Adóstárs lennél egy lakáshitelben? Akkor erről mindenképp tudnod kell!

Rekordot döntött márciusban és áprilisban a folyósított lakáshitelek értéke, ami részben a kedvező kamatoknak, részben az új lakástámogatásoknak köszönhető. Tízből kilenc lakáshitelnél azonban az adóson kívül adóstárs bevonására is sor kerül a Bankmonitor becslése szerint. A magas arány oka, hogy lakáshiteleknél a házastárs és az élettárs kötelezően adóstárs lesz, de sok esetben az igényelt hitelösszeg felvételéhez szükséges igazolt jövedelem miatt van szükség plusz személy bevonására. Sokan nincsenek azonban tisztában azzal, hogy milyen kötelezettséget is vállalnak adóstársként, ez pedig a későbbiekben még okozhat kellemetlen meglepetéseket.

Annak, hogy adóstárs is van egy lakáshitelben, több oka is lehet. A bankok például szinte minden esetben ragaszkodnak ahhoz, hogy az igénylő házastársa vagy élettársa adóstárs legyen. Egyedül azzal lehet ezt megkerülni, ha házassági vagyonmegosztás előzi meg a hitelfelvételt, az adós pedig igazolja, a hitelt kizárólag saját vagyonából fogja fizeti, a fedezetül szolgáló ingatlanon pedig nincs másnak tulajdon- és jelzálogjoga. Élettársak esetében a bank részére nyilatkozni kell, hogy van-e partnere az adósnak. Ekkor elvileg nyilatkozhat úgy, hogy nincs, de akkor értelemszerűen az élettárs nem lehet tulajdonos a hitel fedezeteként felajánlott ingatlanban.

Gyakori azonban, hogy maga a hiteligénylő szeretne adóstársat bevonni, aminek legtöbbször az az oka, hogy a szükséges hitelösszeg felvételéhez önmagában nem elégséges a jövedelme. Az adós és az adóstárs – vagy adóstársak – jövedelmét a bankok ugyanis együttesen veszik figyelembe,

Hiteltípusonként és bankonként is különböző lehet az adóstársak kezelése

Bankonként különböző, hogy egy hitelszerződésbe maximálisan hány adóstársat lehet bevonni, és bár egy piaci lakáshitelben bárki lehet adóstárs, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindannyiuk jövedelmét egyformán veszik majd számításba. Babaváró hitelnél egyszerűbb a helyzet, itt a házaspár mindkét tagja adós, ám rajtuk kívül adóstárs itt nem vonható be. A csok hitelnél a házas- és élettársak alapból adósok, adótárs viszont kizárólag egy közeli hozzátartozó (testvér, szülő, nagyszülő, unoka stb.) lehet, akinek a jövedelmével a bank számolni fog.

Mit vállal az adóstárs?

Az adóstárs – megtévesztő nevével ellentétben – a legtöbb esetben éppen úgy felel a tartozásért, mint maga az adós, vagyis a teljes tartozást behajthatják rajra. Ennek persze előzményei is vannak. Először a bank értesítést küld az adós és az adóstárs részére a késedelmes fizetésről, ha pedig a felszólítások ellenére sem rendezik a tartozást, 90 nap elteltével a pénzintézet (elvileg) felmondhatja a szerződést és megindíthatja a végrehajtást. Éppen ezért az adóstársnak érdemes még a szerződés felmondása előtt lépnie, amikor csak az elmaradt törlesztők – kamatokkal és egyéb költségekkel növelt – összegét kell kifizetni, mert a szerződés felmondása után az egész tartozást egy összegben követelhetik rajta is.

Mit vállal a kezes?

Két fajta kezesség létezik, ezek pedig nagyon különböznek egymástól a vállalt felelősséget illetően. A “normál” kezes helyzete annyiban jobb az adóstársnál, hogy tőle csak azután követelhetik a tartozás megfizetését, ha az adósnál már sikertelen volt a végrehajtás. A készfizető kezes ezzel szemben az adóstárshoz hasonló felelősséget vállal, vagyis nemfizetés esetén a bank azonnal jelentkezhet nála.

Fontos tudni, hogy az adóstárs és a kezes egyaránt teljes vagyonával felel a ki nem fizetett tartozásért, ami például a svájci frank hitelek esetében jelentett korábban nagy problémát, amikor az árfolyamváltozás miatt a hitelek forintban számított összege hatalmasra hízott. (Forinthiteleknél árfolyamkockázat értelemszerűen nincs, itt egy kamatemelkedés jelenthet problémát, ám ezt a kamat hosszabb időre történő rögzítésével ki lehet védeni.

Miért felel a jelzálog-kötelezett?

A jelzálog-kötelezett helyzete más, ő kizárólag a hitelhez fedezetként felajánlott ingatlanjával felel a tartozásért. Jelzálog-kötelezett bevonása akkor kellhet, ha plusz hitelfedezet bevonására is szükség van, ugyanis a hitelfedezeti mutató (a hitelösszeg és az ingatlanfedezet aránya) forinthitelek esetén legfeljebb 80% lehet, ám a bankok óvatosságból ennél szinte mindig alacsonyabban húzzák meg a határt.

Fontos, hogy az adós és a jelzálog-kötelezett ingatlanját egyaránt a teljes hitelösszeggel beterheli a bank, ami nehézséget jelenthet a későbbiekben, amennyiben újabb jelzáloghitelt szeretne esetleg felvenni. Egyrészt előfordulhat, hogy az adott ingatlan nem terhelhető már tovább, de ha terhelhető is, az újabb hitel kizárólag attól a banktól igényelhető majd, akinek a jelzáloga már rajta van az ingatlanon. Természetesen van lehetőség ebben az esetben is hitelkiváltásra úgy, hogy az új bank a régi hitel lecserélésén túl plusz összeget is folyósítson, ez a végtörlesztés miatt azonban plusz költséggel járhat, amit persze az esetlegesen elérhető kedvezőbb kamat kompenzálhat.