve és néhány olyan adata, amely alapján beazonosítható. Minden, a tulajdonoshoz köthető plusz információ is ebben a részben szerepel. Ilyen lehet a tulajdonos kiskorúsága vagy az a tény, hogy gondnokság alá helyezték. Ezen kívül itt szerepel, hogy milyen úton szerezte az ingatlant (ez a tulajdonszerzés jogcíme), például adásvétel, öröklés, ajándékozás. Ingatlan vásárlásakor, illetve ha egy hitel fedezete lesz az adott ingatlan, ezek az információk nagyon fontosak, tekintve, hogy a szerződéskötést befolyásolhatják.
A harmadik rész (III.)
Ez tartalmazza az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és terheket, továbbá olyan tényeket, mint az elidegenítési és terhelési tilalom (azaz nem adható el és nem terhelhető), folyamatban lévő peres eljárás, végrehajtás vagy az árverés kitűzése. Ennek a résznek a legjellemzőbb bejegyzései a jelzálogjog, haszonélvezeti jog, végrehajtási jog és szolgalmi jogok.
Jelzálogjogként valamilyen meghatározott összegű terhet jegyeznek be az ingatlanra. A jelzálogjog akkor kerül törlésre a nyilvántartásból, ha a kölcsön visszafizetésre kerül, vagy az ingatlant árverésen értékesítik.
Végrehajtási jogot a végrehajtó kérésére lehet bejegyezni az ingatlan lefoglalásakor. Ebben az esetben bejegyzésre kerül a végrehajtás ténye és a végrehajtandó összeg is. Törlésre akkor kerülhet sor, ha a végrehajtás bármi okból megszűnik. A törlő határozat minden esetben a tulajdoni lap azon bejegyzése mellett kerül feltüntetésre, ahol a bejegyzés is szerepel, tehát ugyanitt, a harmadik részben.
Haszonélvezeti jog bármely személy javára bejegyezhető szerződés alapján, de jogszabály is előírhatja, mint pl. az özvegyi jog. A haszonélvező jogosult az ingatlant birtokolni, használni, hasznait szedni.
Szolgalmi jogként elsősorban közérdekű jogok kerülnek a nyilvántartásba, például az áram‐ és gázelvezetés joga. Leggyakoribb példa a szolgalmi út, ami egy meghatározott átjárási jog. Itt általában egy a közúttól elzárt – pl. nyeles telken lévő ház – ingatlan tulajdonosát jogosítja fel arra, hogy a másik, az úttal határos ingatlanon átjárjon, mivel kizárólag így juthat be a saját telkére. Ez persze nem azt jelenti, hogy kedvünkre grasszálhatunk a szomszéd telkén. Csak a kijelölt utat használhatjuk.
Fontos: Ha valamelyik rész nem tartalmaz bejegyzést, akkor is szerepelnie kell a tulajdoni lapon az „ez a rész bejegyzést nem tartalmaz” mondatnak. Ha a tulajdoni lap III. része nem tartalmaz bejegyzést, azt jelenti, hogy az ingatlan per‐teher‐ és igénymentes.
Néhány jó tanács ingatlanvásárlás előtt
- Amennyiben jelzálogjoggal terhelt ingatlanba szerettünk bele, nem baj! De nézzük meg a jelzálogjoghoz kapcsolódóan elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került-e? Ilyen esetben a jogosult hozzájárulása nélkül nincs lehetőség az ingatlan értékesítésére, csak ha az kiváltásra kerül a vásárláskor.
- Feltétlenül ellenőrizzük, hogy a tulajdoni lapon szereplő teherből (pl. kölcsön) adódóan pontosan mekkora a fennálló tartozás? A tulajdoni lapon szereplő összeg az eredeti követelés összegét mutatja. Éppen ezért célszerű az eladó bankjától egy igazolást bekérni. Ez további kérdéseket is felvet. Pl. az adós tudja-e önerőből visszafizetni a tartozását vagy a vételárból tenné meg? Van-e az eladónak másik ingatlana, amire inkább átvinné a terhet? A sztenderd adásvételtől az ilyen esetek nem különösebben térnek el, mert manapság elég nehéz tehermentes ingatlant találni.
- Hiteles tulajdoni lapot a földhivatalnál 6.250.- forintért lehet kiváltani, de az ügyvédek, közjegyzők, sokkal olcsóbban ún. nem hiteles formában le tudják kérni a TakarNet rendszerből.
- Azzal tárgyaljunk, aki az ingatlan tulajdonosa! Ha házaspáré az ingatlan, akkor tárgyalhatunk az egyikükkel, feltéve, hogy nincsenek éppen válófélben. Ebben az esetben ugyanis más-más lehet a felek érdeke. Ha több tulajdonosa van az ingatlannak, akkor mindegyik tulajdonossal tárgyalnunk kell, kivéve, ha valamelyiküket a többi tulajdonostárs meghatalmazta.
- Legyen feltűnő, ha egy 130 évvel korábban született személy még haszonélvezőként szerepel a tulajdoni lapon. Jelezzük az eladónak, hogy töröltesse ezt a jogot a tulajdoni lapról, ugyanis ez a jog nem törlődik automatikusan, mint ahogyan sok más teher sem, például a szocpol összege.
- Ha „vezetékjog” van bejegyezve, az nem sérti a tulajdonos érdekeit. Általában arról van szó, hogy a telek előtt az utcán, vagy a telek alatt vezeték húzódik. Ezt védi a bejegyzett vezetékjog.
- Ha az ingatlan tulajdoni lapján szereplő bejegyzések nem felelnek meg az eladó által elmondottakkal, keress másik ingatlant!
Ha már kiigazodsz a tulajdoni lapon, jó eséllyel felismered a minden szempontból megfelelő ingatlant. Hogy a legjobb hitelt megtaláld, elég kipróbálnod lakáshitel kalkulátorunkat
Tudj meg mindent a fogyasztóbarát lakáshitelekről!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.