A Magyar Nemzeti Bank mai ülésén az irányadó kamatszinteket nem változtatták. Továbbra is 13 százalék a jegybanki alapkamat. Az O/N jegybanki betét és az O/N fedezett hitel kamata is változatlan, előbbi 12,5 százalék, míg utóbbi 25 százalék. Sőt a jelenleg irányadónak tekinthető MNB egynapos betéti kamat mértéke sem változik, annak mértéke 18 százalék. Ettől függetlenül az MNB április elsejétől – más eszközökön keresztül – tovább szigorít.
A Magyar Nemzeti Bank 2023. február 28.-i döntése értelmében nem módosít az irányadó kamatszinteken:
- A jegybanki alapkamat továbbra is 13%.
- Az O/N jegybanki betét 12,5% marad.
- Az O/N fedezett hitel szintje 25% lesz a jövőben is.
- Sőt az MNB egynapos betéti kamata is marad 18 százalékos szinten. Sok szempontból ez az érték tekinthető jelenleg hazánkban irányadó kamatszintnek.
Egyes hangok már a kamatok vágását szorgalmazták, ettől függetlenül a döntés alapvetően nem okozott meglepetést.
A Monetáris Tanács ülésén nem is volt napirenden a kamatok csökkentése a monetáris politika lazítása. Az eddigi szigorú lépések megtették hatásukat, a pénzpiaci helyzet stabilizálódott, de vannak még olyan jelek, amelyekre fokozottan figyelni szükséges. A nemzetközi hangulat valamelyest negatívan változott: az infláció gyors mérséklődése helyett az áremelkedés lassabb csökkenésére számítanak. Ez érdemben növeli a nemzetközi kamatemelés kockázatát, amely természetesen hatással van a hazai gazdasági környezetre is.
Hirdetés
Hirdetés
A kötelező tartalék változtatásával még szigorít is a jegybank
Sőt a jegybank a kötelező tartalék átalakításával még további szigorítást hajt végre. Ezt a lépést Virág Barnabás a döntést követő háttérbeszélgetés során hasonlóan értékelte:
Január végén a tartalékráta emeléséről döntött a monetáris Tanács. A mai napon két további döntéssel egészítette ki ezt a döntését. Tehát a Monetáris Tanács a tartalékráta további emelésével és a kamatozás sávos átalakításával tovább szigorítja a kötelező tartalék eszköz likviditásra gyakorolt hatását.
Miről is döntöttek pontosan? Már korábban bejelentették, hogy a kötelező tartalékrátát 10 százalékra emelik. E felett pedig a kereskedelmi bankok szabadon további 5 százalékot elhelyezhetnek a jegybanknál. Erre a tartalékrátára fizetett kamat nagyságán változtatott az MNB legújabb döntésével.
2,5 százalékos mértékig az elhelyezett összeg kamatmentes lesz, a 2,5% és 10% közötti részre az alapkamatnak megfelelő kamatot fizet a jegybank, ennek aktuális mértéke 13%. A 10 és 15 százalék közötti tartalék összegére pedig az egynapos betéti kamatot fizetik ki, ami jelenleg évi 18%. (Korábban a tartalék összegére fixen az alapkamatnak megfelelő kamatot fizették ki.)
Milyen hatása van a kötelező tartalék megemelésének?
Alapvetően a kötelező tartalék megemelése közvetlenül csökkenti a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, hiszen a bankok a náluk lévő likvid összeg nagyobb részét kell, hogy elhelyezzék a jegybanknál. Emellett a kötelező tartalék feletti „önkéntes” részre fizetendő kamat emelése tovább ösztönözheti a kereskedelmi bankokat az MNB-nél elhelyezett pénzmennyiség növelésére.
1. A lépés mérsékelheti az inflációt
Ez a lépés kedvező hatással lehet az áremelkedésre, hiszen a gazdaságban alapvetően kevesebb lesz a pénz mennyisége. Nagyon leegyszerűsítve ugyanannyi áru megvásárlásához kevesebb pénzt lehet felhasználni. Ezáltal az árak sem lesznek képesek oly dinamikusan emelkedni.
A jegybank előrejelzése alapján az infláció januárban érhette el csúcsát, ekkor az éves átlagos áremelkedés mértéke 25,7% volt. Az elkövetkező hónapokban „platózás”, minimális csökkenés várható. Az áremelkedés érdemi mérséklődésére az év második felében lehet számítani a Világ Barnabás által elmondottak szerint.
2. Minimálisan erősödhet a forint árfolyama
A gazdaságban lévő kevesebb forint mennyisége a hazai fizetőeszköz árfolyamára is kedvező hatással lehet. Szintén erős leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a változatlan átváltási igények mellett a gazdaságban lévő kevesebb forintmennyiség erősíti a magyar fizetőeszközt. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy változatlan forint kereslet mellett csökkenhet a kínálat.
Az elmúlt évben a forint egy hullámvasúton ült: A tavaly februári 370 Ft/EUR körüli árfolyamról 2022. októberére elérte a 428 Ft/EUR szintet. Azóta azonban érdemben erősödött a hazai fizetőeszköz, jelenleg a bankközi árfolyam alapján 378-379 forintot kell fizeti egy euróért.
A tartalékráták kapcsán bejelentett változás a forint árfolyamának erősödését segítheti, de érdemi árfolyam erősödésre azért ezen lépés miatt nem lehet számítani. A hazai fizetőeszköz további jelentős erősödéséhez ennél jelentősebb változásra lenne szükség, például kiválthatja ezt a hatást az, ha az Európai Uniótól megérkeznének a támogatások.
3. A hitelezésre érdemi hatása nem lesz a változásnak
Alapesetben a likviditás szűkítése a hitelkihelyezést nehezíti. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a kötelező tartalék megemelése mellett is jelentős likviditás marad a bankoknál, a magyar gazdaságban. A Bankmonitor szakértőinek is az a tapasztalata, hogy a gazdasági nehézségek és az elmúlt időszak kamatemelése ellenére a hazai bankok hitelkihelyezési igénye igen magas. Vagyis a pénzintézetek szeretnének kölcsönt nyújtani.
Sőt a tavaly októberi helyzethez képest még pozitív elmozdulást is láthatunk. A hitelek ára szempontjából nagyon lényeges hosszú futamidejű bankközi kamatlábak – ilyen például a BIRS mutató – a 2022. őszi csúcsához képest érdemben, 1,5-2,5 százalékponttal mérséklődtek. ez alapján a Bankmonitor szakértői nem várják a személyi kölcsönök, lakáshitelek további érdemi drágulását. sőt egyes bankok a kiélezett verseny miatt akár kamatot is csökkenthetnek az elkövetkező hetekben.
