Az aktív vagy a passzív befektetési stratégia a gyümölcsözőbb?

Az aktív vagy a passzív befektetési stratégia a gyümölcsözőbb?
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2018-08-08 Frissítve: 2018-10-12
 

Sokan szeretnék tudni, hogy melyik befektetési stratégia hozza a nagyobb hozamot: az aktívan vagy a passzívan kezelt portfólió. Az időtáv hosszának függvénye is, hogy melyik hozhat több pénzt, de fontos az is, hogy mekkora a költségszintje. A CashMester új részében elmagyarázzuk, mi a különbség az aktív és a passzív befektetési stratégia között, és hogy melyik miért és mikor előnyös.

Mi történt pontosan?

A világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett befektető szokta mondani, hogy a befektetők többségének az amerikai részvényindexekbe kellene fektetnie. Ennek legegyszerűbb módja a tőzsdén kereskedett alapokba, úgynevezett ETF-ekbe történő passzív befektetés. A részvényalapok vétele és a hosszú távon tartott részvények szintén ebbe a csoportba tartoznak.

A másik oldalon ott vannak az aktívan kezelt eszközök, melyeket többször adunk-veszünk. Tipikusan ilyennek számít az, ha például részvényeinket nem tartjuk meg évekig. De az abszolút hozamú befektetési alapok is ebbe a kategóriába tartoznak.

Hirdetés

Hirdetés

Mit jelent ez magyarul?

Legtöbb esetben a világgazdasági környezet a döntő abban, hogy rövidtávon milyen befektetési stratégia lehet a nyerő. A válság után érdemes volt rövid és hosszú távra is a passzív befektetéseket választanunk, mivel az árfolyamok a mélybe estek, és volt tere az emelkedésnek.

A jegybankok csökkentették az alapkamatokat, ami alapvetően befolyásolta a pénz áramlását. A csökkenő alapkamatok megágyaztak a kötvénypiaci árfolyamok emelkedésének, ami a hozamok csökkenésének volt köszönhető. A hozamcsökkenés a részvénypiacokra irányította a befektetők pénzét, és elkezdődött a nagy emelkedés. Ha a válság után nem a passzív befektetéseket részesítettük volna előnyben, akkor a ki-be ugrálással csak költséget termeltünk volna. Jó pénzt kereshettünk az olcsó indexkövető ETF-ekkel és a magasabb költségszinttel dolgozó részvényalapokkal is.

Azonban a világpiaci környezet változóban van: az utóbbi években elkezdődtek a kamatemelések, és amikor a jegybanki kamatemelések elszívják a pénzt a részvénypiacokról (és a kamatemelések közvetett hatásaként a tőzsdén lévő cégek drágábban juthatnak hitelhez), a részvények lélegeztető gépre szorulhatnak. A pénz egyre inkább a várhatóan egyre magasabb kamatozású kötvényekbe áramlik. Ebben a környezetben a passzív befektetések veszteséget termelhetnek.

Ennek elkerülése érdekében vásárolhatunk aktívan kezelt abszolút hozamú alapokat is. Az ilyen alapokat olyan befektetési szakértők (portfóliómenedzserek) kezelik, akik minden körülmények között pozitív hozamot szeretnének elérni, és ehhez az eszköztárat az alapok befektetési politikája biztosítja számukra.

Miért kellene engem érdekelnie?

Ha van megtakarításunk, és nem szeretnénk, ha az infláció csökkentené az értékét, akkor meg kell fontolnunk, mibe fektessük pénzünket. Legyünk hosszú távon gondolkozók és a pénzünkből vásároljunk többféle befektetési eszközt! Találjuk meg a passzív és az aktív lábát is a portfóliónknak, ne tegyük egy helyre a pénzünket!

Az olcsó indexkövető ETF-ek megvásárlásával, annak részvénykosarában sok részvényünk van, ezért megoszlik a kockázat. Az abszolút hozamú alapok viszont drágák, de cserébe a választék miatt kiválaszthatunk nagyon is sok pénzt hozókat is. (Az olcsóság és a drágaság elsősorban az alapkezelési költséget jelentik.)

Iratkozz fel hírlevelünkre

Csatlakozz te is a több mint 160 000 feliratkozott olvasónkhoz és értesülj elsők között a gazdasági hírekről és a legjobb pénzügyi ajánlatokról.

Hirdetés
Hirdetés